Szilassy Zoltán (mezőgazda)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a mezőgazdász és politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Szilassy Zoltán (egyértelműsítő lap).
Szilassy Zoltán
Született1864. május 8.[1]
Léva
Elhunyt1932. február 5. (67 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaHegedűs Róza
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1905. február 17. – 1906. február 19.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1906. május 21. – 1910. március 21.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1910. június 23. – 1918. november 16.)
SírhelyeFarkasréti temető (Hv9-1-50)[2][3]
Sablon • Wikidata • Segítség

Szentiváni Szilassy Zoltán (Léva, 1864. május 8. – Budapest, 1932. február 5.)[4] mezőgazda és szakíró, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület szerkesztő-titkára, országgyűlési képviselő.

Élete[szerkesztés]

Léván született, ahol atyja földbirtokos és főszolgabíró volt. Iskoláit szülőhelyén és Nagyszombatban végezte. Érettségi vizsgálat után a magyaróvári gazdasági akadémia hallgatója lett és ott végbizonyítványát 1884-ben nyerte el. Előbb mint a Lipthay-féle uradalom gazdatisztje működött, majd 1885. április 1-jén a magyaróvári gazdasági akadémián ösztöndíjas gazdasági segéddé, 1886-ben pedig ugyanott a növénytermelési tanszék mellé tanársegéddé nevezték ki, amely állásában 1892-ig működött. Ez idő alatt egyúttal a Mezőgazdasági Szemle főmunkatársa és állásának megtartása mellett 1887-től a Mosonmegyei Gazdasági Egyesület titkára is volt. 1892-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ügyvezető-titkári állására nyert meghívást, mire Budapestre költözött és 1893-ban szerkesztő-titkárrá lépett elő. Ezután a Köztelek köz- és mezőgazdasági szaklap szerkesztője lett. Több utazást tett külföldön: 1889-ben kormánysegéllyel Németországban, Angliában és Franciaországban hosszabb tanulmányi utazást tett; 1892-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület megbízásából a filippopoli bolgár nemzeti kiállitás alkalmából Bulgáriában, 1893-ban pedig ugyancsak az egyesület, valamint a kormány segélyével a chicagói kiállítás alkalmából egy gazdasági társaságot vezetett ki és Észak-Amerikában fél évre terjedő tanulmányi utazást tett. 1895-ben a III. országos gazdasági kongresszus szervezésében mint egyik titkára, 1896-ban az ezredéves kiállítás rendezésében mint a gazdasági szakoktatás és kísérletezés, valamint a juhok kiállításának csoportbiztosa vett részt, mely működésének elismeréséül a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. A gazdasági kérdésekben a miniszteriumokban és a tőzsdén ő képviselte az OMGE-t. 1899-ben a szerb Takova-rendet kapta. Az 1905. évi általános választások alkalmával a disszidensek programja alapján Versec város választotta meg és 1906-ban alkotmánypárti programmal újra megválasztatott. 1905-től az Országos Méhészeti Egyesület elnöke, 1920 és 1926 között az OMGE igazgatója volt.

Családja[szerkesztés]

Felesége Hegedüs Róza (1877–1962) volt.

Gyermekei

  • Szilassy Piroska. (1896–1957). Férje Konkoly-Thege Sándor (1888–1969) mezőgazda, politikus.
  • Szilassy Margit (1897–?). Férje Gaár Jenő ügyvéd.
  • Szilassy Ilona (1899–1950). Férje Késmárky (Kullmann) László tisztviselő.
  • Szilassy Janka (1900–?). Férje Fellner Kálmán földbirtokos, Fellner Sándor építész fia.

Munkái[szerkesztés]

  • A fű-féle takarmánynövények termesztése. Budapest, 1892.
  • A filippopoli kiállítás és Bulgária mezőgazdasági viszonyai. Budapest, 1892.
  • Amerikai mezőgazdaság. 104. szövegképpel. Budapest, 1897. (2. kiadás. Budapest, 1898.).
  • A dunántúli kivándorlási kongressus szervezete, tagjainak névsora, tárgyalásai és határozatai. 1902.
  • Szálas takarmánynövények termesztése. Uo. 1907. 94 szövegképpel. (Grábner Emillel).

Szerkesztette: a Szövetkezeti és gazdasági Évkönyvet 1901-1904. (Buday Barnával); a Mezőgazdasági Lexikont, számos szövegábrával 1905-1906. két kötet; szerkesztette a Köztelek mellett a Független Ujság c. néplapot és a Gazdasági számviteli Naptárt 1900-tól.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Budapest, Pallas-Révai, 1893-1904.
  • A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Budapest, 1905. Révai és Salamon ny.
  • Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szilassy_Zoltán_(mezőgazda)&oldid=26759925”