Szerkesztő:Peligro/Jó cikk

Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Teemeah 11 évvel ezelőtt a(z) Milyen legyen a jó cikk? témában

Ezt átveszem onnan, ha már átszenvedtem:

Milyen legyen a jó cikk?[szerkesztés]

  • Az általam legfontosabbnak tartott pontok a jó cikket illetően:
  1. Jól legyen megírva, ne legyen benne helyesírási hiba, nehezen érthető mondat.
  2. Kellően ki legyen dolgozva, lehetőleg több szakaszra bontva, minden fontosabb témakör külön szakaszba kerülvén.
  3. Semleges legyen, minden nézőpontból megfelelően tárgyalja ki a cikket.
  4. Megfelelően legyen forrásolva.
  • Amiben könnyedebb a jó cikk, mint a kiemelt:
  1. Filozófiai értelemben: a kiemelt cikk a wiki "kevés legjobb" cikkei közé tartoznak, a jó cikk egyszerűen: jó cikk.
  2. Megengedőbb forrásolás abban a tekintetben, hogy elég legyen a cikk végén felsorolni a forrásokat, nem kell feltétlenül szövegközi hivatkozásokat követelni.
  3. A kiemelt cikk a témakör minden részletét kitárgyalja, a kisebb dolgokat is, a jó cikk csak a főbb dolgokra koncentrál. Példa: (majd lesz, de most nem fog az agyam). Peligro (vita) 2012. augusztus 23., 23:39 (CEST)Válasz
Nos mindenképpen pontosan definiálni kellene, hogy mi a jó cikk. Szerintem a jó cikk olyan cikk, ami látszólag szépen meg van írva, de olyan elemi rész hiányzik belőle (pl. forrás hiányában), ami miatt nem lehet kiemelt, jó példa rá a Palotahomlokzat vagy a Naruto. A jó szócikknek szerintem teljes egészében, szövegközi hivatkozásokkal ellátva forrásoltnak kelljen lennie. --→ Sasuke88  vita 2012. augusztus 24., 00:16 (CEST)Válasz

(Szerkesztési ütközés után)

Rövidebb, egy forrásból származó cikknél a szövegközi, esetleg refhellyel megbonyolított forrásolás kifejezetten ronda lehet. Szerintem a megfelelő források meglétét kellene megkövetelni, a szövegközi forrásolást általában nem. Viszont ha van a cikkben olyan meredek állítás, ami megkívánja a külön forrást, akkor a véleményezők konkrétan kérhetik. --Hkoala 2012. augusztus 24., 08:43 (CEST)Válasz
  • A gyakorlatban valszeg az lesz a legfontosabb különbség, hogy a jó cikk rövid is lehet. Elméletileg a kiemlet cikk is lehetne rövid, ha teljesen körüljárja a témát, de ilyen a gyakorlatban nem fordult elő. A forrásolásban is engedni kell valamennyit, de nem tudom még pontosan megfogalmazni, hogyan.--Szilas vitalapom 2012. augusztus 24., 08:41 (CEST)Válasz
  • Miért került ki az illusztráció? Ha egy témáról van szabadon felhasználható illusztráció, legyen itt is megkövetelve a megfelelő mértékű használata. A forrásolásnál annyit gondolnék megengedésnek, hogy amíg a kiemelésen bekezdésenként kell lennie legalább egynek, plusz az erős, vagy számszerű állítások, itt elég legyen annyi, ahogy Hkoala is írja. Általános és az állításokhoz, adatokhoz konkrét.--Ivanhoe sherwoodi erdő 2012. augusztus 24., 10:37 (CEST)Válasz
A forrásolás kérdésében úgy látom akkor egyet értünk. Az illusztrációt azért vettem ki, mert szerettem volna minél kevesebb pontra leszűkíteni a minimális követelmények listáját. Ha úgy gondoljátok, bele kerülhet, belegondolva commonsból kikeresni és beilleszteni a megfelelő képeket nem túl nagy követelmény. Peligro (vita) 2012. augusztus 24., 12:22 (CEST)Válasz
Forrás: minimális feltétel 2-3 - megbízható - forrás megléte és pontos feltüntetése. Pontos: nem feltétlenül a szokásos sablonokkal, de feltétlenül linkkel (ha weblap), illetve cím, szerző, megjelenés és lehetőleg oldalszám (ha nyomtatott). --Vadaro vita 2012. augusztus 24., 20:02 (CEST)Válasz
Az illusztrációt én is fontosnak tartom, témához illő, jó minőségű, szabad licencű, Commons-ra feltöltött képekkel. Ugyancsak kellene megfelelően kitöltött - infobox is (ha a témához létezik). – Rlevente vita 2012. augusztus 24., 18:39 (CEST)Válasz
Illusztráció: kívánatos, de NE (ez lemaradt! --Vadaro vita 2012. augusztus 24., 23:19 (CEST)) legyen feltétlen kritérium. Pl. egy festőről szóló cikknél joggal elvárható (vagy később bárki fölteheti), egy elvontabb tudományos vagy nyelvi témánál - nem.Válasz
Nyilván, amihez nem lehet képet tenni, ahhoz ne kelljen, de ha van elérhető kép (pl. a Commons-on), vagy viszonylag könnyen készíthető fotó, ahhoz legyen. --Rlevente vita 2012. augusztus 25., 12:35 (CEST)Válasz

Infobox: ne legyen feltétel. Később bárki tehet rá infoboxot, ha hiányolja. --Vadaro vita 2012. augusztus 24., 20:02 (CEST)Válasz

"Később bárki tehet rá..." --> Ennyi erővel forráshivatkozást is később bárki tehet rá, vagy a helyesírást is később bárki javíthatja. --Rlevente vita 2012. augusztus 25., 12:35 (CEST)Válasz
Az infobox olyan minimális követelmény, a legnehezebb esetben is tíz perc alatt megvan. szerintem nem követelünk túl sokat vele. Peligro (vita) 2012. augusztus 25., 13:02 (CEST)Válasz
Egyetértek.--Ivanhoe sherwoodi erdő 2012. augusztus 25., 14:32 (CEST)Válasz

Ezeket a gondolataimat máshonnan hoztam át: A jó cikk alapkritériumához hozzátartozik szerintem, hogyha a Tudakozóban valaki feltesz egy kérdést, akkor az a szócikk, amelynek témájánál fogva választ kell adnia a kérdező kérdésére, meg tudja mindenfajta kétértelműség nélkül adni azt a fajta választ, amit a kérdező szeretne megkapni. Úgy is mondhatnám, hogy a jó cikk kritériumait nem csupán a szerkesztők határozzák meg, hanem a kérdezők is (amibe ugyan benne foglaltatnak a szerkesztők is, ha nem kocsmafalos kérdést szeretnének feltenni, de a Wikipédia olvasóközönsége is).

Ezenkívül hogy melyik cikk nem számít adott időszakban jó cikknek, azt időnként a sajtóban, blogokban megjelenő cikizések is meghatározzák. Volt már olyan, hogy Várkonyi Andrea műsorvezető azt mondta egy interjúban, hogy a Wikipédia személyi anyagában összekeverték őt a színésznő Várkonyi Andreával(aki viszont 1979-ben született), máskor pedig az újságíró azzal találta szembe magát, hogy bármit, amit Markos Györgynek mondott az ő életrajzából merítve, arra az volt a válasz, hogy nem úgy van. A sokadik helyreigazítás után felkiáltott a műsorvezető, hogy „pedig a Wikipédiában ez áll, helyre kell állítania ezeket az életrajzában” (a műsor után belejavított valaki Markos életrajzába egyet kiigazítva, a két Várkonyi Andrea különválasztása azonban azóta sem történt még meg a Wikipédiában).

Ezeket összeségében akár közönségszavazatoknak is lehet nevezni és ha bevezetik, akkor érvként lehet felhozni, hogy a Wikipédia a jó cikkek megítélésénél figyelembe veszi azok véleményeit is, akik nem vagy már nem szerkesztői a Wikipédiának, de csak akkor, ha kritikáik jogosak és konkrét utalást tesznek az általuk bírált szócikk(ek)re.

A jó cikk fogalmát – amennyiben nemcsak a szócikkekre, hanem a listaszerű összeállítások megítélésére is használják majd (spagettiwesternek listája, filmfesztiválok listája, Ki kicsoda a magyar sportéletben stb.) - szerintem csak támogatni lehet. Apród vita 2012. augusztus 27., 13:14 (CEST)Válasz

A Tudakozób an néha hülyeségeket is szoktak kérdezni. ezen fell a kérdések száma végtelen, én nem gondolom, hogy ez alapján kellene megítélni egy szócikket. Még a kiemelt cikkek sem mindig adhatnak választ, mert a kérdés lehet olyan apró részletbe menő is, aminek egyszerűen nem kell szereplnie egy szócikkben, mert nem regények írása a cél egy enciklopédiában, hogy a leges-legapróbb részletet is tárgyaljuk, arra ott vannak a vaskos, 1000 oldalas tanulmányok. Egyszerűen lehetetlenség belegondolni egy cikk írásakor, hogy vele kapcsolatban milyen kérdések merülhetnek fel a Tudakozóban (ha felmerülnek egyáltalán). Teemeah poke me 2012. szeptember 7., 10:19 (CEST)Válasz

Kedves Teemah!

Kérdező egyaránt tehet fel furcsa vagy rosszul megfogalmazott kérdést, Wikipédia-szerkesztő, tudós egyaránt írhat tévedéseket, anélkül, hogy ezzel tisztában volna és bár, kölcsönösen ellenőrizzük egymást, de mivel több a szócikk – még ha csak a magyar szócikkek számát veszem számításba -, mint a mezei és nem mezei szerkesztő, aki pedig járőr, az még ennél is kevesebb, így nyilván, mindig lesznek rejtett tévedések.

Ráadásul azért sem érdemes lenézni a kérdezőket, mert némelykor még a tudóstársadalom is el tudott menni óriási szarvashiba mellett (pl. a Miskolci Egyetem történelem szakán annak idején intő példaként emlegették nekünk, hogy sokáig azt hitték, még a szocialista rendszer idején is, hogy Könyves Kálmán első feleségét Buzillának hívták, mígnem valaki rájött, hogy a buzilla nem neve, hanem jelzője volt a királylánynak).

Egyébként pedig a tudakozó tárol úgynevezett „gyakran megfogalmazott kérdések” tárát is és elsősorban abból érdemes kiindulni (http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:Tudakoz%C3%B3/Gyakran_ism%C3%A9tl%C5%91d%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek). Tényleg olyan sok kérdés? Ha viszont ezt találod kevésnek, akkor beírhatod a keresőbe azt, hogy gyakran ismétlődő kérdések, illetve azt, hogy gyakori kérdések, azok között is találsz néhány "kulcsot", amelyek továbbvisznek.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a tájékoztató könyvtárosok azért szeretik közelükben tartani a lexikonokat, mert attól várnak valamiféle választ, amit tőlük kérdeznek. A Wikipédia is részben lexikon (részben több is). Természetesen nem várható el továbbra sem, hogy ami nem tartozik a tárgykörébe, arra válaszoljon.

A Tudakozóban feltett kérdések azért is hasznosak, mert némelykor a kérdések a szócikkekben rejlő kétértelmű válaszokra is ráirányítják a figyelmet, ha az ember válaszolni akar. Ezenkívül nem azt állítottam, hogy a szerkesztők határozzák meg a jó cikk alapkritériumait, hanem azt, hogy a kérdezők is. És valóban nem minden szócikk esetében merülhetnek fel kérdések, de a szócikkek egy részét érintheti (ha konkrét példát akarsz, pl. olyan műszaki, fizikai jellegű szócikkeknél, amik azért izgatják az embert, mert közvetlenül érinti őket, pl. a távkapcsolónak sincs még önálló szócikke vagy ki lehet indulni az ember, mit szeret gyűjteni vagy abból, hogy nyomulásszerűen ültetnek el tévhiteket az emberben, pl. hogy Rózsa Sándor milyen rendes volt, segítette a szegényeket stb., amely kétségeket ugyancsak a Wikipédiának kell helyrerakni). Az urbanlegends.hu se kérdezte, honnan tudjuk meg, hogy az embereket éppen mi izgatja, hanem keresik, hogy mi izgatja. Üdv Apród vita 2012. szeptember 7., 21:53 (CEST)Válasz

nem vitatom a hasznosságukat, de ez az oldal itt nem a Tudakozóról szól. Nem lehet objektív kritériumnak betenni a Tudakozót egy ilyen rendszer kiépítésekor, mert lehetetlen felmérni, hogy mik lehetnek a kérdések, így azt sem lehet megállapítani, hogy a cikk egy esetleges jövőbeni Tudakozóban felmerülő kérdésre tud-e megoldást mutatni vagy sem... Nem vagyunk jósok, hogy meg tudnánk mondani előre, mit fognak kérdezni az olvasók. A teljes körűség feltéelében benne van, hogy mindennek benne kell lennie egy jó szócikkben, ami a témával kapcsolatosan általánosan elvárható. Egyébként is jó cikkekről beszélünk, és nem kiemeltekről, ami egy fokkal több és jobb. Teemeah poke me 2012. szeptember 7., 23:19 (CEST)Válasz

Én is úgy készítem a szócikkeket, ha készítek, hogy nem szánom kiemeltnek, sőt Apródnak is ezért neveztem el magamat, mert ezzel fejeztem ki, hogy én csak besegítek a Wikipédia szerkesztésébe. Egyébként sem tudom, mi a probléma, mivel a jó cikkről osztom azt a véleményedet, hogy ami a témával kapcsolatosan általánosan (és szerintem az általánosan van a lényeg) elvárható, az szerepeljen a jó cikkben - bár szerintem nem bűn, hogyha egy szócikket jónak nyilvánítanak, mert általános ismereteket ad, akkor egy másik személy fogja és mindenáron olyan tökéletesre akarja csiszolni, hogy az kiemelt legyen. Kicsit olyannak érzem ezt, mint amikor valaki egyszerűen csak szépen tud énekelni, ám jön arra egy profi vagy magát profinak érző énekes és azt gondolja, hogy ebből én még többet fogok kihozni, egészen addig, amíg egy áriát is el tud énekelni.

Széles Gábor életrajzát sem azért bővítettem, mert kiemelt szócikket akartam belőle csinálni, hanem mert tudtam, hogy annyi, amennyi előttem volt, kevés egy elfogadható szócikknek (nem is értem, miért szerepel rajta a szubcsonk jel még mindig).

Az pedig hogy nem vagyunk jósok... Arról az jut eszembe, hogy mi lenne, ha a tájékoztató könyvtáros eleve úgy ülne be, hogy nem készíti fel magát előre. Fel lehet készülni kérdésekre előre. Én például már most elhatároztam, hogy ki fogom javítani Buzilla magyar királyné szócikkét, mert tudom, hogyha nekünk intő jelnek azt, hogy nem létezett Buzilla nevű személy és mégis azt hitte a szakma, akkor azt más időszakokban más diákoknak is el fogják mondani ugyanazt.

Egyébként pedig van egy olyan érzésem, hogy itt inkább a trollok etetése zavar téged, hogy a tudakozó lesz felhasználva arra, hogy nyomást gyakoroljon a szerkesztőkre (hogy mi különbozteti meg a trollt a be-beíró nem szerkesztőktől, az egy érdekes kérdés).

Közben egyébként az Encyclopædia Britannica jellege sem megy ki a fejemből, mivel egy három részes struktúrából állt (Macropedia, Propedia, Micropedia). Vagyis ott is volt rövidebb és hosszabb szócikkekből álló lexikonra törekvés, igaz, az annyival volt könnyebb eset, hogy nem gondolták volna a lexikon első megjelenésekor, hogy a szoftvervilágban ennek nehezebb lesz a folytatása.Apród vita 2012. szeptember 8., 01:00 (CEST)Válasz

Szerintem ez már régóta nem ide tartozó megbeszélni való. Itt a jó cikk plecsni kritérumait próbáljuk összeszedni, azt, aminek a meglétét majd ellenőrizni kell, ha ezt az eljárást esetlegesen bevezetjük, és nem általánosságban beszélgetünk arról, hogy milzen egy enciklopédiacikk. Ha lehet, ne ezen az oldalon beszélgessünk általános kérdésekben. Teemeah poke me 2012. szeptember 10., 15:48 (CEST)Válasz

Példák jó cikkre[szerkesztés]

Pár példa, ami szerintem jó cikk:

Teemeah poke me 2012. augusztus 24., 13:05 (CEST)Válasz

Jó ötlet, én is gondoltam példák bemutatására. A fenti példáid első blikkre jónak tűnnek, jelölni lehetne őket -- illetve a Kínai filmművészet bevezetője hosszabb lehetne.

Például ez is. Peligro (vita) 2012. augusztus 24., 13:16 (CEST)Válasz

Tanúsítók száma[szerkesztés]

A kiemelésnél három láttamozó szavazat kell, illetve az "összehasonlítás a többi kiemelt cikkel" ponthoz öt láttamozó szavazat kell.

Arra gondoltam, hogy a három támogatási igény könnyíti az eljárást, de ha úgy vélitek, hogy jobbat tesz a minőségnek az öt, legyen úgy. Peligro (vita) 2012. augusztus 24., 12:25 (CEST)Válasz
  • Szerintem egy is elég, mert ez így már megint "eljárás" jellegű, ami felesleges terheket ró a közösségre. Az enwikiben egy embernek kell átnéznie (a szócikk szerzője nem lehet az), és ő tanőssítja, hogy a szócikk megfelel a kiírásnak. Ez bővedn elég ezen a szinten, ha 3, meg pláne 5 szavazat kell hozzá, akkor már gyakorlatilag egz "kis kiemelést" csinálnuk, aminek meg semmi értelme. Teemeah poke me 2012. augusztus 24., 12:49 (CEST)Válasz
Az egy mindig kevés a több szem többet lát elv miatt. Egyetlen embernek nem biztos, hogy rálátása van, hogy az adott cikk tényleg teljes körű-e. Ha már kevesebb, akkor inkább a három, de egy kevés. - RepliCarter Hagyj üzenetet 2012. augusztus 24., 15:17 (CEST)Válasz
  • Nem kellene megbonyolítani a folyamatot azzal, hogy témánkénti támogatás legyen. Támogassa az, aki szerint megfelel az összes feltételnek. Indokolni se kelljen a támogatást, mert az csak Ctr+C-Ctr+V a kritériumokról ("Támogatom, mert jól van megírva; támogatom, mert kellően ki van dolgozva; támogatom, mert semleges ..." ) - Biztos, hogy össze fog jönni az öt szavazat? A törlési megbeszéléseken pl. sokszor csak 2-3 hozzászólás van. – Rlevente vita 2012. augusztus 24., 18:49 (CEST)Válasz
  • Nem kritériumonként kellene tanúsítani, hanem összességében, indokolni lehet a mellette szavazást, de nem muszáj. Például: „a cikk megfelel a kritériumoknak, bár én többet olvastam volna erről meg arról, illetve van itt egy jó kép, ami feldobná a cikket”, ez segít a szerkesztőnek, ha később kiemeltre akarja fejleszteni. Az ellene szavazást persze minden esetben indokolni kell. Öt tanúsítást tartanék kívánatosnak, mivel összességében szavazunk, de a szerkesztők ilyen irányú aktivitását ismerve a hárommal is kibékülök. Ogodej vitalap 2012. augusztus 24., 21:45 (CEST)Válasz

Vitalapról áthozva[szerkesztés]

Nem igazán tudtam, hogy melyik szakaszba illene, ezért inkább ide írom. Szerintem az eljárása hasonlítson a kiemelt képek eljárásához, az sem nem annyira bonyolult , mint a kiemelt szócikkeké, sem nem túl egyszerű, hogy elbagatellizálódjon a dolog. Természetesen a szavazásra jogosultak meg minden más körülmény maradjon meg a szokásosnál.[2]. Bocsánat, hogy külön szakaszba tettem. Hungarikusz FirkászIde írkássz! 2012. augusztus 24., 22:29 (CEST)Válasz

Nekem tetszik az ötlet. Egyszerű, és kéznél van a minta. Peligro (vita) 2012. augusztus 25., 13:03 (CEST)Válasz

Támogatók aránya[szerkesztés]

Szerintem 100%-os támogatás kellene; de a "komolytalan" ellenzések (indoklás nélküli, a jó cikk kritériumaihoz nem szükséges dolog megkövetelése stb.) ne számítsanak. --Hkoala 2012. augusztus 24., 08:26 (CEST)Válasz

  • Nagy vita lehet abból, mi a komolytalan ellenzés. Szerintem 5:1-gyel vagy 10:2-vel is lehessen egy cikk jó cikk.--Szilas vitalapom 2012. augusztus 24., 08:45 (CEST)Válasz
  • Abból is nagy vita lehet, ha valakinek a komoly érve ellen (pl. téves állítások a cikkben) a többség támogatja a "jó" minősítést. A támogatás is lehet egyébként komolytalan - megint csak a Wikipédia:Referálás/Krakkó-t tudom példaként ajánlani. --Hkoala 2012. augusztus 24., 09:09 (CEST)Válasz
  • Feltételezhetően itt párbeszéd fog folyni. Ahhoz, hogy mind a támogatások, mind az ellenzések komolyságát meg lehessen ítélni, elképzelhetőnek tartanám, hogy a támogató szavazatot is indokolni kelljen. Ezzel kiszűrhető (többé-kevésbé) a komolytalan, "baráti" támogatás, hiszen az indokhoz el kell olvasni a cikket. Amúgy meg elvárás lehetne, hogy aki támogatta, vagy ellenezte, kövesse az értékelést úgy, mint a kiemelésen, és ha szükséges további hozzászólásokat tegyen. Szilashoz közelít a véleményem a számokat illetően. 3:0 lehetne a sima ügy. Ha az ellenzés akceptálható, indokolt, akkor legalább 2 támogatással lehetne semlegesíteni, tehát 5:1. De az is lehet, hogy aki addig támogatta a fejére csap: tényleg! Hogy ezt nem vettem észre! és visszavonja a támogatást. A gyakorlatban sok minden előfordulhat. Ha van egy alap számítási módszer, az egy fogódzó, de mivel itt párbeszéd lesz, remélhetőleg ki fog a végére kristályosodni az eredmény.--Ivanhoe sherwoodi erdő 2012. augusztus 24., 10:24 (CEST)Válasz

Szvsz ne kelljen a támogatót indokolni, úgyis minden indok ilyen lenne: igen, sztem megfelel a feltételeknek a cikk. Az ellenzőt azért kell, mert nem elég egy "nem" tudni kéne, az ellenző szerint miért nem felel meg a követelményeknek a cikk. A kiemelésen voltak viták ilyenekből, komolytalan ellenzésekből? Az utóbbi időben nem emlékszem ilyenre, már úgy értem olyanra, amikor nem tudtuk eldönteni, hogy komolytalan-e az ellenzés. Volt ellenzés, amelyet komolytalannak ítéltek, de a többség kiállt mellette, hogy komoly. Azt hiszem meg tudunk birkózni ilyen helyzetekkel. Olyan szabályt, amely kiküszöböli az egyéni döntések szükségességét, a vitákat, űgysem tudunk alkotni. Peligro (vita) 2012. augusztus 24., 12:31 (CEST)Válasz

Egyetértek, az indok az ellenzéshez szükséges. - RepliCarter Hagyj üzenetet 2012. augusztus 24., 15:18 (CEST)Válasz
Fentebb már írtam, hogy sztem a támogatást ne kelljen indokolni, inkább az ellenzést. Ha jön egy rendesen megindokolt ellenzés, akkor a támogatók is indokolni fogják, hogy miért jó a cikk. – Rlevente vita 2012. augusztus 24., 19:08 (CEST)Válasz

Nehéz kérdés, mert az 5:1-es, és a 10:2-es arányt én is elfogadhatónak tartom, de mi van, ha csak 3 tanúsítóban egyezünk meg? a 3:1 már nem hangzik túl jól... Ogodej vitalap 2012. augusztus 24., 22:09 (CEST)Válasz

Egyetlen ellene szavazat is legyen elég, ha releváns indoka van. Ez így van most a kiemelésen is, és ahogy látom nincs belőle különösebb galiba. Nekem nem tetszene az, hogy egy jogos ellenindokkal is megkaphassa a plecsnit. Peligro (vita) 2012. augusztus 24., 22:19 (CEST)Válasz

Időtartam[szerkesztés]

Kiemelésnél négy hét.

Ha az idő lejártával nincs meg a kellő számú támogatás, akkor nem kapja meg a jó minősítést. Mivel nincs korlát, akár másnap jelölheti újra :-) --Hkoala 2012. augusztus 24., 10:03 (CEST)Válasz
Igaz! :-)--Ivanhoe sherwoodi erdő 2012. augusztus 24., 10:11 (CEST)Válasz

Legyen három hét. Peligro (vita) 2012. augusztus 24., 12:31 (CEST)Válasz

Szerintem nem kell erre ennyi idő, ha megint elhúzzuk, meg pláne véleményezzük, meg javítgatunk, meg szüksges változtatás, meg ilyenek, akkor gyakoraltilag létrehozunkegy 2. kiemelési eljárást, és szerintem nem ennek kellene célnak lenni. Lásd a hozzászólásom bővebbena cikkértékelős szakasznál. Teemeah poke me 2012. augusztus 25., 13:13 (CEST)Válasz

Lezárás módja[szerkesztés]

A kiemelteknél a cikk akkor kapja meg a kiemelt cím csillagocskáját, ha

  • négy hétig a munkapadon volt, és
  • az egyes pontoknál előírt számú szerkesztő a {{tanú}}(?) sablon segítségével igazolta, és ugyanakkor
  • minden olyan változtatási javaslat kivitelezése megtörtént, amit igénylője {{szükséges}}(?)nek minősített.

...egyébként a jelölés sikertelen. A sikertelen jelölések munkalapja az archívumba kerül. A cikket két hónap után újra lehet jelölni.

Egy cikk jelölése automatikusan sikertelen lesz, még a megfelelő támogató szavazatok ellenére is, ha: a cikk bájtban mért mérete több mint 20%-kal változott a munkapadon töltött idő alatt (azt jelenti, hogy rengeteg változtatni valót találtak benne a szerkesztők).


+1 --Peligro (vita) 2012. augusztus 24., 12:32 (CEST)Válasz

Méretnövekedés[szerkesztés]

(Ezen a lapon kell hozzászólni? Ha nem, tedd ezt át kérlek Peligro a megfelelő helyre!)

A méretnövekedési korlátnak káros mellékhatásai is voltak a kiemeléskor. Voltak esetek, amikor a cikk jobbítását emiatt későbbre halasztotta a jelölő, vagy amikor külön cikkbe tette, amit tulajdonképpen a cikkbe szánt volna. Azt javasolom, hogy kezdetben ilyen korlát nélkül fusson, hátha megy enélkül is. --Karmela posta 2012. augusztus 24., 00:17 (CEST)Válasz

A kiemelt cikkeknél a méretkorlát azért került be, hogy a félkész cikkek jelölése ne vegye el a helyet a munkapadon a többi cikktől. Mivel itt nincs várólista és nem korlátozzuk a párhuzamosan véleményezhető cikkek számát, a méretkorlátot feleslegesnek tartom. – Hkoala 2012. augusztus 24., 08:29 (CEST)Válasz

Valamint itt lehet rendezni a kiemelt cikkeknél kialakult adósságot: azoknak a cikkeknek a minősítését, amikről egyszerűen nincs több, tehát a maguk módján teljesnek számítanak, de a kiemelt méreteit meg sem közelítik. --Burumbátor Zengj nekem ódát! 2012. augusztus 24., 08:34 (CEST)Válasz

Úgy érted, hogy ha egy cikket valaki jónak talál, jelöli jó cikknek, és az menet közben még jobbá bálik, akkor már vonja vissza a támogatását? --Burumbátor Zengj nekem ódát! 2012. augusztus 24., 08:52 (CEST)Válasz

Tényleg nem kell méretkorlát. Én értem mire gondol Szilas. Ha mondjuk, a vélemények alapján bővíti a szerkesztő a szócikket, de már forráshiányos, helyesírási hibás, stb lesz. Ha egy cikk megüti a GA mértékét elsőre, akkor bővítés után is valószínűleg. Addig, amíg ez nem okoz valós problémát, nem hiszem, hogy foglalkozni kéne vele. De persze, ettől függetlenül, nem lehet korlátozni a vélemény nyilvánítását. Ha időközben - indokkal - meggondolja magát valaki, szerintem visszavonhatja a támogatását.--Ivanhoe sherwoodi erdő 2012. augusztus 24., 09:57 (CEST)Válasz

Nem kell méretkorlát. - RepliCarter Hagyj üzenetet 2012. augusztus 24., 15:20 (CEST)Válasz

Nem baj, ha menet közben változik a cikk mérete, a cél az, hogy minél több jó cikk legyen. – Rlevente vita 2012. augusztus 24., 19:15 (CEST)Válasz

Összehangolás a cikkértékeléssel[szerkesztés]

Szerintem célszerű lenne, ha a jó cikk kritériumait átvenné a cikkértékelési rendszer, vagyis a színvonalas besorolás megfelelője lenne a jó cikk, úgy ahogy a kitüntetett besorolás-nak a kiemelt cikk. A színvonalas besorolás jelenlegi kritériumai nagyon hasonlítanak a jó cikk tervezett kritériumaihoz, ezért megfontolandó, hogy érdemes-e két párhuzamosan működő szempontrendszert fenntartani. <kontos/> 2012. augusztus 24., 14:06 (CEST)Válasz

Szerintme lentebb kellene vinnünk, mert a színvonalas az gyakorlatilag az a cikk, ami kiemelt is lehetne, cska senki nem vitte kiemelésre.... Szerintem a jó cikk a "teljes" besorolású. Teemeah poke me 2012. augusztus 24., 14:54 (CEST)Válasz

Lehet összevonni, de nagyon fontos, hogy csak minősített jó cikkek kaphassák meg a teljes vagy színvonalas besorolást. Egyébként én is a színvonalas mellett lennék inkább, mert különben az a faramuci helyzet állna elő, hogy a minősített, többek által átnézett "jó cikk" alacsonyabb helyre kerülne a rangsorban, mint a színvonalas, amelyet lehet, hogy csak egyetlen szerkesztő nézett át, és szubjektíven színvonalasnak ítélte. Peligro (vita) 2012. augusztus 24., 15:55 (CEST)Válasz

(Szerkesztési ütközés után)

Felőlem az is teljesen rendben lenne, de mint írtam, a tervezett kritériumok a színvonalaséhoz állnak közelebb. (És azért elég fura lenne, ha a kitüntetett kiemelt lenne, a teljes jó lenne, viszont a színvonalas, bár jobb a teljesnél, nem lenne sem kiemelt, sem jó.) Ide is másolom, hogy jól látszódjon a lényeg:
Tartalmi követelmények Formai követelmények
Színvonalas besorolás
  • Átfogó, szakembernek, laikusnak egyaránt informatív szócikk.
  • A laikusok számára teljes, a szakmabelieknek pedig a hiányzó részletekre hivatkozásokkal utal.
  • A tartalmát tekintve kiegyensúlyozott.
  • Nem hiányozhat az ajánlott irodalom, és a kellő mélységű magyarázó lábjegyzet.
  • Nyelvileg tömör, lényegretörő.
  • A szakmai részt a laikusoknak szólótól jól elkülönítve tartalmazza.
  • Továbbvezető hivatkozások megfelelően jelzik a cikkben nem tárgyalt összes résztémát és nézőpontot.
  • Kisebb szerkesztgetéssel és lényegtelen kiegészítéssel jó eséllyel indulhat a „Kitüntetett” címért, esetleg már el is kezdték kitüntetési eljárását.
Teljes besorolás
  • Az adott témáról egy enciklopédia keretein belül csak keveset lehet mondani, de az benne van.
  • A szócikk tartalmazhatja a mellék- és altémák kifejtését.
  • A szöveg mennyiségétől eltekintve megfelel a Színvonalas cikk formai, stiláris és ellenőrizhetőségi követelményeinek.
  • Ha a szöveg mennyisége megengedi szakaszokra van osztva, és megfelelően részletes bevezetővel van ellátva.
Arra is gondoltam, hogy a színvonalas és a teljes besorolás követelményeit is a jó cikkhez kössük. Mindkettő besorolás kielégítené a jó cikk követelményeit, különbség kb. csak a terjedelemben lenne. Amíg a színvonalas terjedelme megközelítené a kiemeltét, a teljes cikk rövidebb lenne, esetleg nem is lehetne már nagyon hosszab, mivel így is kimeríti az adott témát (hadd hivatkozzak Burumbátorra, aki ezt írta: Valamint itt lehet rendezni a kiemelt cikkeknél kialakult adósságot: azoknak a cikkeknek a minősítését, amikről egyszerűen nincs több, tehát a maguk módján teljesnek számítanak, de a kiemelt méreteit meg sem közelítik.).
Tehát a cikkértékelés szóban forgó követelményit valami ilyesmire kellene módosítai, szerintem:
Követelmények
Színvonalas besorolás
  • Megszerezte a jó szócikk besorolást, annak tartalmi és formai követelményeit kielégíti, valamint
    • témája lehetővé teszi, hogy a későbbiekben kiemelt szócikk legyen;
    • a kiemelés terjedelmi követelményit jelenleg is teljesíti, kisebb munkával jó eséllyel elindítható a kiemelési eljárás.
Teljes besorolás
  • Megszerezte a jó szócikk besorolást, annak tartalmi és formai követelményeit kielégíti, de
    • jelenleg a kiemelés terjedelmi követelményit nem teljesíti, beleértve azt az esetet is, amikor az adott cikk témájáról egy enciklopédia keretein belül csak keveset lehet mondani, de az benne van.
<kontos/> 2012. augusztus 24., 15:56 (CEST)Válasz
Ebben nekem az nem tetszik, hogy akkor legyen bármilyen jó egy cikk, ha senki nem veszi a fáradságot, hogy jelölje jó cikknek, akkor csak négyes, "jól használható" jelölést kap, pedig minden tekintetben jó a cikk? Peligro (vita) 2012. augusztus 24., 18:51 (CEST)Válasz
Szerintem a jó cikk legyen egy külön kategória, ne keverjük bele a jelenlegi cikkértékelési kategóriákba, vagy esetleg a teljes kategória átalakításával vezessük be, mert nekem jelenleg se tiszta, hogy ez konkrétan milyen cikkekre használható. A színvonalas kategóriát ne keverjük ide, mert az már a jó szócikk fölött áll. --→ Sasuke88  vita 2012. augusztus 25., 12:08 (CEST)Válasz

Szerintem is, a színvonalas kategória az a "gyakorlatilag kiemelt csak nincs csillaga". A jó cikk viszont egyszerűen jó cikk és ennyi. Teemeah poke me 2012. augusztus 25., 12:40 (CEST)Válasz

De ne legyen már az, hogy egy minősített, többek által átolvasott, javított jó cikk alacsonyabb kategóriájú legyen, mint egy olyan cikk, amelyről egyvalaki úgy véli, hogy szerinte majdnem kiemelt. Az előbbi átmegy egy javító, minősítő eljáráson, az utóbbit meg megírta valaki, másvalaki szerint meg majdnem kiemelt, de nem nézte át senki. Ez csak nekem tűnik visszásnak? Peligro (vita) 2012. augusztus 25., 13:01 (CEST)Válasz
Nem tűnik visszásnak, a jó cikk kap egy külön plecsnit, lehet neki egy külön vitalapi sablonja, hogy ez az, ami. Ha ez megint javítós eljárás, mint egy kiemelés, akkor régen rossz, nincs szükség két külön hasonló eljárásra. Én úgy vélem, hogy ennek nem egy második referálásnak kellene lennie, hanem egyszerűen csak egy olyan lépésnek, amikor x ember átnéz egy szócikket (nem hozzáír, javítgat meg ilyenek), ha rendben van, akkor kap egy jó cikk megnevezést, ha nem, akkor nem kap. Szerintem nem szabad ezt az eljárást túlbonyolítani, mert akkor már megint ott leszünk, hogy ez gyakorlatilag egy második kiemelési eljárás, csak egy szinttel lejjebbi fokozatra - annak meg tényleg semmi, de semmi értelme nincs, és el fogja riasztani az embereket, mert sokan éppen a rengeteg betartandó szabály és javítanivaló miatt nem mennek kiemelésre tanúsítani. Legyen három ember, aki átolvassa a cikket, azt mondja, oké, ez egy jó cikk, és akkor kap egy zöld keresztet. Ha nem felel meg a jó cikk elvárásainak, nem kap. De ne kezdjük el a javítgatós, {{szükséges}}(?) változtatós, hosszan megbeszélgetős, hetekig tartós eljárást csinálni, mert akkor tényleg ott vagyunk, hogy ez egy kiemelés pepitában. :) Teemeah poke me 2012. augusztus 25., 13:10 (CEST)Válasz
De ha nincs számonkérés benne, akkor vagy tökéletesen jó cikk a jelöléskor, és megkapja a plecsnit, vagy nem, és visszadobjuk. Mi értelme annak, hogy ne lehessen egy-két mondatot javítani a cikkben eljárás közben? Jobb az, ha az egész cikket visszadobjuk, mint hogy jelzünk egy igényt, amit a jelölő valószínűleg pótol? Nem fogja jobban elriasztani a jelölőket, ha egyetlen hiányosság esetén is újra előrül kell kezdeniük az eljárást, minthogy menet közben javíthatják a kifogásolt részt? Peligro (vita) 2012. augusztus 25., 13:19 (CEST)Válasz
Végülis Teemeah+1, ne csináljunk még egy kiemelési eljárást. Peligro: néhány mondatot lehet javítani, de ha komolyabb hiányossága van, akkor megbukik, és ha a hiba elhárult, akkor mondjuk egy hónapra rá újra lehet jelölni. Az igazi az lenne, ha a műhelyekben jelölés előtt lezajlana egy rövid véleménykérés a cikkről, hogy érdemes-e jelölni. --→ Sasuke88  vita 2012. augusztus 25., 14:37 (CEST)Válasz
Ennek abszolút ellene vagyok. Miért lenne az gond, ha az eljárás alatt javul a cikk, illetve kifogásokat emelünk? Persze valamilyen szinten legyen jól megírva eleve, de ha egy egész bekezdést hiányolunk, miért ne lehessen pótolni eljárás közben? Mondjuk egy mondatot lehetne még bővíteni, de hármat már nem? Mitől jó ez?
A jó cikk eljárás nem kellene különbözzön a kiemeléstől, hogy nagyon másra csináljuk az eljárást, nehogy véletlenül az egyik emlékeztessen a másikra, hanem abban, hogy az egyik jó cikket, a másik kiemeltet produkál. A könnyítés annyi, hogy jó cikket könnyebb írni s ellenőrizni. Peligro (vita) 2012. augusztus 25., 15:46 (CEST)Válasz
Így viszont be fog bukni a dolog, mert arra már nincs emberi erőforrás, hogy a kiemeléssel párhuzamosan még egy ugyanolyan eljárást fenntartsunk, és ne haljon hamvába a dolog. Mert ha ugyanazt kell csinálni mint a kiemelésen, azok, akik eddig se jártak kiemelésre tanúsítani, ide sem fognak jönni, mindegy, hogy a jó cikket könnyebb ellenőrizni, ha egyszer ugyanaz a bürokrácia van vele, meg hosszú megbeszélések, meg javítási kérelmek... Az enwikiben jól működik a dolog, mert nincs túlbyonolítva, egy-egy cikket bárki be tud vállalni, mert nem annyira idő- és figyelemigényes, mint a kiemelési eljárás. Elolvasom a cikket, kipipálom gondolatban a feltételeket és láttamozom, hogy igen, rendben van, vagy nem nincs rendben, ez meg ez miatt nem kaphat plecsnit. Ha valaki kijavítja közben, más tészta, újra láttamozni lehet, de ne tegyük kívánalommá a szükséges változtatásokat, a megbeszélést és egyéb kiemelési eljárásos bürokráciát, különben tényleg nem csinálunk mást, csak még egy kiemelési folyamatot, mikor a normál kiemelés is majdnemhogy haldoklik. Teemeah poke me 2012. augusztus 25., 20:03 (CEST)Válasz

Nem tudom, akkor tkp. miben nem értünk egyet. :-)

  • Azt mondod: Elolvasom a cikket, kipipálom gondolatban a feltételeket és láttamozom, hogy igen, rendben van, vagy nem nincs rendben, ez meg ez miatt nem kaphat plecsnit. Ha valaki kijavítja közben, más tészta, újra láttamozni lehet.
  • Én azt mondom: ha valaki tanúsítóként elolvassa a cikket, vagy tetszik neki, kerek egésznek tartja és támogatja vagy nem. Ha nem, mindenképpen jelölnie kell, ha már egyszer tanúsító. Ha jelölte a hiányosságot, akkor a jelölő vagy kijavítja, vagy nem. Ha kijavítja, a tanúsító visszavonja az ellenzést.

Ez a kettő nem ugyanazt jelenti? Peligro (vita) 2012. augusztus 25., 23:44 (CEST)Válasz

Teemeah+1: Például az animés cikkeket kínszenvedés végigvinni már most is a kiemelésen, hátha még lesz még egy ugyanolyan eljárás. Mindenképpen egyszerűbb eljárásban kell gondolkodni, egy sima támogatom/ellenzem jellegű szavazás lenne az ideális. --→ Sasuke88  vita 2012. augusztus 26., 14:12 (CEST)Válasz

Kezdek félni már, hogy nem ugyanarról beszélünk. Egyszerű eljárást akar mindenki, azt hiszem ez nyilvánvalóvá vált: egy tanúsítás, témakörök nélkül. A kérdés az, hogy az eljárás során lehessen-e hiányosságot számon kérni, illetve a cikket javítani, vagy sem. Peligro (vita) 2012. augusztus 26., 15:30 (CEST)Válasz

Második menet[szerkesztés]

Azzal én is egyetértek, hogy a követelményrendszert nem szabad túlbonyolítani, de azt hiszem kicsit elterelődött a téma. A kérdés az, hogy 1) akarjuk-e, hogy a jó cikk követelményeit a cikkértékelésre is kiterjesszük, összekössük a kettőt; 2) ha igen, akkor hogyan? <kontos/> 2012. szeptember 6., 19:19 (CEST)Válasz

Összehasonlítás: román wiki[szerkesztés]

A román wikiben is van GA, íme a szövegük google-fordja:

A good article meets the following conditions:

  • It is well written . Ie:
    • a) the prose is clear and the article is grammatically correct;
    • b) respect the style manual of Wikipedia.
  • Presents accurate information that can be verified . In other words, the article must:
    • a) summon all the information with sources and have a dedicated allocation of these sources according to the guide display of Wikipedia;
    • b) using references embedded in the text, coming from reliable sources ;
    • c) not contain original research .
  • Covers well the subject , namely:
    • a) covers all the important details about the topic;
  • b) focus on the topic without going into unnecessary detail.
  • Is neutral , ie the different points of view in a fair, without favoring any of them.
  • Is stable , ie there are no disputes regarding its content, such as vandalism, suggestions or sharing the article with another union. Nominations are requested Articles unstable delayed.
  • Illustrated, if possible', of images . It is very important that:
    • a) images provide a proper license accompanying image copyright;
    • b) images are relevant to the subject of the article and be accompanied by appropriate descriptions.

szerintem teljesen jó kritériumok, nem túl szigorú, nem túl megengedő. A vitalapon készítenek hozzá allapot (tehát nem külön szavazós oldala van, mint a kiemelésnek) és az ellenőrző szerkesztők egy aláírással tanúsítják, hogy a szócikk minden kritériumot teljesít. Teemeah poke me 2012. szeptember 6., 12:58 (CEST)Válasz

 megjegyzés Még allap sem kéne, simán megfér a vitalapon. <kontos/> 2012. szeptember 6., 17:04 (CEST)Válasz

Nyilván azért van allapon, hogy későbbiekben a vitalap archiválása után is megmaradjon és hivatkozható legyen. én támogatnám az allapot, a {{cikktörténet}}(?) sablonba jól be lehet illeszteni, és akkor helyes se foglal a vitalapon, áttekinthető is, meg is marad. A cikktörténet sablonban lehet neki egy külön részt készíteni, mint ahogy a kiemeltséget is jelöljük benne. szépe integrálódna. Teemeah poke me 2012. szeptember 6., 17:08 (CEST)Válasz

Miért baj, ha archiválódik (ami egyébként a legtöbb főnévtérbeli vitalap esetében nagyobn ritkán következik be)? - Talán már korábban is kiderült, hogy én a főnévtérbeli vitalapok allapjainak létrehozását/megtartását minden esetben ellenzem. <kontos/> 2012. szeptember 6., 17:15 (CEST)Válasz

Mert akkor nehéz visszakeresni, mondjuk 10 év múlva, hogy mit keres az a kereszt a szócikken. A vitalaparchívumok is allapok. Teemeah poke me 2012. szeptember 6., 17:24 (CEST)Válasz

Kivéve a vitalaparchívumokat - erre nem gondoltam, persze ezt nem lehet másképp megoldani. <kontos/> 2012. szeptember 6., 18:00 (CEST)Válasz

Mi lenne ha lenne egy, a jó cikké avatással foglalkozó Wikipédia: névtérbeli lap (Wikipédia:Javaslatok jó szócikkekre), és ennek lennének allapjai, amik az egyes szócikkek tartoznának. A cikktörténet erre hivatkozna, így a visszakereshetőség teljes mértékben érvényesülne, sőt a megbeszélések egy helyen lennének, nem pedig a Vita: névtér allapjaiként szétszóródva Wikipédia-szerte. További és fontos érv, hogy a hasonló procedúrák - kiemelés, törlés - is hasonló keretek között zajlanak. <kontos/> 2012. szeptember 6., 18:57 (CEST)Válasz

 támogatom Mindenképpen kell egy lap ahol össze vannak gyűjtve a jelölt cikkek. --→ Sasuke88  vita 2012. szeptember 8., 11:22 (CEST)Válasz

Nekem mindegy, ezen nem fogunk összeveszni, csak alakuljon ki konszenzus a kritériumokról és a folyamatról. Teemeah poke me 2012. szeptember 6., 19:54 (CEST)Válasz

Nagyjából erről van szó egyébként az angolon is. Peligro (vita) 2012. szeptember 7., 23:25 (CEST)Válasz