Snooker

Sznúker

A snooker (magyarosan: sznúker) a biliárdjáték egyik fajtája.

A játékot olyan különösen nagy, téglalap alakú asztalon játsszák, aminek sarkaiban és a két hosszú oldal közepén egy-egy lyuk van. A huszonkét golyó közül mindig a fehéret kell lökni (és ez az egyetlen olyan, amely soha nem eshet le). A 15 piros golyó egy-egy pontot ér, a hat „színes” pedig kettőtől hétig:

• sárga (2 pont),
• zöld (3 pont),
• barna (4 pont),
• kék (5 pont),
• rózsaszín (6 pont),
• fekete (7 pont).

A játékot „frame”-ekre játsszák, aki több pontot ér el egy frame-en belül, az nyeri a frame-et. Egy mérkőzés előre meghatározott számú frame-ből áll. (Ha valaki már több, mint a felét megnyerte, akkor a meccs is az övé, tehát ekkor az egyenes kieséses versenyeken itt abbahagyják a küzdelmet, de ritkán előfordul, hogy körmérkőzéses versenyt rendeznek, és ott a framearány is számít.)

Története

A biliárdjátékok őse a 15. századtól játszott, mára eltűnt pall mall.

A ma ismert és népszerű változat kifejlesztése technikai újításokkal függ szorosan össze. Az egyik mérföldkő a dákó továbbfejlesztése volt 1800 körül, mely 1807-ben egy bőrrel bevont véget kapott. Ezenkívül 1827-ben az asztal faanyagát egy palalemezre cserélték és 1835-től gyapjúvászon helyett gumival töltötték meg a szegélyeket. A továbbiakban rögzítették azon asztal méretét, melyen az angol biliárdot játszották.

A snookert 1875-ben (feltehetőleg április 17-én) a brit gyarmati hadsereg tisztjei az indiai Nilgiri-hegység Ootacamund helység Ooty Club nevű klubjában találták fel. Akkor az ún. Black Pool volt az elterjedt játékmód, melyet 15 piros és egy fekete golyóval játszottak, akárcsak az angol biliárdot. A hagyományok következtében Sir Neville Chamberlain egy angol biliárd asztalon kísérletezett egy olyan variánssal, mely a 15 vörös és egy fekete golyó mellett továbbiakat tartalmazott. Az így létrejövő "snooker-pool" első formájában 15 vörös, továbbá egy-egy fekete, rózsaszínű, zöld és sárga golyót tartalmazott, az alapfelállás pedig az angol biliárdéból már ismert volt. Később módosították a játékot, bevezették a barna és a kék golyókat.

John Roberts Jr.-nak, az angol biliárd kiemelkedő korabeli játékosának tetszett az új verzió és 1885-ben Angliában nyilvánosan bemutatta azt. A snooker még a 20. század nagy részében is az angol biliárd dominanciája ellen harcolt, míg végül elfogadottá vált. További probléma volt, hogy nem léteztek egységesen elfogadott szabályok. Nagy-Britanniában 1908 és 1919 között két szervezet létezett különböző szabályzatokkal.

Miután Billiards Association 1900 december 11-én Londonban megjelentette az első érvényes szabálykönyvet, 1919 júniusáig tartott, mire a barna és a kék golyó végleg a játék részévé váltak.

Joe Davis az 1950-es években a játék visszaszorulásától tartott és 1959-ben javasolta egy narancs- és egy lilaszínű golyó felvételét és ezzel a színes golyók számának nyolcra emelését (Snooker Plus), ezzel a lehetséges legmagasabb break 201-re növekedett volna. Ez a változat azonban nem terjedt el.

A snooker név a hadsereg újoncainak lekezelő elnevezéséből származik. A sportban először valőszínűleg az angol Neville Bowses Chamberlain tiszt alkalmazta egyik játékostársára, aki a golyót véletlenül vagy szándékosan úgy helyezte, hogy nem tudta azt megjátszani. A hadsereg fogalomjegyzéke hatással volt erre a sportágra, ezt az is mutatja, hogy a golyó lyukba juttatását a szaknyelv scratchnek nevezi.

Az első profi bajnokságokat 1927-ben Joe Davis sugalmazására játszották le. Davis nyerte a tornát és minden további világbajnokságot egészen 1946-ig, amikortól már nem vett részt tovább ezeken. Ezzel Davis egyetlen világbajnokságon elszenvedett vereség nélkül fejezte be. A 2010/11-es szezon világbajnoka a skót John Higgins, aki már 1998-ban, 2007-ben és 2009-ben is elhódította a címet. Az első amatőrvilágbajnokságokat 1963-ban Indiában rendezték és 1984 óta játsszák le évente.

1969-ben a BBC olyan sportágat keresett, mely alacsony költségek mellett a frissen bevezetett színes televíziók előnyeit különösen kidomborítja. Végül a Pot Black snookerkupát indították el ebből a célból, melyet először 1969 július 23-án sugároztak. A snooker ekkor komoly népszerűségre tett szert, később más bajnokságokat is közvetíteni kezdtek. Nagy-Britanniában ma a futball mellett a snooker a legnézettebb sport. Az 1985-ös Steve Davis és Dennis Taylor közötti világbajnoki döntő történelmet írt, éjfél után 18 millió néző követte a mérkőzést. A mai napig ez a Nagy-Britanniában mért legnézettebb sportközvetítés.

Szabályok

A kezdőhelyzet

Snooker-asztal arányos rajza

Kezdéskor a bíró az ábrán látható módon helyezi el a golyókat, vagyis a vonalon helyezi el a sárga, zöld illetve barna golyókat, ez utóbbit a kékkel, a rózsaszínnel és a feketével együtt az asztal hosszanti felezővonalán. (A színes golyók helyét többnyire kis kereszt jelzi a posztón.)

A piros golyókat egy háromszög segítségével kell az asztalon elhelyezni úgy, hogy a vonalhoz legközelebbi golyó a lehető legközelebb legyen a rózsaszínhez, hozzá való tapadás nélkül.

A játék menete

A játék során pontokat lehet gyűjteni a golyók lyukba lökése („eltevés”), illetve az ellenfél hibája által. A frame-et az nyeri, aki több pontot gyűjt. Mérkőzéseket általában több frame-re szoktak játszani, és akinek többet sikerül nyernie, az nyeri a páros mérkőzést.

A kezdés jogát pénzfeldobással döntik el, majd a frame-eket ezek után felváltva kezdik a versenyzők.

Az első lökést úgy kell elvégezni, hogy a kezdőjátékos a D-mezőben helyezi el a fehér golyót, és onnan kell a fehérrel eltalálnia egy pirosat.

A játék során először egy piros golyót kell a lyukba juttatni. Ha ez valamelyik játékosnak sikerült, akkor kezdődik egy „break”, ami egészen addig tart, amíg megfelelő golyót juttat a játékos lyukba. (A break értéke az a szám, ahány pontot szerez a break alatt a játékos.) Egy játékosnak egészen addig van joga az asztalnál maradni és újabb golyót megkísérelni eltenni, amíg előzőleg a szabályoknak megfelelően juttatott golyót a lyukba.

Minden break-et piros golyó elrakásával kell kezdeni mindaddig, amíg van piros golyó az asztalon.

Piros golyó elrakása után a játékosnak meg kell neveznie egy színes golyót (ezt sokszor a nyilvánvaló célzás miatt ténylegesen nem kell kimondani). Ezt a színes golyót kell eltenni. Ha ez sikerül, akkor a színes golyót visszateszik a helyére, és újra piros golyó következik. Amíg ez sikerül, addig van joga a játékosnak az asztalnál maradni. A break befejezése után a másik játékos jön.

A frame végén már elfogynak a piros golyók. Az utolsó piros után még egy színeset kell eltenni, ami után, ha sikerült, még visszakerül a színes golyó a helyére. Ezek után a pontértéküknek megfelelő sorrendben kell elrakni a színes golyókat, amiket ilyenkor a bíró már nem helyez vissza az asztalra. A színeseket tehát sárga, zöld, barna, kék, rózsaszín, fekete sorrendben kell lyukba juttatni. A játék véget érhet úgy, hogy elteszik az összes golyót, de úgy is, hogy a felek megállapodnak, hogy ki a győztes. Ez utóbbira akkor kerülhet sor, ha az egyik félnek már nagyon nagy az előnye, az asztalon lévő golyók kevesek a hátrány ledolgozásához, és hibákat is el kellene követnie a másiknak, hogy az állás megforduljon.

Nagyon ritkán előfordul, hogy az utolsó fekete eltevése után egyenlő a pontállás. Ilyenkor a bíró felteszi a feketét a helyére, és a fehéret a D-mezőből indítva kell folytatni a játékot. Aki ezek után elrakja a feketét, az nyeri a frame-et. A másodjára elrakott fekete által megnyert játékot hívják Black Ball Game-nek.

Hibák

• Egyetlen golyót sem talál el a fehér golyó.
• A játékos a dákóval hozzáér egy piros vagy egy színes golyóhoz.
• A játékos valamelyik testrészével vagy a ruhájával, illetve valamelyik segédeszközzel hozzáér valamelyik golyóhoz.
• Színes golyót rak el a játékos, amikor piros következik, pirosat rak el, amikor színes következik, illetve nem a megnevezett, vagy soron következő színes golyót rakja el. (Ha piros golyó van soron és egyszerre több piros is esik, az nem számít hibának. Ha színes golyó van soron és esik a megfelelő színes, de más is, akkor az hiba.)
• Lyukba esik a fehér golyó.
• Valamelyik golyó leesik az asztalról.
• Tolás, vagyis a dákóval nem csak egy pillanatra ér a fehér golyóhoz, hanem hosszabban, aminek következtében tolja a dákó a fehér golyót.
• Ugratás, vagyis a fehér golyónak olyan meglökése, hogy az átugrik egy nem kívánt a fehér és a célgolyó közti golyót. (Azaz ha találat előtt megugrik, de nem ugrik át semmit, az szabályos.)
• Lökéskor a játékos úgy fekszik fel az asztalra, hogy egyik lábával sem érinti a padlót.

Minden hiba legalább 4 pontot ér az ellenfélnek. Olyan esetben, amikor a kék, a rózsaszín vagy a fekete a célgolyó, vagy az a golyó, amivel a hiba történik, akkor a hiba értéke az aktuális célgolyó értéke.

Snookerasztal

A snookerasztal mérete 3560×1780 ± 15 mm.

Taktika

A taktika szerves részét képezik a biztonsági ütések (Safeties), melyeknél a játékosok a golyót a szegélyhez közel próbálják helyezni. Ezután az ellenfél csak a golyó felső részét érintheti, ez az ún. forgató ütés korlátozott hatékonyságú, a golyó ellenőrizhetősége is csökken. Ráadásul a rizikó miatt az ellenfél könnyebben üthet hibát is. Létezik egy hasonló. a szakzsargonban kínai snookernek nevezett konstelláció is, melynél egy célgolyó nem az igazi snooker esetén megszokott módon blokkolja a lökőgolyó útját, hanem odatapad a lökőgolyó másik oldalához és megnehezíti a dákó irányítását.

Nagy tornák

A legfontosabb esemény az 1927 óta megrendezett Snooker Világbajnokság. (1941 és 1945 ill. 1958 és 1963 között nem rendezték meg, ezt leszámítva évente került és kerül sor rá.) 1977 óta az eseményt a Crucible Színházban bonyolítják le, az angliai Sheffieldben. (2005-ig az esemény szponzora az Embassy volt, de mivel 2005 után Nagy-Britanniában nem szponzorálhat dohányipari cég sporteseményt, így új szponzort kellett keresni. Ennek következtében 2010-ig az eseményt a 888.com online kaszinónak kellett volna támogatnia, azonban a 2009-es eseményt már nem támogatták. Az új szponzor a Betfred.com lett, akik 2012-ig fogják szponzorálni az eseményt.)

A világbajnokságon lehet a legtöbb ranglista pontot szerezni. A fontossági sorrendben azok a versenyek következnek, amiken szintén lehet pontokat gyűjteni. A ranglista pontok alapján lehet a versenyek főtáblájára kerülni, illetve meghívásos versenyeken elnyerni a részvétel jogát.

Ranglista versenyek:

• World Snooker Championship
• UK Championship
• Grand Prix
• Shanghai Masters
• China Open
• Welsh Open

Ezeken kívül léteznek meghívásos versenyek is, amiért ranglistapont nem jár, viszont pénzdíj és elismerés annál inkább.

Meghívásos versenyek:

• Masters
• Pot Black (minden meccs egy nyert frame-ig tart)
• Premier Snooker League (25 másodperces időkorláttal)

Neves játékosok

Az alábbi játékosok mindegyike nyert snooker világbajnoki címet.

Név és becenév	nemzetiség
Stephen Hendry The Golden Boy	skót	A 90-es évek nagy játékosa, hétszeres világbajnok.
Ronnie O'Sullivan The Rocket	angol	Becenévét az elképesztő gyorsasága miatt kapta. Háromszor nyert világbajnoki címet, és ő tartja a maximális break gyorsasági világrekordját (5 perc 20 másodperccel – [1]). A rosszabbik kezével (ami az ő esetében a bal) is nagyszerűen játszik, sokak szerint a valaha született legnagyobb snooker-tehetség.
Steve Davis The Nugget	angol	A 80-as évek nagy játékosa, de még mindig részt vesz a nagy tornákon. Hat világbajnoki címet szerzett eddigi pályafutása során. Az első játékosok egyike volt, akik nagyon komoly szintre emelték a biztonsági játékot.
John Higgins The Wizard of Wishaw	skót	1998, 2007, 2009 és 2011 világbajnoka.
Mark Williams The Welsh Potting Machine	walesi	2000-ben és 2003-ban nyert világbajnoki címet. A 2002/2003-as szezonban megnyerte mind a négy BBC által közvetített tornát, vagyis megcsinálta a nem hivatalos snooker Grand Slam-et. (Ez korábban csak Steve Davisnek és Stephen Hendrynek sikerült.)
Ken Doherty The Darling of Dublin Krafty Ken	ír	Máig ő az egyetlen, aki mindhárom világbajnoki címet megnyerte: 1989-ben a 21 éven aluliakét, 1989-ben az amatőrökét, 1997-ben pedig profi világbajnok lett. Ő az egyetlen világbajnok akinek nincs 147-e.
Peter Ebdon Skeletor	angol	2002-ben megnyerte a világbajnoki címet. Arról híres, hogy ellenfeleit több esetben kihozza a sodrából lassú játékával.
Graeme Dott Pocket Dynamo	skót	2004-ben és 2006-ban bejutott a világbajnoki döntőbe, és 2006-ban meg is nyerte azt. Ez volt élete első profi tornagyőzelme.
Joe Davis	angol	Őt tartják a snooker nagyapjának, akinek nagymértékben köszönhető a játék népszerűségének komoly növekedése a 30-as, 40-es évek során. 1927 és 1946 között 15 világbajnoki címet nyert megszakítás nélkül.
Fred Davis	angol	9 világbajnoki címet nyert a 40-es és az 50-es évek során.
John Pulman	angol	A 60-as évek legnevesebb játékosa, 8 világbajnoki címet szerzett 1957 és 1968 között.
Ray Reardon Dracula	walesi	A 70-es évek egyik domináns játékosa, 6 világbajnoki címet nyert.
Dennis Taylor	északír	Ő nyerte a leghíresebb és talán a legszorosabb világbajnoki döntőt, 1985-ben. Ellenfele a címvédő Steve Davis volt. A döntőben Davis már 8-0-ra vezetett, majd Taylor feljött 9-7-re. Majd 11-11 után 17-15-re ismét Davis vezetett. De Taylor egyenlített, 17-17 után jött a döntő frame, amiben 44-62-es hátránynál lépett asztalhoz Taylor [2]. Az utolsó feketére is szüksége volt a győzelemhez, de sikerült azt is eltennie.
Terry Griffiths	walesi	Az egyetlen játékos a televíziós közvetítések megjelenése óta, aki első részvételekor meg tudta nyerni a világbajnoki címet.
Shaun Murphy The Whiston Warrior	angol	2005-ben nagy meglepetésre megnyerte a világbajnoki címet, ráadásul úgy, hogy a selejtezőkben is játszania kellett. Ez Terry Griffiths óta neki sikerült először.

Power Snooker

A Power Snooker a snooker játék egyik változata. Az első hivatalos tornát 2010-ben játszották Nagy-Britanniában, amelyet Ronnie O'Sullivan nyert meg.

A power snooker sok szabályban eltér az eredeti snookertől, többek között időre játsszák a mérkőzést, lökésidő is van, és a pontozása is eltérő. A játékban a megszerzett pontok száma számít, a frame-ket nem számolják.

További információk

• IBSF – International Billiards & Snooker Federation
• World Snooker
• Pro Snooker Blog
• Aktuális snooker eredmények
• Magyar Snooker Szövetség hivatalos oldala
• Nem hivatalos Magyar Snooker oldal
• Snooker.lap.hu - linkgyűjtemény

Kapcsolódó szócikkek

• Power Snooker
• Sznúker világranglista 2009–2010