Szerkesztő:Peyerk/Magyarország megyéi (1920-1923)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Magyarország a trianoni békeszerződés következtében a korábbi 63 vármegyéből 28-at, a 27 törvényhatósági jogú városból pedig 14-et teljes egészében elveszített, beleértve Fiume várost és kerületét is.

Pozsony megyéből néhány Duna-balparti község Szigetközbe eső külterületei maradtak Magyarországon, ezeből körjegyzőséget szerveztek, melyet Moson megyébe osztottak be. Ugocsa megyéből néhány négyzetméternyi lakatlan terület maradt Magyarországon, melyet a szomszédos Szatmár megyéhez csatoltak. Végül Szabadka törvényhatósági jogú város Magyarországon maradt külterületi részeiből megalakult Tompa község, ezt Bács-Bodrog megyehez csatolták.

Mindezek következtében 1920-tól Magyarország 33 vármegyére és 12 törvényhatósági jogú városra oszlott. A megyék és a t.j. városok területe és népessége rendkívüli mértékben szóródott, hiszen a legnagyobb vármegye, Pest-Pilis-Solt Kiskun területe érintetlen maradt, viszont több megye is néhány községből állt csupán. Ez az átmeneti állapot az 1923-as megyerendezéssel szűnt meg.

A vármegyék és törvényhatósági jogú városok főbb adatai[szerkesztés]

Az alábbi táblázat a közigazgatási beosztás főbb adatait az 1922. évi helységnévtárban foglaltak szerint mutatja be, mely a területadatokat négyzetkilométerben, a népességet pedig az 1920. évi népszámlálás előzetes adatai alapján közölte.

Vármegyék[szerkesztés]

Megye Székhely Terület Népesség Járás Város
Abaúj-Torna Szikszó 1 672 85 545 5
Arad Elek 246 21 669 1
Baranya Pécs 3 892 239 601 7
Bács-Bodrog [1] Baja 1 709 95 171 4
Békés Gyula 3 670 310 542 6 2
Bereg Tarpa 459 25 271 2
Bihar Berettyóújfalu 2 754 160 867 6
Borsod Miskolc 3 576 249 868 6
Csanád Makó 1 458 129 436 4 1
Csongrád Szentes 1 885 141 838 3 2 [2]
Esztergom Esztergom 532 55 639 1 1
Fejér Székesfehérvár 4 009 221 851 5
Gömör és Kishont Putnok 276 15 953 2
Győr Győr 1 397 90 839 3
Hajdú Debrecen 2 386 167 939 3 3
Heves Eger 3 761 297 226 6 2
Hont Nagymaros 529 27 010 3
Jász-Nagykun-Szolnok Szolnok 5 251 387 443 5 6
Komárom Komárom 1 438 104 421 2
Moson [3] Magyaróvár 902 53 190 2 1 [4]
Nógrád Balassagyarmat 2 383 176 909 5 1 [5]
Pest-Pilis-Solt-Kiskun Budapest 12 036 1 152 358 17 9 [6]
Somogy Kaposvár 6 676 367 988 9 1
Sopron Sopron 1 783 138 276 4
Szabolcs Nyíregyháza 4 605 330 159 9 1
Szatmár [7] Mátészalka 1 687 108 445 3
Tolna Szekszárd 3 547 262 367 6 1
Torontál Kiszombor 230 15 726 2
Ung Záhony 16 1 400 1
Vas Szombathely 3 204 262 902 8 2
Veszprém Veszprém 3 953 229 501 5 2
Zala Zalaegerszeg 4 882 346 812 11 2
Zemplén Sátoraljaújhely 1 775 135 635 5 1

Törvényhatósági jogú városok[szerkesztés]

T.j. város Terület Népesség
Budapest 194 925 724
Baja 87 19 410
Debrecen 957 103 228
Győr 54 50 035
Hódmezővásárhely 761 60 854
Kecskemét 940 72 768
Komárom 11 5 989
Miskolc 53 57 384
Pécs 71 47 862
Sopron 129 35 250
Szeged 764 118 295
Székesfehérvár 120 39 282

Forrás[szerkesztés]

  • Magyarország helységnévtára 1922. (Központi Statisztikai Hivatal, Pesti Könyvnyomda-Részvénytársaság, Bp. 1922.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Szabadka törvényhatósági jogú város Magyarországon maradt területe, mely Tompa néven községgé alakult, közigazgatásilag Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott
  2. ↑ Csongrád 1922-ben alakult várossá
  3. ↑ Pozsony vármegye területe közigazgatásilag Moson vármegyéhez tartozott
  4. ↑ Magyaróvár 1921-ben alakult várossá
  5. ↑ Salgótarján 1922-ben alakult várossá
  6. ↑ Kalocsa 1921-ben, Kispest 1922-ben alakult várossá
  7. ↑ Ugocsa vármegye területe közigazgatásilag Szatmár vármegyéhez tartozott
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Peyerk/Magyarország_megyéi_(1920-1923)&oldid=21677062”