Szihote-Aliny meteorit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A becsapódott meteorit 1,7 kilogrammos darabja
A 10. évfordulóra kiadott szovjet emlékbélyeg

Szihote-Aliny meteorit a modern történelem egyik legnagyobb vasmeteoritja. A Föld bolygó geológiailag igen aktív, de meteoritkráterekben rendkívül szegény égitestnek számít. 1947. február 12-én a szovjet Távol-Keleten a Szihote-Aliny hegylánc területére csapódott be, a modern történelem egyik legnagyobb – nagyjából 100 tonnás – vasmeteoritja. A meteorit mintegy 27 méter átmérőjű becsapódási krátert, a Szihote-Alinyszkij-krátert hozta létre.

A meteoritokról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kráterek méretének, számának kialakulásában a légkörnek is jelentős szerepe van: közegellenállásával felemészti a kisebb meteorokat, vagy szétdarabolódásra (fragmentálódás) készteti őket a sűrűbbé váló atmoszférán való áthaladás alatt. Ez az úgynevezett cut off size (magyarul a levágási mérethatár), amely alatt a meteorit nagy valószínűséggel nem éri el egy darabban a felszínt (ez a mérethatár nagyban függ a becsapódó test anyagi minőségétől). A kisebb meteoritok elégnek a légkörben, vagy felszínt érnek (ez még nem nevezhető becsapódásnak, a valódi becsapódások sebessége néhány kilométer/secumdumnál kezdődik és egészen 72 kilométer/secumdumig emelkedhet), de nagyon lelassulva és széttöredezve. A törmelék sok, de igen kisméretű krátert hoz létre (méteres, ill. néhányszor tíz- vagy százméteres átmérőjű kráterekből álló krátermezők, körülbelül 5–100 kráterrel), amelyek erózióval szembeni ellenálló képessége kisebb, mint ha egy darabban csapódott volna be, egyetlen, nagyobb méretű meteoritkrátert alakítva ki. Ilyen krátermezők a Földön: a Kaalijärv (Észtország), Morasko (Lengyelország), Henbury (Ausztrália), Szihote-Aliny (Oroszország).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]