Szirman géb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Szirman géb
kifogott példány
kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Öregrend: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Gébalkatúak (Gobioidei)
Család: Gébfélék (Gobiidae)
Alcsalád: Benthophilinae
Beling & Iljin, 1927
Nemzetség: Ponticolini
Nem: Ponticola
Iljin, 1927
Faj: P. syrman
Tudományos név
Ponticola syrman
(Nordmann, 1840)
Szinonimák
  • Gobius eurystomus Kessler, 1877
  • Gobius hybridus Iljin, 1956
  • Gobius syrman Nordmann, 1840
  • Gobius trautvetteri Kessler, 1859
  • Neogobius syrman (Nordmann, 1840)
  • Neogobius syrman eurystomus (Kessler, 1877)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Szirman géb témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szirman géb témájú kategóriát.

A szirman géb (Ponticola syrman) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Benthophilinae alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szirman géb előfordulási területe a Fekete-tenger északi része, beleértve az Azovi-tengert is, és a Kaszpi-tenger északnyugati része. A sekély parti részeket kedveli, ahonnét a brakk- és édesvízbe úszik.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hal testhossza 18-22 centiméter, legfeljebb 24,5 centiméter. 56-78, többnyire 58-71 pikkelye van egy hosszanti sorban. Fejtetőjén és a fej hátulsó részén nincsenek pikkelyek, a kopoltyúfedők felső harmada viszont pikkelyekkel fedett.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mérsékelt övi gébféle, amely egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is. A törmelékes, homokos és iszapos fenéket kedveli. Tápláléka főként apró rákokból, kagylókból, soksertéjűekből és árvaszunyoglárvákból (Chironomidae) áll, de kisebb gébféléket is fogyaszt.

Legfeljebb 4 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy-két évesen válik ivaréretté. Március-júniusban ívik. A nőstény legalább kétszer ívik ebben az időszakban. A hím őrzi és gondozza a ragadós ikrákat, amelyeket a nőstény vízinövényekre, kagylóhéjakra és kövekre rakott le.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]