Sztyeppei bölény
A sztyeppei bölény (Bison priscus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó fosszilis faj.[1]
Előfordulása[szerkesztés]
A sztyeppei bölény a mai Eurázsia és Észak-Amerika füves pusztáinak egykori lakója volt, a középső pleisztocén és a középső holocén korszakok között, azaz 1,8 millió és 5400 évvel ezelőtt. Az elterjedése magába foglalta a mai Brit-szigeteket, Európát, Közép-Ázsiát, Szibéria északi és északkeleti részeit, a Bering-földhídat, valamint Észak-Amerikát Északnyugat-Kanadától egészen Mexikóig.[2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12]
Alfajai[szerkesztés]
Eddig három alfaját azonosították (az alfajok nem ABC-sorrendben, hanem kifejlődésük szerint vannak listázva):[13]
- Bison priscus priscus
- Bison priscus mediator
- Bison priscus gigas
Kifejlődése[szerkesztés]
Feltételezések szerint ez az állat a dél-ázsiai Bison palaeosinensisból fejlődött ki; tehát ugyanott és ugyanakkor, amikor az őstulok (Bos primigenius) jelent meg; emiatt a két állat későbbi leszármazottainak kövületeit néha összetévesztik. A sztyeppei bölény kortárs volt az európai Bison schoetensackival és európai bölénnyel (Bison bonasus), valamint a mai Japánon élt Bison hanaizumiensisszal és az észak-amerikai hosszúszarvú bölénnyel (Bison latifrons).[5][6][14][15][16]
Ez a tulokfaj a holocén közepén halhatott ki; helyét az európai bölény vette át. 2016-ban egy elhamarkodott kutatás arra a következtetésre jutott, hogy az európai bölény a sztyeppei bölény és az őstulok hibridje.[17][18] Az európai barlangrajzokon úgy a sztyeppei bölény, mint az európai bölény is megtalálható.[19]
Megjelenése[szerkesztés]
Ez a bölényfaj főleg az amerikai bölénynek (Bison bison) az erdei alfajára hasonlít. A marja 2 méter magas, testtömege 900 kilogramm lehetett. A szarvhossza több mint 50 centiméter, a szarvhegyek közti távolság 1 méter volt.[20][21]
Képek[szerkesztés]
-
Fagyott múmiája -
A koponya teteje és szarvai -
és modern rajzon
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ "Steppe Bison" Archiválva 2010. december 12-i dátummal a Wayback Machine-ben. – Yukon Beringia Interpretive Centre. Beringia.com. Retrieved on 2013-05-31.
- ↑ Kirkdale Cave (Pleistocene of the United Kingdom). [2021. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 14.)
- ↑ Вестник Кирилло-Белозерского музея 9 (Май 2006) О. Яшина, Т.В. Цветкова – Кирилловский бизон. Kirmuseum.ru. Retrieved on 2013-05-31.
- ↑ Vasiliev, S. K. (2008). „Late pleistocene bison (Bison p. priscus Bojanis, 1827) from the Southeastern part of Western Siberia”. Archaeology, Ethnology and Anthropology of Eurasia 34 (2), 34–56. o. DOI:10.1016/j.aeae.2008.07.004.
- ↑ a b Kurosawa, Y.. „モノが語る牛と人間の文化 - ② 岩手の牛たち”. LIAJ News, 29–31. o. (Hozzáférés: 2016. április 6.)
- ↑ a b (2009) „First record of Late Pleistocene Bison from the fissure deposits of the Kuzuu Limestone, Yamasuge，Sano-shi，Tochigi Prefecture，Japan”. Bull.Gunma Mus.Natu.Hist., 47–52. o. (Hozzáférés: 2018. december 3.)
- ↑ (2016) „The Yukagir Bison: The exterior morphology of a complete frozen mummy of the extinct steppe bison, Bison priscus from the early Holocene of northern Yakutia, Russia”. Quaternary International 406, 94–110. o. DOI:10.1016/j.quaint.2015.11.084.
- ↑ Yeong-Seok Jo, John T. Baccus, John Koprowski, 2018, Mammals of Korea, p.30, National Institute of Biological Resources of Korea
- ↑ (2009) „A late Pleistocene steppe bison (Bison priscus) partial carcass from Tsiigehtchic, Northwest Territories, Canada”. Quaternary Science Reviews 28 (25–26), 2734–2742. o. DOI:10.1016/j.quascirev.2009.06.012.
- ↑ (2015. június 17.) „Hunting the Extinct Steppe Bison (Bison priscus) Mitochondrial Genome in the Trois-Frères Paleolithic Painted Cave”. PLOS ONE 10 (6), e0128267. o. DOI:10.1371/journal.pone.0128267. ISSN 1932-6203. PMID 26083419.
- ↑ Hunting the Extinct Steppe Bison (Bison priscus) Mitochondrial Genome in the Trois-Frères Paleolithic Painted Cave
- ↑ (2017) „A middle Holocene steppe bison and paleoenvironments from the Versleuce Meadows, Whitehorse, Yukon, Canada”. Canadian Journal of Earth Sciences 54 (11), 1138–1152. o. DOI:10.1139/cjes-2017-0100.
- ↑ (2016) „First Complete Skull of a Late Pleistocene Steppe Bison ( Bison priscus ) in the Iberian Peninsula”. Ameghiniana 53 (5), 543–551. o. DOI:10.5710/AMGH.03.06.2016.2995.
- ↑ HASEGAWA Y.，OKUMURA Y., TATSUKAWA H. (2009. április 25.). „First record of Late Pleistocene Bison from the fissure deposits of the Kuzuu Limestone, Yamasuge，Sano-shi，Tochigi Prefecture, Japan”. Gunma Museum of Natural History and Kuzuu Fossil Museum 13, 47–52. o.
- ↑ Kurosawa Y.. „モノが語る牛と人間の文化 – ② 岩手の牛たち”, LIAJ News No.109- Oshu City Cattle Museum p. 29-31
- ↑ Bison hanaizumiensis - TrekGEO
- ↑ (2016) „Early cave art and ancient DNA record the origin of European bison”. Nature Communications 7, 13158. o. DOI:10.1038/ncomms13158. PMID 27754477.
- ↑ (2018) „Incomplete lineage sorting rather than hybridization explains the inconsistent phylogeny of the wisent”. Communications Biology 1, 13158. o. DOI:10.1038/s42003-018-0176-6. PMID 30374461.
- ↑ Briggs, H.: Cave paintings reveal clues to mystery Ice Age beast. BBC.com , 2016. október 19. (Hozzáférés: 2016. október 19.)
- ↑ (2016. június 25.) „The Yukagir Bison: The exterior morphology of a complete frozen mummy of the extinct steppe bison, Bison priscus from the early Holocene of northern Yakutia, Russia”. Quaternary International 406, 94–110. o. DOI:10.1016/j.quaint.2015.11.084.
- ↑ McPhee, R. D. E.. Extinctions in Near Time: Causes, Contexts, and Consequences. Springer, 262. o. (1999). ISBN 978-0306460920
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Steppe bison című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
