Szerszámgép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szerszámgép motorral hajtott gép, melyet általában fémalkatrészek forgácsolással történő megmunkálására használnak. Tágabb értelemben minden gépi hajtású megmunkáló eszköz neve szerszámgép, mely forgácsolással vagy forgácsolás nélküli eljárással alakítja ki a fémből, műanyagból, fából, esetleg kőből a kívánt darabot.[1] Ma a szerszámgépek gépi hajtással működnek, de elődeiket gyakran emberi erővel mozgatták. Általában a történészek azt tartják, hogy modern szerszámgépekről attól kezdve lehet beszélni, amikor az emberi erőt felváltotta a gépi meghajtás. A mai esztergapadok közvetlen elődje 1483-ból ismert, ez egy fa csavarmenetet előállító mechanikusan vezérelt gép volt.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olyan gépek, melyek különböző anyagok alakítására, megmunkálására szolgáltak több ezer éve léteztek, például húrral forgatott esztergát és fúrót már az ókori Egyiptomban is használtak, de a késő középkorig nem készítettek olyan gépeket, melyek más gépek előállítására szolgáltak. A középkori órásmesterek és a reneszánsz olyan nagy feltalálói, mint Leonardo da Vinci egyengették az utat a modern értelemben vett szerszámgépek kialakításához. A 18. és 19. században, de néha még a 20. században is a szerszámgépek készítői gyakran ugyanazok voltak, akik fel is használták azokat végtermékek gyártására. Ezekből a gyökerekből azonban egész iparág nőtt ki, olyan gyárak, melyek szerszámgépgyártásra specializálódtak. Az első eladásra szánt szerszámgépeket Mathew Murray tervezte és gyártotta Angliában, 1800. körül.[3] A szerszámgépek használata ettől kezdve gyorsan terjedt.

Közlőművel hajtott szerszámgépek az 1873. évi bécsi világkiállításon

A szerszámgépek hajtására változatos lehetőségek kínálkoznak. Az első szerszámgépeket emberi és állati erővel hajtották de vízkerekek is szolgáltak energiaforrásul. A modern szerszámgépek kialakulásának a gőzgép megjelenése adott lendületet. Mivel a gőzgépet nem lehetett kényelmesen ki-be kapcsolni, ahogy a megmunkálás kívánta, elterjedt az a megoldás, hogy egy viszonylag nagy műhelyt egyetlen gőzgép szolgált ki. A gőzgép a műhely mennyezete alatt végigfutó hosszú, több helyen csapágyazott közlőművet (transzmissziós tengelyt) hajtott meg közvetlenül, ahonnan szíjtárcsákon keresztül hajtották meg az egyes szerszámgépeket.

Később ezt az elrendezést teljesen felváltották az egyedi villanymotor hajtások, majd később a telephelyek gőzgépeinek szerepét is átvették az erőművek és a villamos hálózat.

A szerszámgépek kézi vagy automatikus vezérléssel irányíthatók. Korábban egyes szerszámgépek lendkerékkel is fel voltak szerelve, hogy egyenletesebb legyen mozgásuk. A hagyományos szerszámgépekbe több mechanikus vezérlési lehetőséget építettek be, melyek segítségével egyes összetett megmunkálási feladatok is megoldhatók voltak. A második világháború után a számjegyvezérlésű (NC) szerszámgépek terjedtek el, ahol a mechanikus vezérlést a sokkal rugalmasabb numerikus kontroll váltotta fel. Ezeken lyukszalag, vagy lyukkártya tartalmazta azokat az adatokat, melyek a gép munkáját vezérelték. Az 1960-as évektől kezdve ezeket a gépeket számítógéppel egészítették ki, mely a gyártást még rugalmasabbá tette, ezt hívják CNC vezérlésnek. Az NC és CNC szerszámgépek hiba nélkül tudják ismételni ugyanazt a műveletsort, pontosabban, mint bármely gyakorlott munkás.

Korábban minden munkás szükség szerint maga cserélte gépében a forgácsoló szerszámokat és felfogta illetve levette a munkadarabot is a gépről. A CNC gépeken automatizálták a szerszámcserét és a munkadarab mozgatást is. Végül a következő logikus lépés a fejlesztésben az volt, hogy több különböző szerszámgépet egyesítettek egy egységben mindegyiket számítógépes irányítás alatt. Ezeket a kombinált szerszámgépeket megmunkáló központoknak nevezik és drámaian megváltoztatták a technológiát.

Szerszámgépek fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forgácsoló szerszámgépek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forgács nélküli megmunkálógépek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kovácsológépek
  • Hideg és meleg prések
  • Hajlítógépek
  • Kivágógépek

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. szerszamgepgyartas.hu
  2. Moore, Page 137, figure 213
  3. Moore

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerszámgép témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Machine tool című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Révai nagy lexikona XVII. kötet. Révai testvérek irodalmi intézet Rt. Budapest, 1925.
  • Wayne R. Moore: Foundations of Mechanical Accuracy Moore Special Tool Co. Bridgeport, CT, USA 1970
  • Colvin: A memoir that contains quite a bit of general history of the industry.
  • Roderick C. Floud: The British Machine Tool Industry, 1850-1914 Cambridge University Press Cambridge, England ISBN 978-0521025553
  • Thomas Ryder and Son: Machines to Make Machines 1865 to 1968, a centenary booklet, (Derby: Bemrose & Sons, 1968)
  • Robert S. Woodbury: Studies in the History of Machine Tools MIT Press Cambridge, Massachusetts, USA, and London, England, ISBN 978-0-262-73033-4
  • Karl Hans Moltrecht: Machine Shop Practice (2 kötet) Industrial Press, New York, ISBN 978-0831111267
  • Joshua Rose: Modern Machine-Shop Practice (2 vols) Charles Scribner's Sons, New York