Szu–12

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szu–1
Sukhoi Su-12 3-view.svg
A Szu–12 háromnézeti rajza

Funkció felderítő és tűzhelyesbítő repülőgép
Gyártó 134. sz. repülőgépgyár
Tervező OKB–51 (főkonstruktőr: Pavel Szuhoj)
Sorozatgyártás 1928
Gyártási darabszám 1 prototípus

Első felszállás 1947. augusztus 26.

A Szu–12 a Szovjetunióban a második világháborút követő években Pavel Szuhoj vezetésével kifejlesztett tüzérségi felderítő és tűzhelyesbítő repülőgép. Sorozatban nem gyártották, csak egy prototípust építettek meg.

Műszakiadatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Geometriai méretek és tömegadatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fesztáv: 21,57 m
  • Hossz: 11,92 m
  • Magasság: 5,54 m
  • Szárnyfelület: 52 m²
  • Üres tömeg: 6970 kg
  • Felszálló tömeg: 8839 kg

Motorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Motorok száma: 2 db
  • Típusa: Svecov AS–82FN 14 hengeres léghűtéses, benzinüzemű csillagmotor
  • Felszálló teljesítmény: 1380 kW (1850 LE)

Teljesítményadatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Legnagyobb sebesség: 530 km/h (5600 m-en)
  • Hatótávolság: 1140 km
  • Szolgálati csúcsmagasság: 11 000 m
  • Felszállási úthossz: 230 m
  • Kigurulási úthossz: 320 m

Hasonló repülőgépek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]