Sztár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A sztár, eredeti jelentése alapján csillag, fényesen ragyogó csillag. Általában olyan személyt neveznek így, aki maradandó alkotásai vagy népszerűsége révén örökké a filmművészet, a zeneművészet, vagy általánosságban az előadó- és alkotóművészet „egén ragyog”.

Ebből következően beszélünk filmcsillagról (filmsztárról), sztárzenekarról, médiasztárról.

A sztárok felkapott, ideálként tisztelt, rajongásig szeretett művészek, akik a csillagok magasságához hasonlítható, a rajongók számára szinte elérhetetlen minőségű életet élnek.

A szó eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar sztár szó közvetlenül az angolból származik, eredeti jelentése ’csillag’. Végső forrása az indoeurópai alapnyelvi *ster- tő; vö. latin STELLA, ’csillag’, melynek régi alakja *STERLA lehetett; görög ἀστήρ (asztér) vagy ἄστρον (asztron), ’csillag’. Ugyanebből a tőből származik – perzsa közvetítéssel – az Eszter női név, illetve magából a csillag szóból alkotta meg Vörösmarty Mihály a Csilla nevet[1].

A sztár jelentése a magyar média kommunikációjában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általánosságban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar nyelvhasználatban a sztár jelentése: „híresség”.

A magyarországi média kommunikációjában a sztár jelentése: „szereplő”.

  • Aki szerepel a televízióban, a rádióban, vagy a bulvármédiában (bulvársajtóban), azt általánosságban sztárnak nevezik.
  • Aki szerepel egy televízióműsorban, egy televíziós játékban vagy vetélkedőben, egy valóságshow-ban, azt a magyarországi média sztárnak nevezi (valóságshow-sztár, a híradó sztárja v. sztárhíradós, a televíziós vetélkedő sztárja, sztárfodrász, sztárrendőr, sztárújságíró, sztárügyvéd). Ha az illető személy később otthagyja a műsort, akkor őt a műsor volt sztárjának vagy egykori sztárjának nevezi a bulvármédia.[2][3]
  • Aki az ismeretlenségből előlépve szerepet kap egy új mozifilmben, azt a nevezett mozifilm sztárja-ként emlegetik a híradások.
  • Sok esetben ezek a szereplők önmagukat is sztárnak nevezik.
  • Ha a televízió bemutatja, hogy egy televíziós szereplőnek gyermeke született (sztárcsecsemő, sztárbaba), akkor az esemény bemutatását sztárhír néven említik.


Világsztár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az a sztár, akit az egész világon rajongók tömegei ünnepelnek, s alkotásai vagy szerepei a világon mindenhol szüntelen népszerűségnek örvendenek.

Szupersztár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sztár – mint fogalom – fokozása, sztárok között is kiemelkedő csillag.

Megasztár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyik magyarországi kereskedelmi televízió nagy sikerrel futó műsora, tehetségkutató vetélkedője. A vetélkedő célja az volt, hogy a vállalkozó – és éneklő – kedvű fiatalok közül szavazás révén kiválassza azt az egyet, akiből „Megasztár”, a sztárok között is kiemelkedő híresség válhat.

A média a későbbi szóhasználatában mindenkit „Megasztárnak” nevez, aki a műsor során valaha bekerült a televíziós döntőkbe, vagy az elődöntők során felhívták rá a figyelmünket – akkor is, ha később semmiféle népszerűséget nem szerzett magának.

Celeb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A celeb a 21. század első évtizedében divatossá vált, főleg a médiában használatos szó, amely a celebritás (angolul: celebrity - jelentése: „ünnepelt ember”, híresség, hírnév, híres ember) rövidüléséből származik. A magyar médiában a sztár kifejezés szinonímájaként használják egyre gyakrabban[4].

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]