Szerszámgépek koordinátái
A CNC szerszámgépeken a különböző szerszámoknak, pontosan meghatározott pályát kell leírniuk, a munkadarab megmunkálása során. A program bevitelekor ezt rögzítik. Ennek megvalósításához a szerszámgép munkaterében lévő összes pontot egyértelműen kell megjelölni. Az egyértelmű megjelölésre a koordináta-rendszerek szolgálnak. A koordináta-rendszer lehet:
- kéttengelyű
- háromtengelyű.
A kéttengelyű koordináta-rendszernél, egymást derékszögben metsz két tengely (az X tengely, Y tengely) alkotja. Ha a kéttengelyű koordináta-rendszerhez hozzárendelünk egy harmadik tengelyt, amely a kezdőpontban az első két tengely alkotta síkra merőleges azt
háromtengelyű koordináta rendszernek nevezzük. A harmadik tengelyünk a Z tengely lesz.
Koordináta rendszerek hozzárendelése az egyes szerszámgépekhez[szerkesztés]
A koordináta-rendszert hozzárendeljük valamely szerszámgéphez általában a főorsó a mérvadó. Tehát a munkadarab koordináta-rendszerét a főorsótól nézik.
- A nem billenthető főorsójú gépek esetében:
- A Z tengely párhuzamos a főorsóval, egybeesik vele. A tengely pozitív iránya a munkadarabtól a szerszám felé mutat.
- Az X tengely helyzetállító sík fő tengelye, alapjában véve párhuzamos a munkadarabot felfogó felülettel, és rendszerint vízszintes helyzetű.
- Az Y tengely helyzete és iránya, a háromtengelyes koordináta rendszer Z és X tengelyek helyzetéből és irányából adódik.
Forgószerszámos gépeken a következők érvényesek:
- Vízszintes Z tengely esetén a pozitív X tengely jobbra mutat, ha a főorsó felől nézzük a munkadarabot.
- Függőleges Z tengely esetén a pozitív X tengely jobbra mutat, ha a főorsó felől a gép állvány felé nézünk olyan gépek, pl. esztergák esetében, amelyben a munkadarab forog, a következők érvényesek:
A pozitív X tengely sugárirányban merőleges a munkadarab tengelyére, és a keresztvezetékkel párhuzamos. Az X tengely pozitív iránya a munkadarab tengely felől, a fő szerszámtartó felé mutat. A munkadarab és a szerszámtartó mozgás irányának, és a jellegének egyértelműen leírhatónak kell lennie. A mozgásirányt és a mozgás jellegét, a munkadarabnak a koordináta-rendszerben rögzített méretmegadásra vonatkoztatják. Az egyenes vonalú mozgásokat X, Y, és Z tengely elrendezése meghatározza. Azokat, a tengelyekkel párhuzamos forgó mozgásokat, amelyeket a gép részei végeznek, rendelik hozzá A, B és C mozgásként a tengelyekhez.
A forgómozgásokat pozitív és negatív iránnyal írják le.
- Pozitív forgásirány
Pozitív forgásirány a koordináta tengely pozitív iránya felé nézve a forgás az óramutató járásával megegyezik.
- Negatív forgásirány
Negatív forgásirány a koordináta tengely pozitív iránya felé nézve, a forgás az óramutató járásával ellentétes. Ha a szerszámgépnek vannak olyan részei, amelyek nem, vagy nem mindig párhuzamosak, az X, Y vagy Z tengellyel ezek mozgástengelye U, V, W, P, Q, R betűvel jelölhetők. Figyelni kell, hogy az X, Y, Z koordináta tengelyek a főorsóhoz legközelebb legyenek. Az X, Y és a Z tengely irányban a tengelyekkel párhuzamos forgó mozgások jelölései megfelelően érvényesek a párhuzamosan hozzájuk rendelt tengelyre is.
- Relatív szerszámmozgás
A beállító és megmunkáló mozgást végezheti a szerszámtartó, vagy a munkadarabtartó anélkül, hogy a megmunkálás iránya megváltozna. Az egységes programozás érdekében feltételezzük, hogy a munkadarab nyugalomba marad, és csak a szerszám mozog. Ebben az összefüggésben relatív szerszámmozgásról beszélünk. Az összes mozgást a hozzárendelt koordináta-rendszerre vonatkoztatjuk Minden mozgás vonatkoztatási pontját ennek a koordináta-rendszernek a kezdőpontjában, nullpontjában jelöljük ki.
- 1. Pozitív irányú mozgás: a vonatkoztatási pont és a szerszám közötti távolság pozitív tengelyirányban nő.
- 2. Negatív irányú mozgás: a vonatkoztatási pont és a szerszám közötti távolság negatív tengelyirányban nő.
Vonatkoztatási pontok és koordináta-rendszerek[szerkesztés]
A koordináta tengelyen kívül a számvezérlésű szerszámgépeken meghatározott pontokat is megjelölnek, amelynek a programozás és gépkezelés során van jelentősége. A fontosabb vonatkoztatási pontok:
- Gépi nullpont
- Referenciapont
- A munkadarab nullpontja
- A szerszámtartó vonatkoztatási pontja
1. Gépi nullpont A gépi nullpontot a szerszámgép gyártója rögzíti. A gépen minden további összes koordináta-rendszer és vonatkoztatási pont kiindulópontja. Esztergákon ez a pont általában a főorsó ütközési felületének középpontján helyezkedik el. A gépi nullpont nem változtatható.
2. Referencia pont A referencia pont általában a munkatér határában található. A vezérlőberendezés bekapcsolása után lehetővé teszi a szerszámgépünk útmérőjének hitelesítését. A referencia pont értékei koordinátái mindig ugyanazok az értékek. A referencia pontot mindig a gép gyártója határozza meg, melyet azért rögzítenek, hogy a szerszámot a munka megkezdése előtt, pontosan ugyanabba a helyzetbe lehessen visszaállítani
3. A munkadarab nullpontja. Ez a pont szabadon választható. A munkadarab nullpontja, a munkadarab koordináta-rendszerének kezdőpontja. A munkadarab nullpontjának kijelölésekor mindig arra gondoljunk, hogy lehetőleg megkönnyítsük a programozási munkát. A mai gyakorlatban a munkadarab nullpontját, a munkadarab tényleges hosszméretének síkjára helyezik.
4. Szerszámtartó vonatkoztatási pontja A szerszámtartó vonatkoztatási pontja egybeesik a szánszerkezetre felszerelt szerszámtartó állandó pontjával. Erre a vonatkoztatási pontra külső szerszámbemérés esetén lehet szükségünk.
Források[szerkesztés]
- Dudás László - Valászik Árpád Forgácsolási technika 1. Műszaki Könyvkiadó 1984
- Herman Wellers - Norbert Kerp - Fritz Lieberwitrth Bevezetés a CNC szerszámgépek programozásába (feladatok és megoldások) Műszaki Könyvkiadó 1987
- HUNOR, NCT 90T, TRAUB, FANUK SZINUMERIK szerszámgépek gépkönyvei és azok programozási leírásai
További információk[szerkesztés]
