Sztár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A sztár, eredeti jelentése alapján csillag, fényesen ragyogó csillag. Általában olyan személyt neveznek így, aki maradandó alkotásai vagy népszerűsége révén örökké a filmművészet, a zeneművészet, vagy általánosságban az előadó- és alkotóművészet „egén ragyog”.

Ebből következően beszélünk filmcsillagról (filmsztárról), sztárzenekarról, médiasztárról.

A sztárok felkapott, ideálként tisztelt, rajongásig szeretett művészek, akik a csillagok magasságához hasonlítható, a rajongók számára szinte elérhetetlen minőségű életet élnek.

A szó eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar sztár szó közvetlenül az angolból származik, eredeti jelentése ’csillag’. Végső forrása az indoeurópai alapnyelvi *ster- tő; vö. latin STELLA, ’csillag’, melynek régi alakja *STERLA lehetett; görög ἀστήρ (asztér) vagy ἄστρον (asztron), ’csillag’. Ugyanebből a tőből származik – perzsa közvetítéssel – az Eszter női név, illetve magából a csillag szóból alkotta meg Vörösmarty Mihály a Csilla nevet[1].

A sztár jelentése a magyar média kommunikációjában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általánosságban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar nyelvhasználatban a sztár jelentése: „híresség”.

A magyarországi média kommunikációjában a sztár jelentése: „szereplő”.

  • Aki szerepel a televízióban, a rádióban, vagy a bulvármédiában (bulvársajtóban), azt általánosságban sztárnak nevezik.
  • Aki szerepel egy televízióműsorban, egy televíziós játékban vagy vetélkedőben, egy valóságshow-ban, azt a magyarországi média sztárnak nevezi (valóságshow-sztár, a híradó sztárja v. sztárhíradós, a televíziós vetélkedő sztárja, sztárfodrász, sztárrendőr, sztárújságíró, sztárügyvéd). Ha az illető személy később otthagyja a műsort, akkor őt a műsor volt sztárjának vagy egykori sztárjának nevezi a bulvármédia.[2][3]
  • Aki az ismeretlenségből előlépve szerepet kap egy új mozifilmben, azt a nevezett mozifilm sztárja-ként emlegetik a híradások.
  • Sok esetben ezek a szereplők önmagukat is sztárnak nevezik.
  • Ha a televízió bemutatja, hogy egy televíziós szereplőnek gyermeke született (sztárcsecsemő, sztárbaba), akkor az esemény bemutatását sztárhír néven említik.

Szélsőséges esetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ambrus Attilából, aki bankok tucatjait rabolta ki az 1990-es években, a magyar média valóságos sztárt kreált. A közönség kedvencévé tették, hamis legendákat költöttek köré, s valóságos példaképként állították őt a gazdagság iránt áhítozó, romantikus hősöket kereső közönség részére. Jelzőjeként a média gyakran a sztárbankrabló kifejezést használja[4].
  • Kulcsár Attila, akit a K&H Bank alkalmazottjaként több milliárdos sikkasztás-sorozattal gyanúsítanak, sztárbrókerként szerepel a magyar média híradásaiban[5].
  • Zámbó Árpád („művésznevén” Zámbó Árpy), aki Zámbó Jimmy testvéreként, csupán a testvéréhez való erőteljes külső hasonlóságát és a nevét kihasználva, testvére halála után, annak mintegy „utódjaként” lép fel a szórakoztatóiparban, sztárként aposztrofálja magát a nyilvánosság előtt.
  • Sarka Kata ex-modellnek, aki Hajdú Péter sztárműsorvezető feleségeként szerepel a televíziós műsorokban, a feliratok szerinti gyakori meghatározása és a médiában sztárként betöltött szerepe mindössze egy élő reklámfelület: ő nem más, mint „Hajdú Péter felesége”[6].
  • Bokros Lajosra és Rogán Antalra a kereskedelmi televíziók híradásaiban többször is hallható volt a sztárpolitikus kifejezés[7].
  • Doszpot Péter sztárnyomozó 2002-ben lett MSZP-s képviselő, s a későbbiekben gyakran nevezte őt a média sztárnyomozó képviselőnek, majd a képviselői és főleg a nyomozói munka végeztével egykori sztárnyomozónak[8].
  • Dr. Bárándy György ügyvédet is előszeretettel nevezik sztárügyvéd-nek[9].
  • Dr. Torgyán József ügyvéd, volt-politikus önmagát sikeres sztárügyvédnek nevezte, mikor a vagyona felől faggatták a médiumok[10].
  • Dr. Lénárt Ágota, pszichológus, a magyar olimpiai csapat felkészítője, akinek, bár a nevét elvétve ismeri bárki is, a komoly szakmai szerepe vitathatatlan. A legújabb híradások szerint a megnevezése sztárpszichológus[11].
  • Palácsik Tímea az által lépett elő az ismeretlenségből, hogy börtönbe juttatta a vőlegényét, Damu Roland színészt, akivel a híradások szerint bántalmazták egymást.[12] Már a tárgyalás alatt közeli kapcsolatba került Andy Vajna hollywoodi producerrel, akivel rövid idő múlva házasságot köttöttek.[13] Palácsik Tímea titulusa, amivel a celebvilág részévé vált: Andy Vajna felesége − bár nem mellékes az sem, hogy az esküvő utáni napon filmszerepre kapott ajánlatot a producer nevéhez köthető mozifilmben.[14][15]

A sztár szó összetételekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A sztárbaba nem az, aki már gyermekként sztár lett, hanem az, aki egy médiaszereplő személy gyermekeként született – vagy egyszerűen csak bekerült a fotója egy magazinba[16].
  • A sztárfodrász lehet az a fodrász, aki népszerű, de lehet az, aki sztárok frizuráját készíti. Ezen kívül sztárfodrász lehet az is, aki már valamilyen okból szerepelt a magyar televízió valamely műsorában, akár amatőr táncosként[17]. A frirura, amit egy sztárfodrász készített el, vagy amit egy híresség visel, nem más, mint a sztárfrizura[18]
  • A sztártervező nem sztárokat tervez, hanem a hírességek ruháját, öltözetét. Ellenben, ha a neve később ismertté válik, maga is sztárrá válhat a ruhatervezők között, így válhat belőle sztár-divattervező[19].
  • A sztárfeleség elsősorban nem feleség minőségében sztár, egyszerűen csak ő az a hölgy, aki egy közismert férfi feleségének mondhatja magát[20]. Másodsorban maga a feleség is szerepelhet sztárként a kevésbé ismert férje mellett, és ebben az összefüggésben szintén használható rá a sztárfeleség jelző[21].
  • A sztárvendég szintén nem vendég minőségében lett sztár; ő csupán egy ismert ember, aki vendégeskedik egy bulvárműsorban.
  • A sztárszereposztás egy érdekes kifejezés; valójában azt jelenti, hogy a nevezett műsorban néhány ismertebb művészre vagy médiaszereplőre osztották a főbb szerepeket[22].
  • A sztárpillanat egy olyan eseménynek egy pillanata, vagy maga az esemény, ami egy hírességgel történt meg[23].
  • A sztárcipő az a cipő, amelyet egy híresség visel[24].
  • A sztárallűr a hírességek sokszor visszatetszést keltő rigolyáit jelenti, amelyekkel sokszor kellmetlen perceket okoznak a vendéglátóiknak. A hírességek gyakran mintegy ismertetőjegyként ápolják a sztárallűrjeiket, s sok esetben ezeket szerződésbe foglalják az őket megrendelő szervezők számára[25].
  • A sztárhalott vagy sztárveszteség az a színész vagy zenész, vagy ismert szereplő, aki elhunyt.[26]
  • A sportolót, aki sztárfocistaként egy egyesülethez igazolt, a média az adott egyesület sztárigazolása-ként határozza meg[27].
  • Végül pedig a sztárkutya sem biztos, hogy sztár – lehet, hogy csupán egy médiaszereplő személy kutyája, akit megmutattak a nyilvánosságnak[28].

Férfi sztár – női sztár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A női sztár a hazai médiában, a nyelvi jelentésével ellentétben nem nőket szórakoztat (ld. női fodrász, aki nők frizuráját készíti), hanem „nőnemű szereplő”, azaz „sztárnő”; hasonlóan ahhoz, mint ahogy különbözik például a katonanő és a női katona kifejezés (az utóbbi szó egy hibás kifejezés).

Világsztár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az a sztár, akit az egész világon rajongók tömegei ünnepelnek, s alkotásai vagy szerepei a világon mindenhol szüntelen népszerűségnek örvendenek.

Szupersztár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sztár – mint fogalom – fokozása, sztárok között is kiemelkedő csillag.

Megasztár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyik magyarországi kereskedelmi televízió nagy sikerrel futó műsora, tehetségkutató vetélkedője. A vetélkedő célja az volt, hogy a vállalkozó – és éneklő – kedvű fiatalok közül szavazás révén kiválassza azt az egyet, akiből „Megasztár”, a sztárok között is kiemelkedő híresség válhat.

A média a későbbi szóhasználatában mindenkit „Megasztárnak” nevez, aki a műsor során valaha bekerült a televíziós döntőkbe, vagy az elődöntők során felhívták rá a figyelmünket – akkor is, ha később semmiféle népszerűséget nem szerzett magának.

Celeb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A celeb a 21. század első évtizedében divatossá vált, főleg a médiában használatos szó, amely a celebritás (angolul: celebrity - jelentése: „ünnepelt ember”, híresség, hírnév, híres ember) rövidüléséből származik. A magyar médiában a sztár kifejezés szinonímájaként használják egyre gyakrabban[29].

Ómolnár Miklós, aki a legnagyobb példányszámú magyarországi bulvár hetilap főszerkesztője, így fogalmaz: „A celebek egyszerűen arról ismertek, hogy ismertek. Ők a modern cirkusz alkalmi bohócai, azaz elképzelhető, hogy egészen rövid ideig lesznek a középpontban, de addig is a hétköznapok hősei, és tudni akarunk róluk mindent. Aki rendszeresen jelen van a bulvármédiában, óhatatlanul is celebbé válik. Néha ehhez semmiféle produktum nem társul, egyszerűen attól lesz valaki sztár, hogy utáljuk vagy szeretjük őt.[30]

Összegzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az előzőekben leírtakból kifolyólag a mai magyar kulturális életben sok mindenkit divat sztárnak nevezni. A valódi halhatatlan művészeket és alkotókat méltán ismerjük el örökké fényes csillagokként; és mellettük olyan „szereplőket” is ekként emlegetünk, akik a hagyományos jelentéssel ellentétben semmi maradandót nem alkottak, és sok esetben semmiféle népszerűségre sem tettek szert a magyar előadó- és alkotóművészet területén: egyszerűen csak hallottunk róluk valamelyik médium híradásában.

Ugyanakkor ez fordítva is igaz: sok esetben nem tekintenek sztárnak olyan egyéniségeket, akik valóban nagyot alkottak és több évtizedes művészi pályafutás áll mögöttük; e megítélésben jelentős szerepe van a társadalom által a személyekről kialakított képnek, amely kialakításában nagy mértékben részt vesz maga a média is. Végső következtetésként azt lehet mondani, hogy a „sztárság” meglehetősen relatív és szubjektív fogalom; azt, hogy az egyén, a társadalom vagy a média kit tekint sztárnak és kit nem, csupán – pozitív vagy negatív – előítéletek határozzák meg.

A világhírű sztárokat pedig többnyire az különbözteti meg a magyar sztároktól, hogy úgynevezett kultúrhősöknek minősülnek. Megváltoztatják a világot, maradandó hatást gyakorolnak a kulturális normarendszerre. Kultúrhősök, mint Odüsszeusz, vagy mint Petőfi Sándor; de Marilyn Monroe, Plácido Domingo vagy Michael Jackson szintén az: hatással vannak ízlésünkre, a környezetről és a világról alkotott elképzelésünkre[31].

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]