Könnyezőpálma
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Monstera deliciosa Liebm., 1849 | ||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Könnyezőpálma témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Könnyezőpálma témájú médiaállományokat és Könnyezőpálma témájú kategóriát. |
A könnyezőpálma vagy levélfa (Monstera deliciosa), az egyszikűek osztályának hídőrvirágúak rendjének és kontyvirágfélék családjának lágyszárú növénye. Dél-, és Közép-Amerika trópusi mocsaras vidékein, többek között Mexikó déli részén honos,[1] de mára dísznövényként, szobanövényként az egész világon elterjedt.
Megjelenése[szerkesztés]
A fiatal növény első levelei szív alakúak, épszélűek, később lyukacsossá, szeldeltté, karéjossá válnak. A kifejlett levelek színezete sötétzöld. Fényesek, bőrszerűek 40-90 cm hosszúak és 30–70 cm szélesek is lehetnek. Erezetük párhuzamos. Lágy szárú kúszónövény. Hosszú léggyökereket fejleszt, melyek segítségével természetes körülmények között fákra, magasabb növényekre kúszik fel,[2] akár 20 méteres magasságba is, egészen a lombkoronaszintig.
Ritkán virágzik, egy fellevéllel védett torzsavirágzatot fejleszt. Termése két év alatt érik be, legfeljebb 25 cm hosszú, kukoricacsőhöz hasonló. A fellevél színe sárgás, vagy krémfehér.
Életmódja[szerkesztés]
A magból kibúvó fiatal, levéltelen növény először a fénnyel ellentétes irányban növekszik, egy fatörzs, vagy más függőleges felszín irányába. Itt hajtja ki első két átellenes állású levelét. Ez után kezd a napfény felé, a fatörzs mentén növekedni.
Később kapcsolata megszakad a talajjal, epifita életmódra vált.
Élettani hatások[szerkesztés]
Termése éretten ehető, kellemes íze van (erre utal a tudományos névben a deliciosa tag),[3] azonban a fogyasztás után irritációt okoz a nyelven és nyálkahártyán. Az éretlen termés a növény többi részéhez hasonlóan magas oxálsav tartalmú, erősen mérgező, lenyelése után égető, fájdalmas marást okoz.[3]
Szobanövényként[szerkesztés]
A könnyezőpálma a viktoriánus-kor óta kedvelt dísznövény.[3] Fény- és tápanyagigényes, vízigénye közepes. A világos, esetleg félárnyékos, szellős helyeket kedveli, a tűző nap káros lehet.
Ápolása[szerkesztés]
Tápanyagigénye miatt rendszeres átültetés, vagy földcsere szükségeltetik, illetve időnként tápoldatozni szükséges.
A téli hónapokban a fűtési szezonban a száraz levegő miatt érdemes vízzel permetezni a növényt. Léggyökereit a cserépbe dugva, vagy vízben gyökereztetve meghagyhatjuk, de az eltávolítás sem okoz gondot a növény számára.[3]
Szaporítása[szerkesztés]
Magról történő szaporítás esetén a növények kifejlődése sok időt vesz igénybe. A magoncok addig kúsznak levéltelenül a napfénnyel ellentétes irányba, amíg egy fatörzset, erős támasztékot nem találnak, amire felfuthatnak. Szaporítható hajtás-, és szárdugványozással. Gyökereztethető vízben, homokban földben is. A gyökeresedés hosszú időt, akár 6-8 hetet is igénybe vehet.
Betegségei, kártevői[szerkesztés]
Az alacsony hőmérséklet és a túlöntözés együttes hatásaként gombásodás léphet fel. A pajzstetvek és a takácsatkák károsíthatják.
A tápanyaghiányt - ami a kis cserépben előállhat - a könnyezőpálma az alsó levelek elsárgulásával jelzi, ami főként az új levél megjelenésekor gyakori.
A barna, töredezett levélszélek a túlságosan száraz talaj miatt alakulnak ki.
Ha a környezet nem elég meleg, a túlöntözéstől a levelek megsárgulnak, elszíneződnek, fekete foltok jelennek meg.
A szépirodalomban[szerkesztés]
Szentkuthy Miklós Szent Orpheus Breviáriumában így írj a Monstera deliciosáról: „ősállatok boruló bordái, zöld sarlók, összenövés és szétszakadás titkai, a születő levelek fehérzöld tűtekercsei, integetés, pápai pálmalegyező, tormás-retkes léggyökerek (...), levélbelül mandula formájú sajtlyukak, megint csak oszlás és ragadás tipikusan természeti kísérletei – a levelek holdszarv-hegyén egyetlen Mária-könny...”[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Violeta Acosta Arriola: Crecimiento y desarrollo de araceas ornamentales mexicanas (spanyol nyelven) (PDF). [2013. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 14.)
- ↑ http://www.tuja.hu/monstera-filodendron.html
- ↑ a b c d http://novenytar.krp.hu/novenytar/konnyezopalma-filodendron/34
- ↑ http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000016131&secId=0001207028&mode=html#Szentkuthy_Miklos-Szent_Orpheusz_breviariuma-00010
Források[szerkesztés]
- Pappné Dr. Tarányi Zita: Szobanövények ápolása. Budapest, Kheirón '97 Kiadó, 2001. ISBN 963-9246-29-8
További információk[szerkesztés]
- Növényfajok
- Kontyvirágfélék
- Közép-Amerika növényvilága
- Dísznövények
- Szobanövények
- Guatemala növényvilága
- Panama növényvilága
- Costa Rica növényvilága
- Chiapas növényvilága
- Yucatán növényvilága
- Guerrero növényvilága
- Hidalgo növényvilága
- Morelos növényvilága
- Oaxaca növényvilága
- Veracruz növényvilága
- Michoacán növényvilága
- Nayarit növényvilága