Szucsou-folyó
| Szucsou-folyó | |
 |
|
| A Szucsou-folyó Sanghajban | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Kína |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 125 km |
| Forrás | Nagy-tó (Kína) |
| Torkolat | Huangpu-folyó |
A Szucsou-folyó (kínai nyelven: 苏州河; pinjin átírás: Sūzhōu Hé); egy 125 kilométer hosszú folyó Kína keleti részén. Sanghaj központján folyik át, ott csatlakozik a Huangpu-folyóhoz. Suzhou (Szucsou) városáról kapta nevét. Másik neve a Wusong-folyó (kínai nyelven: 吴淞江; pinjin átírás: Wúsōng Jiāng).
A Nagy-tó (Taihu) egyik fő kifolyása. Egész hosszából 54 km esik Sanghaj adminisztratív terüeltére és ebből 24 km a városias területre. A Bund északi végén, a Huangpu kerületben ömlik a Huangpu-folyóba.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Stratégiai jelentősége [szerkesztés]
.jpg)
A Szucsou-folyó Sanghaj történetében meghatározó jelentőségű volt, hiszen a település eleinte Szucsou városának tenger-közeli kikötőjeként funkcionált.
Később, a külföldi telepek létrejötte idején határvonalként is szerepet játszott. A nankingi szerződés után, amely 1842-ben megnyitotta Sanghajt a külföldiek előtt, a folyó a brit (délen) és a későbbi amerikai település (északon) közötti határt alkotta. Amikor a japánok 1937-ben elfoglalták Sanghajt, a folyótól délre terült el a nemzetközi település és északra a japán koncesszió.
Gazdasági jelentősége [szerkesztés]
A folyó csatlakozása a Huangpu folyóhoz a sanghaji kikötőrendszer egyik legfontosabb része volt. Ezen a folyón keresztül nyílt út Kína belseje felé a belvízi hajózás révén. A folyó partjain az 1930-as évekre raktárak és gyárak sokasága települt.
Az urbanizáció fejlődésével a raktárak és a gyárak fokozatosan távoztak erről a központi területről, de a folyóvíz szennyezettsége nem csökkent, az ipari szennyvíz helyébe lépett a lakossági. A folyó gyakorlatilag egy nyílt szennyvízcsatornává vált, a helyi lakosok csak szagos folyónak hívták.
A folyó szanálása [szerkesztés]
1992 óta a sanghaji helyi kormányzat megkezdte a terület és a folyó szanálását. 1998-ban egy 12 éves rehabilitációs projektet indítottak a vízminőség javítására, az áradásveszély csökkentésére, a szennyvíztisztítás és általában a modern vízgazdálkodás bevezetésére, a lakókörnyezet színvonalának emelésére. A folyó ennek eredményeképpen annyira megtisztult, hogy rendszeres evezős-versenyeket lehett rendezni rajta.
A rehabilitációs program eredetileg a régi raktárak és üzemek teljes lebontását tűzte ki célul, de időközben a helyi művésztársadalom elérte, hogy a területet védett övezetté nyilvánították és sok raktárépületet megőriztek, átadtak a művészek számára kulturális hasznosításra.
2002-ben további terveket fogadtak el a környék fejlesztésére. Ezeknek megfelelően szórakoztató központokat és parkokat telepítettek a folyó közelébe.
Nevezetességek a folyó partján [szerkesztés]
A régi nemzetközi település sok érdekes épülete, emléke található a folyóparton. A torkolatánál terül el a Huangpu park, régi Public Garden, ahová egy időben a kínaiaknak tilos volt a belépés. Nyugat felé haladva láthatjuk többek között az Astor házat, az orosz főkonzulátus épületét, a Főposta palotáját, és a helyi művésznegyedet.
Hídjai [szerkesztés]
A folyón már régen számos hidat építettek, sokat európai stílusban. Közülük a leghíresebb a Waibaidu-híd (Park-híd) közvetlenül a Huangpu-folyónál.
A nagyvárosi közlekedés növekvő szükségleteinek megfelelően egyre több új híd is épül. Az 2006-ban elkészült Gubei úti híd a leghosszabb közülük. Jelenleg összesen mintegy 30 híd íveli át a folyót.
A folyó a művészetben [szerkesztés]
Lou Ye kínai rendező 2000-ben komoly nemzetközi sikert aratott Suzhou River című filmjével, amely az ezredforduló körüli Sanghajban élő egyszerű emberek sorsát ábrázolja egy tragikus szerelmi történet hátterében.
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Suzhou Creek című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
