Szilágyi Ferenc (történész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilágyi Ferenc
Szilágyi Ferenc.jpg
Szilágyi Ferenc portréja a Vasárnapi Újságban
Született 1797. április 14.
Kolozsvár
Elhunyt 1876. május 20. (79 évesen)
Budapest
Foglalkozása történész, pedagógus, újságíró

Szilágyi Ferenc (Kolozsvár, 1797. április 14.Budapest, 1876. május 20.) magyar történész, tanár, újságíró, az MTA levelező tagja, Szilágyi Ferenc teológiai tanár fia, Szilágyi Sándor történész (1827–1899) édesapja.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szilágyi Ferenc tanár és a genfi születésű Foulquier Mária fia. Kolozsváron 1803-tól 1815-ig tanult, egyszersmind a gróf Kuun és báró Bánffi házaknál nevelő volt. Iskoláit elvégezvén, köztanítói állásban a költészeti osztályt tanította. 1818 októberében Bécsbe, 1819 tavaszán Göttingenbe ment ismereteit gyarapítani; ahonnan 1820-ban visszatérve, ismét Bécsben időzött, majd 1821. július 8-án a kolozsvári református kollégiumban a történet és filológia tanára lett. Politikai elvei miatt 1848-ban elvesztette ezen állását. Ekkor Pestre költözött és ott a szabadságharc leveretése után az akkori császári és királyi teljhatalmú polgári biztos b. Gehringer Károly fölszólítására elvállalta a kormány közléseire szolgálandó Magyar Hírlap politikai napilap szerkesztését és e lapot 1849. november 15-én megindította és 1852 december végéig szerkesztette. A szerkesztői állástól elmozdított Szilágyit folyamodása következtében 1857. augusztus 6-án kinevezték a soproni kerületi iskolai tanácsosságra, mely hivatalában mint azon kerület protestáns fő- és középiskoláinak felügyelője az iskolai tanácsosságok 1861 októberében történt megszüntetéséig működött. Ekkor rendelkezési állapotba helyeztetvén, 1862. január 28-án nyugalmazták, majd Budára tette át lakását. Ezentúl egészen tudományos búvárlatainak és irodalmi munkásságának szentelte minden idejét; heteken át dolgozott a bécsi levéltárakban, még többet a budapestiekben; két ízben hosszasabban időzött Zsibón a báró Wesselényiek egyik ágának levéltárában. Az Akadémiában 1865-től 1876-ig felolvasásaival tizenötször lépett föl, csaknem kizárólag Erdély 18. századi történelméből vett értekezéseivel; ezeknek kivonatai megjelentek az Akadémia Értesítőjében és részben külön is. A Magyar Tudományos Akadémiában (ahol 1833. november 15-én választatott levelező tagnak) 1878. május 27-én Szabó Károly tartott fölötte emlékbeszédet.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Öröm és hálaadás érzése a reformatio harmadik százados ünnepén 1818. jan. 11. Kolozsvár, 1818. (2. kiadás atyjának Beszéde végén. U. ott, 1818.).
  • A fájdalom és háladatosság könynyei, templomi gyászénekekben, gróf Bánffy György… tiszteletére. U. ott, szept. 15. 1822.
  • A kolozsvári ev. ref. eklézsia történetei… U. ott, okt. 3. 1829.
  • Klio. Historiai zsebkönyv I-III. esztendő. U. ott, 1832., 1833., 1836. I. 2. kiadás, térképpel. U. ott, 1834.)
  • Honoribus Ser. Princ. r. Francogallici, Henrici Carl. Ferd. ducis Bardogalensis… 1839. VI. Idus Jun. U. ott.
  • Excerpta e praecipuis historicis Latinis, cum selectis C. Plinii Caecilii Secundi epistolis. U. ott, 1839. (Latin előbeszéddel és Plinius leveleit magyarázó jegyzetekkel).
  • Erdély és az Unio. Nagy-Seben, 1848. (A két haza összekapcsolásának kivált Erdélyre nézve káros hatásáról. Álnévvel és Pest, 1861. neve alatt).
  • Egyházi ünnepély Sopronban… Pest, 1863.
  • Tudományos kutatás a vallásban. U. ott, 1864.
  • Az orleánsi szűz. Kolozsvár, 1865. Két képpel.
  • A Hóra-világ. Buda, 1865.
  • Egy lap Erdély legújabb történelméből. Emlékbeszéd, Tunyogi József kolozsvári ref. jogtanár fölött. Pest, 1867. (Akadémiai Értekezések a tört. tud. kör. I. 5. sz.).
  • Cserey Heléna, id. b. Wesselényi Miklósné, a türelmi korszak vértanúja. U. ott, 1868.
  • A Heidelbergi Káté s a magyar és erdélyországi protestáns autonomia a 18-ik században. U. ott, 1869.
  • Zilah történelméből. U. ott, 1870. (Értekezések a tört. tud. kör. I. 12. sz.).
  • A Hóra-világ Erdélyben. U. ott, 1871.
  • Rajzok Erdély államéletéből a XVIII. században. Bpest, 1874. (Értek. a tört. tud. kör. III. 5. sz.).
  • Ifjabb báró Wesselényi Miklós. Élet- és korrajz. U. ott, 1876. (Értek. a tört. tud. kör. V. 2. sz.).
  • Idősb b. Wesselényi Miklós. Élet- és korrajz U. ott, 1876. (Értek. a tört. tud. kör. V. 5. sz.)
  • A germanizálás történelméből a két magyar hazában II. József alatt. U. ott, 1876. (Értek. a tört. tud. kör. VI. 4. sz.).

Szerkesztette 1831 utolsó negyedében az Erdélyi Híradót 1841. január 5-étől 1848. május 9-éig a Múlt és Jelen c. politikai hírlapot és melléklapját a Hon és Külföldet 1841-től 1848 márciusáig és a Gyermekbarátot 1843-1844-ben Kolozsvárt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágyi Ferenc (történész) témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]