Szláv eposz
A Szláv eposz monumentális művészi alkotás, 20 hatalmas (6 métert is meghaladó méretű) festményből áll. Ezeken a képeken Alfons Mucha a 19. század vége romantikus történelmi képeinek stílusában, a pánszláv eszme szellemében ábrázolja a szláv népek történelmének kiemelkedő eseményeit.
Története [szerkesztés]
Charles Crane amerikai milliomos megbízásából 18 év alatt alkotta meg Alfons Mucha a 20 monumentális festményből álló ciklust. A sorozat első 11 darabját 1919-ben hatalmas érdeklődés mellett állította ki a művész a prágai Klementiumban. Ezt több amerikai kiállítás követte vegyes érdeklődés mellett. A kritika hűvösen fogadta a képeket az ódivatú 19. századi akadémikus-romantikus stílusa és pánszlávizmusuk miatt. Mucha a képeket 1928-ban Prága városának ajándékozta, a város azonban nem biztosított állandó kiállító helyet és 1935-ben összetekerték azokat és raktárba kerültek. 1950-ben a Mucha szülőfalujához közeli Moravsky Krumlovba szállították azokat. Hosszú válogatás után 9 képet 1963-ban ki is állítottak a teljes Szláv eposz kiállítására azonban csak 1967-ben 40 évvel az elkészültük után került sor.
A képek [szerkesztés]
Az első 12 képet a művész 4 triptichonba rendezte.
- Az első triptichon a erősen patetikus eszközökkel a szlávok legkorábbi történetének legendáit ábrázolja
- A második triptichon a korai középkor szláv fejedelmeinek (Nagy Simeon bolgár cár, II. Ottokár cseh király, és IV. István Uroš (Stefan Dušan) szerb fejedelem) történetei köré van csoportosítva
- A harmadik a szlávok hitét hirdeti, középpontban Husz Jánossal
- Az utolsó, negyedik triptichon a cseh történet hősi napjait, a huszita háborúkat (Vitkov-hegyi csata stb.) ábrázolja.
A további 8 kép tematikusan 3 csoportba osztható
- Az első csoport képei a szláv népek békeszeretetét, jámborságát, (Petr Chelčický) tudásszomját szimbolizálja
- A második a szláv népek megsemmisítésére törő agresszorok elleni háborúknak (grünwaldi csata, Sziget védelme a török ellen) állít emléket
- Mig a harmadik a szlávok egységét hirdeti, ami a liturgiákban és hitvilágban jelenik meg.
| Cím | Alcim | Méretek |
|---|---|---|
| Szlávok az őshazában | A turániai vereség és gótok kardja között | 8,10 x 6,10 m |
| Szvetovid imádása | Amikor az istenek háborúztak Szvetovid alkotott | 8,10 x 6,10 m |
| Az ószláv nyelvű liturgia | Saját nyelveteken dicsőítsétek az Úrat | 8,10 x 6,10 m |
| I. (Nagy) Simon bolgár cár | A szlávnyelvű irodalom hajnalcsillaga | 4,80 x 4,05 m |
| II. Ottokár cseh király | A szláv dinasztiák szövetsége | 4,80 x 4,05 m |
| Stefan Dušan szerb fejedelmet a Kelet-Római birodalom császárává koronázzák | A szláv törvénykönyv | 4,05 x 4,80 m |
| Kroměříži Jan Milíč | Kolostor lesz egy bordélyházból | 4,05 x 6,20 m |
| Husz János a Bethlehem kápolnában imádkozik | Győzedelmeskedik az igazság | 8,10 x 6,10 m |
| A Křížky találkozó | Két szín alatt (kiosztott úrvacsora) | 4,05 x 6,20 m |
| A Grünwaldi csata utám]] | Szolidaritás az északi szlávokkal | 6,10 x 4,05 m |
| A Vitkov-hegyi ütközet után | Az Isten az igazságot és nem az erőt testesíti meg | 4,80 x 4,05 m |
| Petr Chelčický Vodňanyban | Ne fizesd vissza a gonoszságot gonoszsággal | 6,20 x 4,05 m |
| Podjebrád György a huszita király | A szerződéseket be kell tartani | 4,80 x 4,05 m |
| Zrinyi Miklós megvédi Szigetet a törökök ellen | A kereszténység pajzsa | 8,10 x 6,10 m |
| Kralicei biblia nyomtatása Ivančiceben | Az Isten nekünk adta a nyelv ajándékát | 8,10 x 6,10 m |
| Comenius utolsó napjai Naardenben | Pislákoló remény | 6,20 x 4,05 m |
| Athosz szent hegye | Az ortodox irodalom legrégebbi kincseinek menedéke | 4,80 x 4,05 m |
| Az Omladina társaság esküje a szláv hársok alatt | A szláv újjászületés | 4,80 x 4,05 m |
| Jobbágyfelszabadítás Oroszországban | A munka szabadsága az Állam alapja | 8,10 x 6,10 m |
| A szlávok apoteózisa | A szlávok emberiessége | 4,05 x 4,80 m |
