Szirtikenguruk

Szirtikenguruk
Feketelábú szirtikenguru (Petrogale lateralis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia) Rend: Diprotodontia Család: Kengurufélék (Macropodidae) Alcsalád: Valódi kenguruformák (Macropodinae) Nem: Szirtikenguruk (Petrogle) Gray, 1837
Szinonimák
Heteropus Jourdan, 1837 Peradorcas Tomas, 1904
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Szirtikenguruk témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szirtikenguruk témájú médiaállományokat.

Sárgalábú szirtikenguru (Petrogale xanthopus)

A szirtikenguruk (Petrogale) az emlősök (Mammalia) osztályának az erszényesek (Marsupialia) alosztályágához, ezen belül a diprotodontia rendjéhez és a kengurufélék (Macropodidae) családjához tartozó nem. Az idetartozó 16 fajjal ez a legnagyobb nem a kengurufélék családjában.

Rendszerezésük

A nembe tizenhat faj tartozik:

• Petrogale assimilis
• rövidorrú szirtikenguru (Petrogale brachyotis)
• Petrogale burbidgei
• york-félszigeti szirtikenguru (Petrogale coenensis)
• törpe szirtikenguru (Petrogale concinna)
• Godman-szirtikenguru (Petrogale godmani)
• Herbert-szirtikenguru (Petrogale herberti)
• queenslandi szirtikenguru (Petrogale inornata)
• feketelábú szirtikenguru (Petrogale lateralis)
• Mareeba-szirtikenguru (Petrogale mareeba)
• közönséges hegyi kenguru (Petrogale penicillata) típusfaj
• Proserpine szirtikenguru (Petrogale persephone)
• vörösnyakú szirtikenguru (Petrogale purpureicollis)
• Rotschild-szirtikenguru (Petrogale rothschildi)
• Sharman-szirtikenguru (Petrogale sharmani)
• sárgalábú szirtikenguru (Petrogale xanthopus)

Elterjedésük

A szirtikenguruk egész Ausztráliában megtalálhatóak a sziklás vidékeken: a tengerpartoktól a kontinens belsejének hegyvidékéig.

Megjelenésük

A szirtikenguruk fej-törzs-hossza 50-80 centiméter, farokhossza 40-70 centiméter és testtömege 3-9 kilogramm. Az óriáskenguruktól eltérően a szirtikenguruk farka vékony, puha, és a szikláról sziklára ugráláskor kormányként szolgál. Hátsó lábukon éles karmok vannak a mászáshoz, középső ujjaik mozgékonyak; széles, vastag tappancsukon pedig olyan a talp, akár a hegymászóbakancsé.

Életmódjuk

Az Petrogale nem fajai társas lények. Tápláléka fű, szárazság idején levelek, fakéreg és gyökerek is. Fogságban 14 évig élnek.

Szaporodásuk

Az ivarérettséget 18 hónapos korban érik el. Kedvező feltételek mellett egész évben tarthat, a párzási időszak. A vemhesség egyhónapig tart. Az erszényben 8 hónapot tölt, az alulfejlett kölyök.

Források

• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Groves, Colin (16 November 2005). in Wilson, D. E., and Reeder, D. M. (eds): Mammal Species of the World, 3rd edition, Johns Hopkins University Press, 58-70. ISBN 0-8018-8221-4.
• http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=11000277 - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).