Szerkesztő:Pasztilla/Vitalaparchívum 12

re Papp Ferenc

Szia, Koala! Te mint Gyulai-fan, biztosan tudod a megoldást. Papp Ferencről írnék szócikket, de van az életének egy momentuma, amin nem tudok kiigazodni. A MÉL. és nyomában mások ilyet szólnak, hogy Papp 1890 előtt br. Bánffy Györgynének, gr. Teleki Géza özvegyének családjánál, Gernyeszegen volt Teleki Domokos és Géza nevelője. Namost. Bánffy Györgyné már valóban özvegy volt 1889-ben, olyan Teleki Gézát azonban, aki eddigre halott lett volna, ráadásul lett volna Géza és Domokos nevű gyereke, nem találok, pedig Gernyeszeg határozottan a Telekiekre utal. Nem értem a B. Gy.-né és T. G.-né egy mondatban való összehozását (a mondat jelentést sem tudom megfejteni, ha már itt tartunk), Bánffy György halála után egy évvel már csak nem volt B. Gy.-né egy nem is létező T. G. özvegye is. Arra is gondoltam, hogy B. Gy. halála után B. Gy.-né Gernyeszegre hurcolkodott Telekiék meghívására, de B. Domokos és Géza nevű esetleges gyermekekről sem találok semmit. Ez nagyon help. Pasztilla 2010. október 3., 15:59 (CEST)

Szia, sok jóval nem tudlak kecsegtetni. Először is, nem tudom, miért gyanúsítasz ezzel a Gyulaival, mikor csak a másikkal foglalkoztam? Másodszor is, otthon talán lett volna esélyem valamit találni, de itthon elég szűkek a lehetőségeim. Gondolkozom rajta, de nem ígérek semmit. Üdv – Hkoala 2010. október 3., 19:36 (CEST)

Hogyhogy?! Magácskának van EZ a Gyulai, meg AZ a Gyulai, nem egyként imádja mindet? Jó, tényleg összekevertem. Pasztilla 2010. október 3., 19:40 (CEST)

Lehet, hogy most elvesztem uraságod respektusát, de kénytelen vagyok férfiasan bevallani, hogy erősen elfogult vagyok amaz régebbi Gyulai irányában. – Hkoala 2010. október 3., 19:52 (CEST)

Ugyan, kérem, azért a respektusvesztésért rendesen meg kell dolgozni, az ilyen bohóságok nem elégségesek hozzá. Pasztilla 2010. október 3., 20:12 (CEST)

Amit eddig találtam: Bánffy Györgyné kétszer lett özvegy (5. oldal vége - 6. oldal eleje), a Gernyeszeg is stimmel, valamint megvan a lányneve: Bethlen Margit grófnő; ez utóbbi talán segítség a további nyomozáshoz. – Hkoala 2010. október 3., 20:42 (CEST)

Valószínűleg megvan az egyik gyermek is. – Hkoala 2010. október 3., 20:45 (CEST)

Nem lehet, hogy ő az apa? Nincs meg a halálozási dátuma, de nem tartom kizártnak. – Hkoala 2010. október 3., 20:46 (CEST)

De, sokat segítettél, köszönöm, én közben a fiút találtam meg. Pasztilla 2010. október 3., 20:59 (CEST)

Már fentebb írtam őt is – Hkoala 2010. október 3., 21:01 (CEST)

Az kimaradt, mert közben én is kutakodtam.

Csak akkor az a gyanús, hogy háromszor ment férjhez? Mert ez a Teleki Géza 1911-ben halt meg, tőle tehát elválnia kellett, ha hozzáment báró Bánffy Györgyhöz. Pasztilla 2010. október 3., 21:02 (CEST)

Nem lehet, hogy előbb volt Bánffyné, utána Telekiné, mind a kétszer özvegy, de valamiért az első férje nevével szerepelt a társaságban? (Egyébként a MÉL Teleki Géza halálát 1913-ra teszi, nem 11-re.) És találtam neked egy Teleki-különkiadást, ahol emlegetik az öreg grófnőt, Bethlen Margitot. – Hkoala 2010. október 3., 21:22 (CEST)

Úgy tűnik, hogy 1902-ben még Bánffyné volt. – Hkoala 2010. október 3., 21:31 (CEST)

Hű, maga itt lendületesen nyomoz? Én ezt egyre kevésbé értem. Összefoglalva tehát: azért özvegy Bánffy Györgyné, mert az 1889-ben meghalt zeneszerző-politikus neje volt. Előtte Telekinének kellett lennie, hiszen ott vannak az 1880 körül született Teleki Géza és Domokos, akiknek az anyukájuk, ex-Teleki Gézáné özv. Bánffy Györgyné szül. Bethlen Margit néven, nevelőnek hívja Gernyeszegre Papp Ferencet. Azért Gernyeszegre, mert előző férje, az azóta újraházasodott Teleki Géza valamilyen kifürkészhetetlen okból engedi, hogy megözvegyülése után ott verjen tanyát közös gyermekeikkel, és létesítsen mindenféle szalonokat... pfff... Ebből egy Blikk három évig megélt volna. Pasztilla 2010. október 3., 21:45 (CEST)

Ha már szóbahoztad a Blikket, itt egy alternatív magyarázat: először Telekinek szült két törvénytelen fiút, utána férjhez ment Bánffyhoz, tőle lett két lánya, majd özvegyen maradván, gyermekei apjának nyújtotta kezét, mert valójában végig csak őt szerette – Hkoala 2010. október 3., 21:51 (CEST)

EZ GYÖNYÖRŰŰŰŰ!!! Beleírhatom a szócikkbe „Egy koalamedve szíves szóbeli közlése” megjegyzéssel? Egyébként ránéznél a szócikkre, hogy az ominózus mondat így kellően homályban hagyja-e a soha ki nem tudódható romantikus részleteket, de mégis lehet-e érteni? Pasztilla 2010. október 3., 22:06 (CEST)

Biztosan azt mondod, hogy földhözragadt vagyok, de én úgy kihagynám a bárónét és a házasságait a mondatból, mint a sicc. Miért nem elég annyi, hogy Teleki Géza és Domokos nevelője volt Gernyeszegen? báró Bné / gróf Tné B. M. grófnő romantikus története elég áttételesen kapcsolódik Papphoz, így a jelenlegi rövid cikkben szerintem nyugodtan nélkülözhető. – Hkoala 2010. október 3., 22:25 (CEST)

Erre én is gondoltam, de aztán eszembe jutott valami, amelynek örvén megállapíthatom, hogy nem tetszik eléggé előrelátónak lenni. A dolog úgy áll, hogy ez a szövevény a leggyagyább és legelérhetőbb (értsd: MÉL.) forrásban is megemlíttetik, ezért valaki erre hivatkozásul cca. egy-két évtizeden belül be fogja tenni ugyanolyan dekódolatlanul, ahogyan a forrásban szerepel. Pasztilla, amikor meginterjúvolták a Sikeres Nők Lapjában, melyik három dolgot vinné magával egy lakatlan szigetre, többek között megnevezte a figyelőlistáját is, és bár az örök vadászmezőkön jelenleg még nem megoldott a wifi-kérdés, ezzel ezt az egy-két évtizednyi dúlásvédelmet kívántam biztosítani csupán. Ugyanilyen okból ezt a szakaszt is terveztem bepászintani a szócikk vitalapjára. Pasztilla 2010. október 3., 22:33 (CEST)

Kompromisszumos javaslat: írd le az összes kételyedet a vitalapon a szíves szóbeli közlés mindazonáltal mellőzhető, noha elismerem, hogy GDFL (GDFL?) vagy CCBYSA vagy miaszösz alatt történt , és a cikkből hagyd ki a grófnőt. Mit szólsz? – Hkoala 2010. október 3., 22:41 (CEST)

Akkor az lesz, hogy megvárom, míg Cseribot archiválja ezt a megbeszélésünket, ez cirka október 12-e körül fog megtörténni, és akkor belinkelem oda, mert ilyen beszédesen ahogy itt elpolemizáltunk róla, nem tudnám összefoglalni. És akkor Istenuccse kiveszem. Pasztilla 2010. október 3., 23:01 (CEST)

E-mail

Üdv, küldtem neked egy szikratáviratot! Nem tudom megérkezett-e, csak nagyon remélem. A válaszodra kíváncsi lennék igazán Laci.d ^vita 2010. október 3., 21:59 (CEST)

Meg fogom nézni, de cirka két órája nem működött a freemail. Pasztilla 2010. október 3., 22:04 (CEST)

Freemail még mindig nem műxik. Pasztilla 2010. október 3., 22:07 (CEST)

Nyugi

Szia! Kérlek szépen hagyd abba (a kedvemért)! Ugyanannyira tudod, mint én, hogy nincs értelme, ennek így soha nem lesz vége. És te képes vagy abbahagyni. Csigabi^{itt a házam} 2010. október 3., 22:00 (CEST)

Oké. Megértettem, igazából az a furcsa, hogy hiába tudom, amit tudok, mindig és újra elképeszt, de már szégyellem magam, és abbahagyom. Pasztilla 2010. október 3., 22:03 (CEST)

Re: Túlspilázás

Ez gyönyörű kérdés, ma este már nem merek ekkora felelősséget magamra vállalni. Ha ráér holnapig, mondani fogok valami szörnyen okosat. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 3., 22:56 (CEST)

Vita:Vilhonneur-i barlang‎

Megnéznéd a Vita:Vilhonneur-i barlang‎ vitalapot? Szeretnék rendet tenni a barlangnevek között.– Szenti Tamás ^vita 2010. október 4., 16:00 (CEST)

Kedves Pasztilla! Övön aluli eszköz? Mentsük meg közösen a wikipédiát a morális lezülléstől.

Kaptam egy üzenetet egy nagyon barátságos szerkesztőtől. Kérlek segíts, hogy értelmezni tudjam.

Az üzenet: "szeretném neked is elküldeni Pasztilla levelét, amelyet nekem küldött, és már Teemeahnak, Bennónak, Burumbátornak és Istvánkának továbbítottam, hogy lássátok, mennyire övön aluli eszközöket enged meg magának, és még a magánszférámban is zaklat engem. Kérlek állítsátok már le, mert én nem kívánok sem erre, sem semmilyen megnyilvánulására reagálni, semmi közöm hozzá, csak egyszer s mindenkorra szeretném elérni, hogy békén hagyjon, azért küldöm el, hogy ne tudja ezt letagadni, mint korábban. Hogy többé már ne zaklasson, mikor én igyekszem kikerülni, és nem felvenni a kesztyűt, bármilyen mocskos dolgokat is vág a fejemhez. Lásd, hogy nem beszélek a levegőbe, végre már meg kéne állítani."

Döbbenetes lenne, ha ez igaz lenne. Remélem, hogy ez nem lesz általános a wikipédia szerkesztői között. Remélem ez csak egy félreértésen alapul.– Dencey ^vita 2010. október 4., 16:29 (CEST)

Pedig igaz, tényleg elküldte fűnek-fának azt az e-mailt, amit küldtem neki. Döbbenetes, mi? Ez tényleg nem volt eddig divat. Pasztilla 2010. október 4., 16:32 (CEST)

És hogy zaklattad a szerkesztőtársunkat a magánszférájában? Használtál valami segédeszközt? Mert, ha nem, akkor ez csak szájkarate a kocsmában és röhögnek rajta a heverok. Vagy esetleg komolyan túlterjeszkedtél a határokon? Furcsa dolog ez– Dencey ^vita 2010. október 4., 20:02 (CEST)

Esküszöm neked, egyetlen szerkesztőtársamat sem zaklattam! Komolyan! Pasztilla 2010. október 4., 23:14 (CEST)

Lascaux-i barlang

És mit szólsz a Lascaux-i barlang írásmódhoz. A szöveget író a szócikkben egy másik névváltozaton ír a barlangról. Lascauxi-barlang vagy Lascaux-barlang?– Szenti Tamás ^vita 2010. október 4., 16:31 (CEST)

Ez sajnos nehezebb kérdés, mert a névvégi x néma, az aux körülbelüli ejtése ó és mint ilyenhez, kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. Ebben a másodpercben sajnos a Lascaux-i-barlang változatra adnám le a voksomat, de majd otthon jobban körülnézek. Pasztilla 2010. október 4., 16:34 (CEST)

Érdemes volna Bennót megkérdezni, mert épp a közelmúltban volt valami olyasmi felfedezése, hogy bár a San Francisco -i képzős alakja San Franciscó-i, az öböl írásmódja mégis San Franciscói-öböl, és nem San Franciscó-i-öböl. Nem tudok mögé indoklást tenni, de ilyen alapon végül is a lascaux-i is átlényegülhet Lascauxi-barlanggá. Pasztilla 2010. október 4., 16:40 (CEST)

Jáááj. Fel fogom tenni megfelelő helyeken a kérdést, de kicsit pontatlanul emlékszel: ez a csavar kizárólag a kéttagú és ennélfogva problémás földrajzi nevek i-képzős formájának bővülésekor lép működésbe, tehát: San Francisco → San Franciscó-i, de San Francisco-öböl és nem *San Franciscói-öböl v. San Franciscó-i-öböl.

Az egytagúakra ellenben változatlanul érvényes az egyszerűsödés: Calaisi-szoros stb., az alapján tehát Lascauxi-barlang. Valamint mrrrrrrr. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 4., 17:00 (CEST)

Kisebb mellénnyel, brúder. Ha rosszul emlékeztem is, ilyen baromságra szabad rosszul emlékezni. Miért pont a kéttagúakat kell csak ennyire félteni, és miért csak azok minősülnek problémásnak, amikor valójában nem is a tagok száma, hanem az -i képző a probléma gyökere? Úgy megoldani ráadásul, hogy a magyar nyelvet megerőszakolva nem tesszük ki a képzőt... Hol van ez egyébként leírva és az utolsó bekezdésednek mi a forrása? Emlékeim szerint ilyen egyszerűsödést csak a kicsi bordó emleget, de csupán a többszörös összetételek esetén. Pasztilla 2010. október 4., 17:07 (CEST)

Tudomén? Fogalmam sincs. Erre nem kaptunk értékelhető választ. Egyébként lásd itt. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 4., 17:08 (CEST)

Megnéztem. Mondtam már neked, hogy a Wikipédián pezsgő szellemi élet folyik nyelvészék által monitorolt Index-fórumhoz képest? Pasztilla 2010. október 4., 17:13 (CEST)

Úgy értem, mondtam-e már neked háromnál többször? Pasztilla 2010. október 4., 17:14 (CEST)

Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 4., 17:19 (CEST)

És akkor még most sem tudom, hogy beaujolais-i vagy beujolaisi gazda...– Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. október 4., 17:17 (CEST)

Azt nem érinti! A sima i-képzős alakokat ez egyáltalán nem érinti, marad beaujolais-i gazda. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 4., 17:19 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Lehet, hogy Tamásnak ebből a passzusból világos lesz a megoldás, számomra nem az, be kell valljam férfiasan. Ha most nekiállunk kötőjeleket (sőt: többtagúaknál képzőt) nyesegetni, mi sül ki abból a végén? A Kelet-Kína-tenger hogy tetszik? A fenébe a miondenkit összezavaró Kk-t megoldással. Pasztilla 2010. október 4., 17:18 (CEST)

Korrigálok. A mondatom eleje helyesen „Lehet, hogy a két Tamásnak...”. Burum: Bennó értelmezése szerint beaujolais-i gazda, de Beaujolaisi-hegy. Pasztilla 2010. október 4., 17:19 (CEST)

Pasztillám! A Kínai-tengerre nem vonatkozhat az egyszerűsödés, hiszen annak előfeltétele, hogy csakis kötőjellel írandó i-képzős formákat érint (Calais-i, San Franciscó-i stb.). Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 4., 17:21 (CEST)

Tudom, csak játszadoztam egyet ezzel a lekövethetetlen izével. Bennó, úgy fogalmazol megint, mintha tényekről beszélnél, miszerint volna a szabályzatban vagy az OH.-ban egyfajta lascaux-i → Lascauxi-barlang levezetés. Ezt a hülyeséget illenék rendbetenni, mielőtt itt interpretálnád a nem létezőt. Vagy van ennek a nonszensznek irott forrása, vagy nincs. Ha van, bocsánatot kérek. Ha nincs, kicsikarható-e Mártonfiból valamiféle elvi háttér, amely alapján legalább sikerül elképzelnünk, mivel indokolható egy beaujolais-i gazda → Beajolaisi-hegy transzformáció? Ha nem csikarható ki belőle, és nincs írott forrás, akkor marad Lascaux-i-barlang. Pasztilla 2010. október 4., 17:25 (CEST)

Alább idéztem. Szerintem kettéválasztandó a kérdés, mert az egytagúakra nézve következetes a szótári rész, tényleg Calaisi-öböl és társai szerepelnek benne. A kéttagú (és többtagú) a gond, mint látod alább. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 4., 17:26 (CEST)

Forrás

Na! Megtanáltam az egyetlen explicit forrást, merthogy az FNH. bölcsen hallgat. Tehát OH. 208.: A természetföldrajzi nevek írásában egyfajta egyszerűsítést lehet végrehajtani, ha a földrajzi köznév idegen írásmódú előtagjában szereplő, alapvetően kötőjellel kapcsolódó -i melléknévképző (calais-i) elől elhagyjuk a kötőjelet: Calaisi-szoros. A kéttagú -i képzős előtagokban azonban megmarad a kötőjel: San Franciscó-i-öböl.

Idáig az idézet, aminek bájos vonásait most nem kommentálnám (a posszibilitást sugalló lehet, az alapvetően kitétel a kapcsolódás mellett [mégis hogy a ***-be tud egy kötőjel nem alapvetően kapcsolódni?!]), csak azt tenném hozzá, hogy erre írta MA, hogy az utolsó félmondat nem állja meg a helyét, és a szótári részben már jól jött ki, mert hogy ilyenkor (tehát csakis az eleve kötőjellel írandó -i képzővel ellátott, mindenestül idegennek értelmezendő alakulatok bővülésekor lespóroljuk az i-t).

Ehhez az ő szóbeli közlésén kívül csakis a San Francisco-öböl alak a támogatás az OH. szójegyzékében, mert az FNH.-ban ez idő szerint nem találok egy karakternyi utalást se az egész problémára. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 4., 17:25 (CEST)

Ez pont az ellenkezőjét mondja annak, amit te fentebb írtál. Kéttagúban megmarad, egytagúban kiesik a kötőjel. (???miért, könyörgök, miért???) És ennek megy ellene az OH. saját példatára, amely a kötőjelet képzőstül kihajította, ha jól értem. Hm, ez ám az autodaféra megérett helyzet. Az OH. itt nemcsak saját magával (példatár vs. szabályzat), de az előző szabályzattal és a kicsi bordóval is szembe látszik menni. A homályban csoportosuló „földrajzos kollégák” jelzései (?) alapján, ha jól értem a fórumot. Pasztilla 2010. október 4., 17:28 (CEST)

Te ne bosszantsál fel! Pont erről mesélek a legeleje óta, ezt is idéztem be a fórumról. Mikor MA-tól odaíratott az egyszerűsödés, én beidéztem neki a fenti OH.-passzust, amire ő azt mondta, hogy itt a tanácsadói rész a passzé, és a szótári az ofé és áptudétebb.

Érzésem szerint a hülye földrajzosoktól eredő egyszerűsítési nagy ötletről van szó, ami annyira mokány, hogy egyelőre még nem szellőztették szakforrásban[?]. Vagy csak nem találjuk. Jó lenne az FNB.-nél valami nyomra lelni. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 4., 17:32 (CEST)

Áááá, megbolondulok, autodafét!!!! Meg ha egyszer már látensben úgy kezelik, hogy földrajzi nevek (?, más tulajdonnevek is képben vannak itt?) képzésekor az előtagban található kötőjel kiesik, így lesz Lascauxi-barlang, akkor mi szükség erre a svédcsavarra, hogy tudnillik többtagúaknál (!) nemcsak a kötőjelet, hanem a képzőt is kidobjuk a kukába, miért nem jó a Lascauxi-barlang analógiáján a San Franciscói-öböl? Nem tökmindegy, hogy milyen indokú kötőjel kerül a kukába (többtagúság vagy furavégűség miatti)? És az eleve kötőjeles szerkezetek kötőjelei megmaradhatnak, a leuze-en-hainaut-i Leuzeenhainauti-patak vagy Leuze-en-Hainauti-patak vagy Leuze-en-Hainaut-patak lesz? Pasztilla 2010. október 4., 17:38 (CEST)

Nem lenne egyszerűbb a Lascaux-barlang név (-i nélkül). Erre a változatra is elég sok találatot dob ki a Google.– Szenti Tamás ^vita 2010. október 4., 17:36 (CEST)

Egyszerűbbnek egyszerűbb volna, de nem az a neve. Pasztilla 2010. október 4., 17:38 (CEST)

Vagy lehetne egyszerűen Lascaux, ahogy az angol wikipédián van. Ugyanilyen név a magyaron az Abri du Poisson‎. Itt sincs feltüntetve hogy barlangról van szó.– Szenti Tamás ^vita 2010. október 4., 18:18 (CEST)

Visszaszívtam mindent, az OH. nem Lascaux-i-, sem Lascauxi-barlangot, hanem Lascaux-barlangot hoz, a kisebb ellenállás felé haladva lehet ez a neve szerintem, én meg majd verítékben fürödve forgolódom végig az éjszakát. Pasztilla 2010. október 4., 19:39 (CEST)

Öööööö. És ez hogy jött ki nekik? Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 4., 19:43 (CEST)

Lehet ennek valami köze ahhoz, hogy a lascaux-i barlang nem is Lascaux-hoz van a legközelebb, hanem Montignachoz vagy mi a neve? :) Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 4., 19:49 (CEST)

Minden lehet, de egy egészen biztos: ennek a barlangnak a neve magyarul [laszkóibarlang].

Szerintem ugyanazt a izé... hogyishíjják... elvet képezte le a példatárban Mártonfi et., amit a San Francisco-öböl kapcsán. De én mosom kezeimet. Majd fogok én egy OH. miatt megbolondulni. Pasztilla 2010. október 4., 19:54 (CEST)

Az akadémiai helyesírási szabályozásra több helyütt nagy ívben szaró Magyar nagylexikon ban pedig: lascaux-i barlang. Nyugdíjba vonulok. Pasztilla 2010. október 4., 19:56 (CEST)

Naaaaa kit fogok akkor nyaggatni? – Hkoala 2010. október 4., 19:57 (CEST)

Én mindenesetre kötelezővé tenném egyes akadémiai szótárszerkesztőknek ezeket olvasni :)))) Mindig nagyon tanulságos! – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. október 4., 20:05 (CEST)

Isten őrizz, Burum, tudod, hogy nincs bennem semmi tekintélytisztelet, hajlamos vagyok előre eltervezett, vérszomjas virtuális felnégyelést végrehajtani bármely tetszőleges hatdiplomás professzoron, ha megítélésem szerint rosszat és meggondolatlanul szól. Pasztilla 2010. október 4., 20:07 (CEST)

Nemesmagasi

Ezt kérlek fejtsd ki, mert vagy kommunikációs hiba lépett fel, vagy egyszerűen nem értem mire akarsz kilyukadni. A Rimaszombat szlovák nevét a személy születésénél azért vettem ki, mert nem oda való. Egyébként sem úgy hivjuk ma hogy Rimavská Sobota, hanem a szlovák közösség hivja úgy. Magyarként egy szlovák többségű települést is csak akkor hivom a szlovák nevén ha nem jut az eszembe, vagy legfeljebb gúnyolódom. Na jó ez azért a ritkább eset :) De amit utóbb emlitettél az nem elég tiszta számomra. Ha jól értem arra gondolsz hogy az egykori település ma egy másik része. Ez szerintem csak akkor szorul magyarázatra, ha a településrészről nincs külön szócikk, vagy átirányitás. De akkor azt kell késziteni, nem pedig a személy szócikkében magyarázkodni. Az ilyen esetekben, és abból épp van bőven, inkább ott a gond ahol pl. a Szinnyeiből átvett településnév nem elég pontos és máshova mutat mint kéne (lásd az egyértek problémáját). Ha másra gondoltál akkor kérlek világosits fel, mert igy késő este elég nehéz a felfogásom. Taz ^vita 2010. október 4., 22:19 (CEST)

Hát ha egységesen kezelnénk, akkor nagyon sok szócikkben kéne ezt kijavitani. Abban igazad van hogy a nyomtatás meg sem fordult a fejemben, de akkor nem volna egyszerűbb (ha már | elválasztással a nyomtatás miatt ne is próbálkozzunk) a mai formát irni? Tehát Nyéken született, de mivel nem tudnánk melyiken, odairni a mai nevét (mármint a magyart természetesen)? Ebben az esetben erre hajlana a logikám. És megigérem nem foglak este olvasni :DDD Taz ^vita 2010. október 4., 22:44 (CEST)

Na de ha korhűek akarunk maradni, tehát az adott kor valóságát visszaadni, amint értelmeztem szavaid akkor ugye csak Nyéket irhatnánk. El kéne dönteni tehát hogy a nyomtatgatós nyugdijasoknak, vagy a hitelességnek kedvezünk. A horákovi kultúra pedig csak azért böki a szemem mert még nem találkoztam vele. Ettől függetlenül még létezhet ezen magyar elnevezés, de tudtommal nincs ilyen (nem kerestem rá neten, de sok esetben az ilyesmi úgy sem számit), mint ahogy sok más megnevezést sem "magyaritanak". Na ezért sajnálom hogy a régészek nem wikiznek... vagy csak én nem látom őket? Taz ^vita 2010. október 4., 23:04 (CEST)

Nem sértésnek szántam. Taz ^vita 2010. október 5., 06:56 (CEST)

Re: Mocsáry

Köszönöm a belepiszkákat, mindet átvezettem a szövegbe. A szanatóriumos különösen idegesítő hiba: ha másnál látom, sikítok, saját magamnál meg simán túlélt három átolvasást. Egy aprót kihúztam: Mocsáry Imréről az első bekezdés utolsó mondatában elmondom, hogy ő az édesapa, szerintem a következőben már nem szükséges elmagyarázni.

A XIX. század második felének szóhasználatával a Mocsáry família mind gazdasági értelemben, mind társadalmi pozícióját tekintve közép, bár annak inkább az alja felé. Csinos, 1000 hold alatti földbirtok, szakszerűen szervezett gazdaság, közéleti mocorgás, kulturális nyitottság – az összes blabla felsorolható, amit csak egy nem lecsúszott középnemesi családról leírhat az ember. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 4., 22:40 (CEST)

Igazán nincs mit, tervbe van véve az elolvasása. Pasztilla 2010. október 4., 22:52 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) M. L. szülőhelyével egyszersmind ravaszul átkötök tegnap esti kérdésedre is. Egy szerkesztőnk hónapokkal ezelőtt átírta a település nevét Kurtányról Fülekre, mondván, előbbi már Mocsáry születésekor sem volt önálló. Ennek utána kell néznem, eddig elszabotáltam. A Fülek megjelölés önmagában mindenesetre kevéskének tűnik. Ami mármost a településnevek idegen nyelvű alakjait illeti, azokat kihagynám az életrajzokból. Míg a településcikkekhez értelemszerűen hozzátartoznak az egyéb változatok, a biográfiákhoz nem sokat adnak hozzá. Én a vármegyét és az országot sem szoktam jelölni, alighanem helytelenül. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 4., 23:00 (CEST)

Hm. A mai külföldi név kivételével egyetértek, megerősítettél a döntésben és az előttem álló feladatban. Vármegyét és országot én sem jelölök (szerintem Szinnyei óta senki sem), mert az sokkal visszakövethetőbb egy adott pontra nézve.

Mármost megnéztem Hajdú-Moharosban, és Kurtánypuszta (!) valóban nem volt önálló, viszont HM tanúsága szerint nem is tartozott Fülekhez, ellenben Fülekkovácsi része volt. De azért még menj utána. Szerintem nyugodtan lehet Kurtánypusztát is jelölni a szokásos kötőjeles tagolással, én sem hagytam ki Hutÿránál Zsibrát. Pasztilla 2010. október 4., 23:12 (CEST)

Nincsen mit, én is Fülekkovácsi-Kurtánypusztát. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 4., 23:50 (CEST)

Kimondottan jó megoldás, a világon semmi bajom vele. A pongyolaságaimmal annál inkább. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 5., 17:04 (CEST)

Most én itt nem akarok veled vitatkozni, ki vagyok én, hogy befolyásoljam az identitásodat, de azért igazán fölösleges ostoroznod magad, ezek még csak nem is stílusbeli különbözőségek, nemhogy pongyolaságok volnának. Kifejezetten panelmentes, üdítően gördülékeny szöveget köpködsz ki magadból, de mondom, távol álljon tőlem az ilyen megmondásba burkolt dicsérgetés, úgyhogy inkább abba is hagyom. Pasztilla 2010. október 5., 19:17 (CEST)

KNMH.

Találtam a régmúltból egy delikát esetet, ami hasonlítani látszik a Lukszorra: Wikipédia:Kocsmafal_(helyesírás)/Archív4#Phnom_Penh, csak akkor még nem kapcsoltunk. Gyanús, hogy ott is az történt, a KNMH. picit rángatott a honos alakon, ami így nem átírás és nem hagyományos, hanem a kettő között valami. És persze sehol világos kifejtése egy hasonló alapelvnek. Kezdek haragudni. A fennen hangoztatott argumentációs kultúra díszletei mögött ennyiféle sundámság zajlik? Jön egy kóbor arabész, ránt egyet a Luxoron (de nem javasolja eljutni az el-Ukszorig), OH. átvesz. Jönnek a földrajzosok, elejtenek valamit az -i képző titokzatos lespórlásáról, akkor ez a példatárban átvezetődik, de a tanácsadó rész épp az ellenkezőjét mondja... Szóval hogy is mondjam csak. Az én ízlésemnek ez egy kicsit sok a jóbul. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 5., 00:27 (CEST)

Egy húron pendülünk, ezeket hívta már az ősember is esetlegességeknek, koincidenciáknak, mielőtt harci üvöltéssel belevágta volna a szakócáját az éppen soros helyesírási szabályzatba. Komolyan, azért ezeket a dolgokat orvosolni illene, azt sem érzem nagyon jó érvnek, amit Mártonfi gyakorta elejt, hogy tudniillik „az egyszerűség kedvéért” meg „a kisebb ellenállás felé haladva” és „csak az ökör következetes”. Kivételek mindig lesznek, de ez nem indok arra, hogy ne ismerjük fel és ne oldjuk meg az elénk tornyosuló problémákat. Pasztilla 2010. október 5., 07:03 (CEST)

Nobel a címlapon

Szia, Pasztilla! Ennek a javításodnak a kapcsán csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy rengeteg vita volt arról, hogy mit akart mondani Nobel az "idealisk" szóval, tehát nem csak a fordítás kérdéses, hanem az eredti nyelvű szöveg értelmezése is. Idézet Kjell Espmark könyvéből (1981-től a Nobel-díj Bizottság elnöke; bibliográfiai adatok a cikk végén):

Az irodalmi díj története voltaképp egy homályos végrendelet megfejtésére tett kísérletek sorozata. Eredetileg az Akadémiának ott volt egyrészt Nobel 1895-ben kelt általános rendelkezése öt díj odaítéléséről olyan személyiségeknek, akik az elmúlt évben "a leghasznosabban tevékenykedtek az emberiség javára"; másrészt a tudós külön rendelkezése az irodalmi díjra vonatkozóan, miszerint ezt olyasvalakinek kell odaítélni, "aki a legkiemelkedőbbet alkotta, mégpedig ideális szemlélettel". Kérdés, hogy ebben az összefüggésben mit jelent az "ideális" szó. Az igazsághoz tartozik, hogy Nobel először valószínűleg "idealisztikus"-t akart írni, a szó "eszményítő" értelmében, de megriadt a patetikus fogalom megszépítő jelentésétől. A problémát boncolgató Sture Allén megvizsgálta, hogyan jelenik meg az "ideális" Nobel kortársainak, többek között Strindbergnek a szóhasználatában, és arra a következtetésre jutott, hogy az örökhagyó az "egy ideált szem előt tartva" tevékenykedő személyiségekre célzott - ezt a bizonyos ideált pedig az általános rendelkezés teszi pontosabbá: akik ""a leghasznosabban tevékenykedtek az emberiség javára".

Carl David Wirsen és hívei a díj történetének első évtizedében úgy értelmezték a végrendeletet, hogy az "ideális" szóhoz az "idealista" jelentést társították, amivel a szöveg tartalma dogmatikussá vált. Ezt pedig Nobel a legkevésbé sem akarta.

A folytatása is érdekes, de nem akarok visszaélni a türelmeddel. Nem vitatva, hogy az én eredeti szövegem nem volt megfelelő, a tiédet azért nem érzem jónak, mert teljesen egyértelművé teszi az amúgy vitatott és homályos fogalmat. Még két nap van a cikknek a címlapra kerüléséig; tudnál segíteni a szöveg visszahomályosításában? – Hkoala 2010. október 5., 18:41 (CEST)

Akkor tegyük vissza, egyszerűen félreértettem a helyzetet. Abban a hitben voltam, hogy ezt múltkor megbeszéltük, csak valamiért elszabotáltam (elfelejtettem) az átvezetését a vitrinbe. Pasztilla 2010. október 5., 19:13 (CEST)

Bocsánat, a múltkor én nem mondtam el ezt (pedig a cikkben is írtam róla egy bekezdésnyit). Ha tudsz jobb megfogalmazást, szívesen veszem, csak maradjon meg a homály. (A cikk és a vitrin a javításod előtt egyforma volt, ha javítasz, akkor szinkronban kell). – Hkoala 2010. október 5., 19:17 (CEST)

E-mail

Ment egy mail magának. Olvassa el, legyen olyan kedves, és sürgönyözzön vissza. Köszönte! Peligro (vita) 2010. október 5., 19:31 (CEST)

Várjál, hova küldted el? Ma délután felment a cukrom a freemailre, miután három napja csak nagyritkán néha engedett fel, úh. új e-mail címem van: pasztilla@gmail.hu. Pasztilla 2010. október 5., 19:33 (CEST)

A gyökér freemail még azt sem engedte meg (éppen akkor nem működött a funkció), hogy átirányítás legyen belőle, úh. most egy feneketlen kuka. Pasztilla 2010. október 5., 19:36 (CEST)

Mindegy, oda is való az én összes mindenem :( Na jó, küldtem az újra :) Peligro (vita) 2010. október 5., 19:38 (CEST)

Hm. Újabban [ponty]hu végű dzsímélcímek is vannak? Nem [ponty]com az? Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 5., 19:48 (CEST)

Hm. Lehet, nem tudom, hogy köll ezt megnézni? Egy bíztos: a gmail.hu oldalon jelentkezem be, és a fenti e-mail címet adtam meg a világon mindenhol. Pasztilla 2010. október 5., 19:57 (CEST)

Hát, ez a gmail sem a jövő zenéje, Peligrótól semmi, és nem tudok levelet írni Bennónak. Pasztilla 2010. október 5., 19:58 (CEST)

Most küldtem a komra. Peligro (vita) 2010. október 5., 20:03 (CEST)

Kösz a tippet, Bennó, de a com-os címről visszajött egy igen meglepődött válasz egy ismeretlentől. De egyébként készséges volt, azt írta szívesen megtesz bármit, de fogalma sincs miről beszélek :D Peligro (vita) 2010. október 5., 22:48 (CEST)

Micsoda?! Ki bitorolja a nevemet? Más: Megkaptam mindent, láttam Bennó és Hkoala nevét is a gmailben, de amint elküldtem egy rövid választ Peligrónak, a laptopom kiadta a lelkét, elsötétült, se kép, se hang, se led, és azóta is a klinikai halál állapotában van. Amíg ez meg nem oldódik, kevésbé leszek aktív, azt is csak munkaidőben. Pasztilla 2010. október 6., 08:13 (CEST)

Képaláírások formája

Mit szólasz a középre igazított képalákhoz? (Marguerite Yourcenar) Írni kéne erről is vmit a formai útmutatóba. Kurziválás, balra, jobbra, mondatszerű aláírás végén se pont, több mondat végén pont stb. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 5., 19:55 (CEST)

Szerintem esztétikusabb, bár tudtommal a nyomdászatban sem alapelv. Egy esetben biztosan szükséges: a képgalériákban néha összevissza csúsznak egymáshoz a hosszabb meg rövidebb aláírások. – Pagony^foxhole 2010. október 5., 20:40 (CEST)

Alapvetően két elgondolást ismerek, mindkettő sajátossága, hogy a szövegtesten kívül eső elemeket (címsor, képaláírás stb.) azonos attribútumokkal formázzák, azaz ha a címsor középre zárt, a képaláírás is, ha balra, a képaláírás is. Vannak persze intuitív megoldások is, volt egy könyv, amiben mindent jobbra zártam, de ezt ne kövessük. Én balrazárós-fan vagyok, címsor és képaláírás tekintetében egyaránt, a tükröt kitöltő kép és a tükröt szintén kitöltő, sorkizárással dolgozó szövegtörzs esetében számomra felbontja a harmóniát a középre zárt cim és képaláírás, de ez ízlésbeli kérdés, más mondhatja a páros/páratlan oldalakra tekintettel nem lévő balra zárós megoldásra, hogy fejnehéz.

Mindenesetre ha már a címsoraink balra zártak, és gyakorlatilag semmit nem zárunk középre, nem látom az indokát, miért épp a képaláírásokkal tennénk. Pasztilla 2010. október 6., 08:20 (CEST)

És a kurziválás? Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 6., 19:10 (CEST)

Úgy érted, általában vagy itt? Általában nehezen szoktam indokolhatónak találni a többszörös tipográfiai elkülönítést a szöveg egyéb részeitől. Itt a Wikipédiában már eleve kisebb szedésű a képaláírások betűje. Minek azt még kurziválni is? Különös tekintettel arra, hogy nem kurziválunk kompletten semmilyen másik tipográfiai egységet sem. Magánvélemény. Pasztilla 2010. október 6., 19:24 (CEST)

Akkor itt tekintsétek meg: Wikipédia:Formai útmutató#Képaláírások, hogy ez így jó-e. A régit nemrég cseréltem le, mert hülyeség volt benne a központozásról. Most kiegészítettem a tipográfiai részével. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 6., 19:28 (CEST)

Kicsit azért belepiszkáltam, ha már felelőtlenül idetetted a linket. Mi az a Tet-offenzíva? Nem néztem utána, de nem Tet offenzíva volna?

Egyébként nagyon egyszerű a dolog: ahogy a kisebb betűméret be lett kódolva a képaláírásba, ugyanúgy bármi mást is be tudnánk, ha egységesen akarnánk kezelni (középre zárás, kurziválás). A T. Szerkesztőnek tehát nincs semmi dolga, csak pont nélkül megadni a képaláírást, a szoftver meg formázza. Pasztilla 2010. október 6., 19:56 (CEST)

Kár volt odaküldened, most már értem, miért szoktak idézeteket egyszerre kurziválni és idézőjelbe tenni a zemberek. Pasztilla 2010. október 6., 19:58 (CEST)

Egyetlen Pasztillám! Én mondtam, hogy a formútmut horrorisztikus állapotban van, ahol tudtam, már belenyúltam, te is csak cselekedd bátran! Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 6., 20:20 (CEST)

Az jó lesz, ha nekiállsz újmagyarul beszélni, folybesz meg formútmut. Pasztilla 2010. október 6., 20:56 (CEST)

Kotkodács

Azt hiszem, most tényleg kikotlottam valamit. Lehet ugyan, hogy rút kiskacsa. De azért nézz már rá kérlek:Wikipédia-vita:Szócikkek_felépítése#Dolgozzak-e_ezen?

Karmela^üzenőlap 2010. október 7., 00:14 (CEST)

OK, de most már csak holnap, megyek alukálni. Pasztilla 2010. október 7., 00:15 (CEST)

Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum)

Kedves Pasztilla! Átnevezted a cikket. Szerintem a zárójeles Líceum megnevezés nem csupán egyértelműsítő. Líceum a régi, hagyományos neve az intézménynek, és így együtt BDEG(L) a hivatalos név (az elmúlt években sajnos törvényi kötelezettség miatt még bővült egy-két sallanggal, de nem rövidült), így szerepel az iskola homlokzatán, a pecséteken stb. Sőt, ha választani kéne/lehetne a gimnázium és líceum megnevezés között, akkor én az utóbbit szeretném – tudtommal így van ezzel a jelenlegi és főleg az 1991-2001 közötti igazgató is. Tehát szerintem jöjjön vissza a régi cím. – Tkarcsi ^vita 2010. október 6., 18:01 (CEST)

Szia!

Három dolog van. Egyfelől kiírhatjuk a teljes nevét a címszóban, az volna egyébként a wikikonform megoldás annak jegyében, hogy tudniillik nem rövidítünk. Az azonban, hogy le is rövidítjük a nevet, de mégis meghagyjuk a végén a zárójeles líceumot, rettentően zavaró wikis környezetben, ugyanis ez így egyértelműsítésnek tűnik, azon túlmenően, hogy öszvér megoldás. Harmadrészt a Wikipédia-címszavak kialakításakor, különös tekintettel arra, hogy intézménynévről van szó, egyáltalán nem kötelességünk, sőt, nem is kell leképeznünk sem azt, amit a jelenlegi igazgató szeretne, sem azt, ahogy a helyiek mondjuk hívják, különben a Berzsenyi Líceum címszónál kötünk ki. Számomra egyetlen támogatható megoldás a teljes név, a csonkolt név + zárójeles (Líceum) semmiképpen, ezért is mozgattam el. Pasztilla 2010. október 6., 18:07 (CEST)

Érdemes volna felvetni a helyesírási kocsmafalon. Pasztilla 2010. október 6., 18:08 (CEST)

Értem. Egyébként a szócikk születésekor BDEG(L) volt az intézmény teljes hivatalos neve, és tudtommal ma is így használják köztes rövidítésként. (Lásd pl. a honlapjuk fejlécét és a böngészőablak tetején megjelenő elnevezéseket. Egyedül négybetűs rövidítésben gyakoribb a G.) Az iskolának történetileg sokkal több köze van a líceum névhez, mint a gimnáziumhoz, vagy pláne az 1948-ban ráerőltetett Berzsenyihez. Tehát szerintem még a BDEL megnevezés is fényévekkel jobb a BDEG-nél. – Tkarcsi ^vita 2010. október 6., 18:17 (CEST)

Tehát amikor az intézmény maga dönthetett a nevéről, a BDEG(L) alakot választották. – Tkarcsi ^vita 2010. október 6., 18:24 (CEST)

Ahogy gondolod, Karcsi. Pasztilla 2010. október 6., 19:22 (CEST)

Akkor visszanevezem. – Tkarcsi ^vita 2010. október 6., 19:57 (CEST)

. Úgy értettem, meggondolod. A helyzet az, és meg ne sértődj, de nyilvánvaló a személyes tudásod és nem mellesleg a szubjektivitásod ebben a tárgyban. Én semmit nem tudok erről a gimiről, sokan vannak még így, és számomra nehezen megmagyarázható, hogy miért csonkolva szerepeltetjük az iskola nevét, de meghagyva a zárójeles kiegészítést, ami neked fontos, aki semmit nem tud a gimiről, annak nem, csak furcsán néz. De ezt már leírtam. Pasztilla 2010. október 6., 20:01 (CEST)

OK, bocs. A szubjektivitással kapcsolatban igazad van, a tudással kapcsolatban nem biztos. Legyen inkább teljes név? Biztosan logikusabb. – Tkarcsi ^vita 2010. október 6., 20:49 (CEST)

Azért gondoltam, hogy jobb lenne feldobni a kocsmafalon, ha nem sajnálsz rá időt és energiát, hogy ne az én megfellebbezhetetlen direktíváim alakítsák a világképedet. Nem fogok a kardomba dőlni attól sem, ha visszaállítod az előző alakot, de jó lenne harmadik véleményt is hallani. Pasztilla 2010. október 6., 20:55 (CEST)

OK. – Tkarcsi ^vita 2010. október 7., 00:02 (CEST)

Melyik legyen? Mert számomra a BDEG kivételével mindegyik elfogadható. Na jó, a hivatalos talán túl hosszú. A többiről mind redirect? – Tkarcsi ^vita 2010. október 7., 20:56 (CEST)

Módszer

Szerintem lehet úgy csinálni, hogy ne ütközzünk: ha azt látom az összefoglalóban, hogy az adott szakaszt részlegesen nézted át, tehát várható, hogy gyúrod még picit, nem nyúlok hozzá. Azokat csinálom csak meg, amelyekkel végeztél, így talán nem kavarodunk össze. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 7., 09:57 (CEST)

Milyen igaz! Eszembe sem jutott, hogy komolyan veszed a szerkösszefoglalóimat. Pasztilla 2010. október 7., 10:03 (CEST)

Én pedig a cincáért vagyok hálás, köszönet érte. Gyakorlatilag mindenben egyetértünk, és még az idézőjel és a pont viszonyán sem tudunk összeveszni: mindig kívülre köll tenni, kivéve, ha kettőspont utáni idézettel zárjuk a mondatot. Ha nem így cselekedtem, meg kell ütni. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 7., 20:53 (CEST)

Háááhhhhhh! Úgy érzem, ezzel az ártatlan gyakorlatilag-gal még kezdhetek valamit, ha szellemfrissítő polémiára szomjazom. Pasztilla 2010. október 7., 21:00 (CEST)

RMIL-ből

Az 50% örömére, minden közreműködőnek

Ezen ne múljon

Szia! Gondolom, nem elégszel meg a RMIL anyagával egy akadémikus esetében – Hkoala 2010. október 7., 20:42 (CEST)

Szia! Eddig simán megelégedtem annak a három-négy akadémikusnak a kapcsán, akit feltöltöttetek. Viszont annyi akadémikus hiányzik még, hogy maradék energiáimat azok megírására összpontosítom, az építkezés majd 2015-től lesz aktuális. Egy Gáldi-szócikk megléte mindenesetre valóban hiánypótló, nem beszélve arról, hogy ezzel a szócikkel léptük át a bűvös 50%-os határt! Ezt akár a cikk mérföldkövei között is említeni kellene! Pasztilla 2010. október 7., 20:45 (CEST)

Más: Szerinted milyen kategória való egy operettszövegkönyv-szerzőnek? Jó helyen van a kötőjel? – Hkoala 2010. október 7., 20:54 (CEST)

Először is seggbe rúgnám Istvánkát, hogy még nincs Kategória:Magyar librettisták. Nem is örülsz az 50%-nak? Pasztilla 2010. október 7., 20:58 (CEST)

Az én és a seggem nevében kikérem magamnak . Amúgy lehet csinálni, nekem meg sem fordult a fejemben. A librettistákhoz kategorizálok mindenkit .– Istvánka ^posta 2010. október 7., 21:38 (CEST)

De igen Mikor raksz ki új statisztikát? – Hkoala 2010. október 7., 21:09 (CEST)

Most raktam ki pár napja. Egyébként Gáldiról eszembe is jutott Hadrovics, akinek a megírásával másfél éve fenyegetőzöm, idén volt százéves... mindenről csak valami saram jut eszembe. Kösz a sört! Pasztilla 2010. október 7., 21:15 (CEST)

Ja, hogy ez pezsgő. Nem baj, én sörnek iszom. Pasztilla 2010. október 7., 21:16 (CEST)

Újpest

Szia! Nincs semmi probléma! Sajnos, volt már olyan, hogy visszavonták a szerkesztésemet, mert nincs ilyen város. Egy újszülöttnek... Tambo ^vita 2010. szeptember 29., 20:27 (CEST)

WT-ügy

• Wikipédia:Wikitanácsi indítványok/Peadar

Peadar viselkedésével kapcsolatosan indítványt nyújtottam be a Wikitanácsnak. Üdv– Istvánka ^posta 2010. október 8., 17:45 (CEST)

Pál Lénárd

Szia! Lehet egy kérésem? Látom a P betűnél vagy, be tudnád esetleg vállalni Pál Lénárd szócikkét? Most nagyon nincs ihletem szócikkírásra... A többi élő P betűst megcsinálom. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. október 9., 11:58 (CEST)

Hali, most nem „betűzöm”. Mindig abból a betűből írok meg valakit, amelyik százalékosan éppen a legrosszabbul áll l. és r. tagok lefedettsége tekintetében. Az utolsó öt szócikk: Neuber Ede, Papp Ferenc, Lenhossék József, Gyomlay Gyula, Pasteiner Gyula. Most egy S betűs életrajz jön. Ha legközelebb a P betűt dobja a statisztika (elég gyakran, mert rosszul áll), igyekszem Pál Lénárdot megírni. Pasztilla 2010. október 9., 12:08 (CEST)

Köszönöm! Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. október 9., 12:31 (CEST)

Küldök nektek egy B betűst, de csak a darabszámot növeli, amúgy nagyon csonk – Hkoala 2010. október 9., 12:39 (CEST)

Kicsit bővebb most már. Pasztilla 2010. október 9., 12:59 (CEST)

Viszont György Lajost érdemes megnézni. (Rég meg kellett volna írnom). – Hkoala 2010. október 9., 13:04 (CEST)

Mit egyértelműsítsünk?

Ezzel kapcsolatban egy kérdés: én szoktam átirányítást készíteni az írói álnevekről. György Lajosnak az egyik álneve Vásárhelyi Gergely volt, de ezen a néven a jezsuita hitszónoknak kellene szerepelnie. Attól tartok, egy írói álnév miatt nem igazán ildomos egyértelműsítőt készíteni, ha nem létezik más okból is. Mi a véleményed? – Hkoala 2010. október 9., 13:10 (CEST)

A Terbócs-féle egyértelműsítési sejtés alapfeltevései a következők.

Egyértelműsítő lapot hozunk létre, amennyiben

1. az elnevezési irányelveknek megfelelő alapértelmezett címszó kiejtés szintjén megegyezik egyéb címszavakkal: Bíró Ferenc (történész), Bíró Ferenc (festő), Biró Ferenc (gépészmérnök);
2. az olvasókat, illetve a kereshetőség kritériumát kiszolgáló átirányítási kényszer kiejtés szintjén egymással megegyező (azonos alakú) átirányításokat szülne: Bíró Ferenc (Novay-Bíró Ferenc eredeti neve), Bíró Ferenc (Bükkössy Adorján írói álneve);
3. az elnevezési irányelveknek megfelelő alapértelmezett címszó egyes hangsúlyos elemei (pl. címszó tulajdonnévi elemei, földrajzi köznévi utótag nélküli földrajzi nevek, családnevek, puszta márkanevek, rövid intézménynevek) önállóan is alkalmasak a címszó egészének azonosítására, s az így fellépő egyértelműsítési kényszert az olvasók oldaláról értelmezhető azonosalakúságként kezeljük: Bükk (Bükk hegység), Bükk (Szilágysági-Bükk), bükk (bükkfafélék), bükk (közönséges bükk);
4. a fentiek tetszőleges kombinációja fennáll.

Szóval a válasz: létrehoznám. Pasztilla 2010. október 9., 15:11 (CEST)

Ezek szerint egyetértesz azzal is, hogy kell az átirányítás az írói álnévről? – Hkoala 2010. október 9., 19:44 (CEST)

Abszolúte. Én is szoktam álnevekről, eredeti nevekről, névváltozatokról, sőt, triviálisra egyszerűsített névváltozatokról is, ha Bíró Ferencről írok, lesz egy Biró Ferenc átirányítás is, mert az olvasótól abszolúte nem várható el a név helyesírásának ismerete, ráadásul a szerkesztők is össze-vissza linkelgetnek, legalább legyen zöld, és ne piros. Négyesy Lászlóhoz például létrehoztam egy Négyessy László redirektet, mert így szerepelt egy pár helyen. Pasztilla 2010. október 9., 20:13 (CEST)

Nahát Most már csak abban kérek segítséget, hogy minek nevezzem ezt a Vásárhelyi Gergelyt? Pap? Hitszónok? Teológus? – Hkoala 2010. október 9., 17:20 (CEST)

Szerintem nem kell annyira szűkíteni, a pap elegendő, abba a hitszónok is belefér. Pasztilla 2010. október 9., 17:59 (CEST)

Magyar Elektronikus Könyvtár

Üdv! Te eztet és az ehhez hasonlókat intézménynévként kezelnéd? Töprenkedek. Nekem inkább tűnik elektronikus gyűjteménynek, antológiának, de el tudnám fogadni, ha valaki azt mondja, hogy ez a könyvtár elektronikus változata (csak akkor is)... Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 9., 12:31 (CEST)

Régi szívfájdalmam ez nekem, de nem tudok határozottan állást foglalni. Intézménynévnek semmiképpen nem kezelném, az a Magyar Elektronikus Könyvtár Egyesület. Pusztán azért nagybetűs, mert az OH. szerint a webes portálok címei az állandó címek közé tartoznak. Az alapgondolattal nincs semmi bajom, de mögé kellene szervíteni valami használhatóbb kritériumot, mert számomra például messze nem világos a distinkció a honlap és a portál között, és nem tudnám megragadni annak lényegét, hogy a MEK mitől inkább portál, mint honlap. Pasztilla 2010. október 9., 12:40 (CEST)

Hát ez az. Feljegyezve a problémák közé. Addig is ínycsiklandó falat, ilyenek is készülnek az OSZK égisze alatt (is). Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 9., 12:54 (CEST)

Kurtány(puszta)

Sőt, a 19. századi helynévtárakat is megfogdostam. Az 1863-as kiadás II. kötete alapján simán lehetne önállónak tekinteni (nem áll mögötte Fülekkovácsi, míg más településrészeknél közli, mihez tartoznak), a – talán – kettővel későbbitől kezdődően viszont már Fülekkovácsi részeként említik. A Lexicon locorum nem hozza, úgyhogy a történeti helységnévtár Nógrád megyei kötete fogja kimondani a döntő szót. Az a 18. század utolsó három évtizedére vonatkozik: ha akkor és 1863 táján is önálló település volt Kurtány, 1826-ban is annak kellett lennie.

A javításokért és a javaslatokért újfent köszönetet mondok. Az 1867 utáni részt még bővítem a munkapadra kerülés előtt. Jövő héten elzarándokolok Andornakra fotózgatni, és a cikk végét is kigyönyörűzöm. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 10., 12:50 (CEST)

Le vagyok nyűgözve. Komolyan. Pasztilla 2010. október 10., 14:48 (CEST)

Paul Stäckel

Szia! Sehol nem találom nyomát, hogy mikor választották akadémikussá, kérlek, írd be te. – Hkoala 2010. október 10., 14:10 (CEST)

Ha már erre jártam, lenyúltam a feladatot, pardon. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 10., 14:42 (CEST)

Csak tessék bátran! Pasztilla 2010. október 10., 14:46 (CEST)

Köszönöm! – Hkoala 2010. október 10., 15:09 (CEST)

Díjak

Nem lesz ez magának olcsóba, fiatalembör!

Először is: itt van ez a kacifánt a Munka Vörös Zászló érdemrendje esetével. Nem vagyok teljesen biztos még az írásában, de már alakul, a birtokviszony az tuti, egyébként csak meg kellett volna nézni az alapító törvényt, ott 1953-ban jól írták.

A gond a következő: ez egy szovjet mintára alapított kitüntetés volt, aminek emberünk vsz. a magyar változatát kapta meg. Per pillanat az ezen a néven lévő cikk a szovjet díjról szól, de szó esik benne a magyar változatról is. Ezek után legalább egy pofás kis csonkocskát üssél mán össze a magyar változatról (az alapító törvény és még egy szép kép is ott van a mostani cikkben, lehet, hogy csak azt kellene kiemelni a róla szóló bekezdéssel együtt).

Azért nem léptem akcióba, mert az egyértelműsítésnél elakadtam: Munka Vörös Zászló érdemrendje (magyar)?

Aztán! Szerkesztő:Bennó/Tulajdonnevek helyesírása itt sorjáznak a sok névelős díjnévcikk, amikről maga aszonta, nem köll névelő a cikk címébe itt, és engem meggyőzött. Véletlenül nem akarna-e besegíteni az átnevezésükbe? :) Mindent át kell nevezni, ami zöld a lapomon... Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 10., 16:52 (CEST)

Nem akarok. Első a szórakozás (szócikkeket írok), második a kötelezettség (Peligrónak vagyok elígérkezve), aztán majd mérlegelés tárgyává teszem, hogy a to do listámra tegyem-e a dolgaidat. Járj el így te is. Legharsányabb utálattal: Pasztilla 2010. október 10., 16:55 (CEST)

Részemről! Az arany fokozat miért kéne nem kettőbe? Az olyan leghatározottabban és minden átvitel nélkül aranyságot jelent ottan, nem? Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 10., 17:05 (CEST)

Te, ne az OH.-t nézegesd. Ott én is látom, hogy arany fokozat van, de én nem tudok jelzői értékű aranyról, kivéve azokat az eseteket, amikor úgy néz ki mintha, azaz anyagnévként különül el az összetett jelzett szótól (arany nyaklánc, arany ékszer), vagy amikor a binominális nómenklatúra kedvéért válik el (arany barátréce), egyébként mindig egybeíródik: aranyérem, aranykoszorús, aranydiploma. A kérdésem az volt, hogy mit tud ez a fokozat? Pasztilla 2010. október 10., 17:13 (CEST)

Maga ne mondja meg, mit nézegessek, jóvvan? Amúgy meg mittudomén? Lehet, hogy tényleg aranyból van? Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 10., 17:15 (CEST)

Akkor is egybeíródna: aranytoll, aranyóra. Tessék válaszolni rendesen, hogy mi teszi a fokozatot ilyen kivételessé. Pasztilla 2010. október 10., 17:26 (CEST)

Passz, csak tippelni tudok, netán úgy van tekintve, hogy a színét jelzi, és ebben az esetben nem anyagnévként működik, hanem közönséges melléknévként: ezüst csík (a papíron), arany lámpa/gomb. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 10., 17:48 (CEST)

Mármint hogy a fokozat színét jelzi?! Pasztilla 2010. október 10., 18:39 (CEST)

Hát szerinted ezen kívül még mivel lehetne magyarázni? Ez az egyetlen, ami indokolná a különírást, legalábbis per most semmi egyéb nem jutni az eszembe. Felírhatjuk a gyanús dolgok közé. :) Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 10., 18:45 (CEST)

Még gondolkodom, hogy a fokozatnak vajon csak a színét vagy a visszáját is be kell színezni, hogy az már számítson? Pasztilla 2010. október 10., 22:49 (CEST)

Kis belepofa: kitüntetést országnévvel egyértelműsítenék (Munka Vörös Zászló érdemrendje (Szovjetunió), Munka Vörös Zászló érdemrendje (Magyarország)), hiszen egy kitűzővel kapcsolatban mégis az a(z egyik) legfontosabb információ, hol osztogatják. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 11., 07:27 (CEST)

Egyetértek. Pasztilla 2010. október 11., 16:10 (CEST)

Re: Három Szinnyei József

Jó estét kévánok! A kékben kettő darab Szinnyei József van, a bibliográfus és a nyelvész. A harmadik Szinnyeink keresztneve Ferenc, József 1. fia és József 2. öccse, egyébként irodalomtörténész. Nem tudom, ki ez a József 3., most olvasom az életrajzát hökkenten a MÉL-ben. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 10., 22:42 (CEST)

Basszuskulcs, 99%-ban biztos voltam benne, hogy ott lesz a kékben, csak valamiért átugrottam... Szóval nincs benne? A MÉL.-ben meg tényleg ott van. ÚMÉL. hatodik kötetem nincs. Ilyenkor mi van? Lehet menni a korabeli Akadémiai Értesítőért? Pasztilla 2010. október 10., 22:47 (CEST)

Hát, most ez jön; hagyni kell a lexikonokat a csudába, és megnézni a korabeli dokumenteket. Nagyon kíváncsi vagyok, mi a helyzet ezzel a harmadik Józseffel. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 10., 23:02 (CEST)

Kategória:Németország vasútállomásai

Mit te szólsz ehhez a nevezéki rendhez? Én ezt erőteljesen ellenezném, a világon semmi okát nem látom annak, hogy ezek ne nürnbergi, kölni stb. főpályaudvar néven fussanak. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 11., 14:06 (CEST)

Teljes mértékben egyetértek, ezek még annyira sem ördöngösek, mint a repülőtérnevek. Pasztilla 2010. október 11., 16:10 (CEST)

Maj' nézz mán be a kat vitalapjára! Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 11., 18:34 (CEST)

Ösztön

Vigyázó szemedet vesd kérlek újra erre a lapra: Wikipédia-vita:Szócikkek felépítése. Ha az egyenes beszéd nem nyomdafestéket tűrő, akkor e-postai úton, de kérlek szólj hozzá! Karmela^üzenőlap 2010. október 11., 22:20 (CEST)

Balaban

Szia! A gráfos részhez nem értek, a többi szerintem rendben van, egyedül a karbon nanocső helyett írnék szén nanocsövet. Üdv: Szaszicska ^vita 2010. október 11., 22:39 (CEST)

Hongkongi hírességek sugárútja

Szia! Lefordítanám a hongkongi hírességek sugárútja szócikket az angol wikiről. A kérdés, mi legyen a magyar szócikk címe. A hivatalos neve Avenue of Stars. Az enwikin vesszővel odabiggyesztették, hogy Hong Kong (en:Avenue of Stars, Hong Kong). Legyen-é Avenue of Stars (Hongkong)? Esetleg magyar cím? Köszi előre is. - RepliCarter ^Wormhole 2010. október 5., 21:11 (CEST)

Szia! A magam részéről annak a híve vagyok, hogy ne fordítsuk le a címszóban, aminek nincs bevett magyar fordítása, a bevezetőben természetesen szabadságunkban áll jelölni a név jelentését. Több Avenue of Stars van, úgyhogy valóban egyértelműsítést kíván, ami viszont nálunk zárójeles. Szerintem is: Avenue of Stars (Hongkong). Pasztilla 2010. október 6., 08:22 (CEST)

Köszi, és az értesítést is. - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2010. október 12., 22:48 (CEST)

Vita:Magyar Alumíniumtermelő és -kereskedelmi Zrt.‎‎

Alamínium: nézz mán rá, én elbizonytalanodtam egy picinyt. Javítottam az egybeírást, aztán viszont feltűnt, hogy a rövidítésben MAL, és hogy esetleg úgy értendő ez a név: Magyar Alumínium – Termelő és Kereskedelmi Zrt.? Kicsit hülye persze, az egybeírás valószínűbb. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 12., 10:43 (CEST)

Hát én ezt nem tudom, ezt a cégnek kell tudnia, hogy melyik elgondolás áll a név előtt. Mindenesetre az egybeírt változatnak több értelme van, hiszen nyilván nemcsak általánosságban foglalkoznak termeléssel és kereskedelemmel. Pasztilla 2010. október 12., 21:12 (CEST)

Dolgozzak-e ezen?

Köszönöm a hozzászólásod a megjegyzések kérdéséhez, sokat segített.

Más:

Elgondolkodást ígértél arról az időközben hamvába holt forrásolási tervemről, amikor az pontosított hivatkozások egyetlen kattintással a forrás részletes leírásához vezetnének egy ahhoz hasonló sablonpár segítségével, mint a h és a href. Eleddig senki sem helyeselte, pedig szerintem olvasóbarát.

A szerkesztőre az hárulna, hogy végigszámozza a forrásait, és ezt a számot adja meg valami ilyen formában (itt x-nek és xref-nek nevezem egyelőre a még megszületlen sablonokat): {{x|5|Appendix A.}} (ez azt jelentené, hogy az ötös számú forrás részletes leírása alatt közvetlenül az Appendix A. feliratra kell ugrani).

Nem csak számokkal működik ez, hanem forráskulccsal is, és akkor a szövegbeli hivatkozásoknál a forráskulcs válik láthatóvá, mondjuk Ármin 1968, nem pedig 5.

Magát a hosszú forrásleírást pedig az {{xref|5|Ármin Győző (1968) Kicsi a világ Ennyi Kiadó ISBN 123456789012} sablon második paramétereként kellene megadni.

Ha te is eltanácsolsz tőle, akkor tényleg leteszek róla (egyelőre legalábbis, mert nem csak a tények makacs dolgok, hanem én is :)

Karmela^üzenőlap 2010. október 12., 20:38 (CEST)

Annak ódiumát nem vállalnám magamra, hogy lebeszéljelek bármiről is, de őszintén szólva nekem sem tűnt különösebben kellemes megoldásnak a már meglévő href fényében (amit szintén nem használok még , nem vagyok híve a szövegközi jegyzetek akár csak egy kettősponttal és sorszámmal való meghosszabbításának, és annak sem, hogy a teljes forrásleírások kompaktságát megtörjék ezek a rövid egyedi oldalszám-hivatkozások, csak hallgattam, mert nem akartalak megakasztani. Ne haragudj. Pasztilla 2010. október 12., 21:08 (CEST)

Tapad

Hali! Ilyen esetben is tapad? 1990 július–1991 január

Másik: ha úgy írom 1975 júliusa, akkor nem kell pont. (Vagy rosszul tudom?) Ha viszont kötőjellel mögé teszek még valamit, akkor már kell? Peligro (vita) 2010. október 12., 22:26 (CEST)

Az első esetben nem tapad, mert nem a júliust kötjük az 1991-gyel, hanem két kételemű szerkezetet: 1990. július – 1991. január. Viszont: 1991. január–július, mert a januárt kötjük a júliussal.

Jól tudod, ha birtokos szerkezet része az évszám (ezt jelzi a júliusa birtokos személyragja), nem teszünk mögé pontot: 1975 júliusa, 1976 nyarán, 1977 vége felé. Ha viszont nincs az évszám nyelvtani viszonyban az utána következő dátumelemekkel, kell a pont: 1975. január és július között (de: 1975 januárja és júliusa között), 1975. január 11. stb. Pasztilla 2010. október 12., 22:31 (CEST)

Értem, köszi! Peligro (vita) 2010. október 12., 22:41 (CEST)

Gárdonyi megzenésített versei

Nézd csak, mit találtam! – Hkoala 2010. szeptember 14., 21:23 (CEST)

Hálatelt szívvel köszönöm! Majd gondoskodom róla. Pasztilla 2010. szeptember 14., 21:49 (CEST)

Jó pénz és pálinka

Aztán be ne rúgj tőle, mert összekevered a kis- és nagykötőjelet!

Sőt, amilyen bunkó voltam, még el is felejtettem megköszönni az eddigi segítséget. Köszönöm! Peligro (vita) 2010. október 13., 16:08 (CEST)

Ugyan már, hálára érdemtelen minimáltevékenység volt ez részemről, ettől függetlenül simán megtartok mindent, hülye céges kávéautomata úgyse veszi be a kétszázast. Pasztilla 2010. október 13., 16:11 (CEST)

Gesner

Elolvastam a szép Guzmics-cikket. Egyetlen apró megjegyzés: a de-wiki Johann Matthias Gesner-t két tt-vel írta. Sem a téma, sem a német nyelv ismerője nem vagyok, csak azért szólók, mert ismerem az igényességed. Ugyanezért nem akartam belejavítani, hátha nálunk valóban az t-s változat ismert. – Vadaro ^vita 2010. október 13., 19:43 (CEST)

Nagyon szépen köszönöm, hogy szóltál! Ez megerősít abban, hogy sosem lehetünk eléggé résen, Gesner nevének írásmódját egészen egyszerűen nem ellenőriztem. Köszönet még egyszer! Pasztilla 2010. október 13., 19:49 (CEST)

Olvastam, igazán nincs mit. – Vadaro ^vita 2010. október 13., 23:33 (CEST)

re Cs(i|í)k

Látni láttam, de nem tudok hozzászólni. Várom, hogy mit mond Márti. – Hkoala 2010. október 13., 21:30 (CEST)

Dolgozzak-e ezen (folyt.)

Persze, hogy nem haragszom, nehogy má :)

Tehát hidegre téve szép kis ötletem, pedig már pontosan tudtam, hogyan tudnám kivitelezni :(

Sebaj, ötletből nálam nincs hiány, „van másííík!” (Ismered ezt az idézetet, vagy túl fiatal vagy hozzá?)

A h-href sablonpáros maga állítja össze a forráskulcsot a kapott paraméterekből. Az azonban a gyanúm, hogy a kevesebb több lenne: a forráskulcs generálását nyugodtan rá lehetne bízni a szerzőre. Tehát nem azt írnánk, hogy

{{h|Kis|Nagy|1958|loc=[http://nagyonfontos/appendixa Appendix A.]}} 

hanem ezt:

{{f|Kis & Nagy 1958|[http://www.nagyonfontos.hu/appendixa Appendix A.]}}

és bármelyikből ez lenne:

== Jegyzetek ==

== Felhasznált források ==

• Kis Antal, Nagy Mihály (1958) Abrakadabra. Nagyonfontos.hu

Miccósz? Az a jobb, ha a szabványos forráskulcsképzést támogatjuk, vagy ha az egyénieskedést?

Karmela^üzenőlap 2010. október 13., 21:49 (CEST)

Teljes mértékben egyetértek veled, a sablonok agyonparaméterezése teljes mértékben kontraproduktív, ez az egyik baja a cite-sablonoknak is (családnév, keresztnév, kiadó, megjelenés helye stb.). A második változat tökéletesen kielégítő, ráadásul bottal tetszés és igény szerint egységesíthető. Nem beszélve arról, hogy teljes automatizálást úgysem tudunk elérni húsz paraméter alkalmazásával sem, mert semmi nem tartja vissza a szerkesztőt attól, hogy mondjuk ne VERZÁLBAN írja be a szerző nevét. (Ugyan nem vagyok a cirkuszművészet híve, de a van másiiik-os zenebohócról még én is hallottam.) Pasztilla 2010. október 13., 22:02 (CEST)

re FJT

Úgy képzelem, hogy a Ferenc József Tudományegyetem megérdemelne egy önálló cikket is, de ha az egyelőre nincs, akkor az egyértelműsítőnek örvendenék. – Hkoala 2010. október 13., 22:29 (CEST)

Volt jó pár link, ami a kolozsvári egyetemről szól, Pasztillabot éppen gyúrja őket. Pasztilla 2010. október 13., 22:51 (CEST)

Jelentem, egyiket sem én követtem el: a figyelőlistámon nyomát sem látom Pasztillabotnak. Én a [[BBTE|FJT]] megoldást szoktam használni, amit persze mind át kell javítani, ha egyszer mégiscsak lesz cikk a FJT-ről. – Hkoala 2010. október 13., 23:00 (CEST)

Pedig véignyomtam, negyven-valahány szócikken volt, és nem is mondtam, hogy te követted el. (Sőt, nem is én.) Pasztilla 2010. október 13., 23:03 (CEST)

Nem is mondtam, hogy te mondtad, csak dicsekedtem – Hkoala 2010. október 13., 23:05 (CEST)

Azzal tetszik dicsekedni, hogy nem szerepel minden kolozsvári érdekű szócikk kegyed fenséges méretű figyelőlistáján? Pasztilla 2010. október 13., 23:06 (CEST)

Nem, hanem azzal, hogy én próbálok rendesen hivatkozni, és ezek szerint néha sikerül. – Hkoala 2010. október 14., 07:39 (CEST)

Jajjóvannnna. Pasztilla 2010. október 14., 08:46 (CEST)

Gombos Ferenc Albin

Megoldva. Válasz a kocsmafalon. Tambo ^vita 2010. október 14., 09:53 (CEST)

Az érzékeny lelkek és a virginál

Most nem bírok magammal, mert a Báthory István szócikkből kellett megtudnom, hogy az érzékeny lelkek eltéveszthetetlen attribútuma, miszerint virginálon játsznak. Ha ezt korábban tudom, bizisten nem hegedülni tanulok, és aztán se térek át a fuvolára. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 14., 18:42 (CEST)

Mindig tudtam, hogy semmi vagy te, nem ember… ezek után legfeljebb csak azt tudom elképzelni, hogy spinéted van csak raktáron, az is 20. századi. Piha. Pasztilla 2010. október 14., 18:48 (CEST)

bresti unió és rutének

Segítség kéne nékem. Van egyszer itten a breszti unió. Mármost hogyan neveznéd te az akkori (1595/96) kijevi egyházat? Ukrajnai egyház, ukrán egyház? Ez olyan izé. Régebbi források többnyire rutén püspökökről beszélnek, de az meg ma félrevezetőnek tűnik, a ruszinok nemzeti ébredése óta, pláne hogy határozottan vallják nemukránsági mivoltukat. Ha én azt írom: ukrajnai ortodox egyház, az nagyon ciki? Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 14., 20:05 (CEST)

Phűűűű, hát ehhez nekem lövésem nincs. Ha onomasztikailag nézzük, se lehet sok baj, mert az Ukrajna/ukrán évszázadok óta adatolható a magyar nyelvben, bár jobbára inkább Ukránia/ukrán alakban. Pasztilla 2010. október 14., 20:08 (CEST)

Kiss Lajos szerént az Ukrajna 1636 óta adatolható a nyelvünkben. Nem tudom, mekkora frusztrációt okoz ez neked 1596 viszonylatában? Közben eszembe jutott még valami: az ukránokat előszeretettel hívtuk kisoroszoknak évszázadokig, nem tudom, ez ma mennyire píszí. Pasztilla 2010. október 14., 20:10 (CEST)

Ezt találtam a Varga L.-féle kronológiában: 1596. október A Breszti Egyházi Unió. A lublini politikai unió egyházi kiegészítése. Elősegítve az ukrán lakosság polonizálását, a helyi pravoszláv egyházat a katolikusnak rendelik alá. Létrejön a görögkatolikus felekezet. Eltekintve most a botrányos részletektől (mitül nagybetű neki az unió), simán ukránozik. Veled megerősítve ebben asszem meg fogok nyugodni. :) Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 14., 20:14 (CEST)

Ja, az etnikum neveként feltétlenül használhatod a 14–15. századtól, azt hittem, az ukrán egyháznak keresel egy stílhűbb elnevezést. Pasztilla 2010. október 14., 20:21 (CEST)

Vita:Izlandi Modern Média Kezdeményezés

Íííííííííííííínyyyennncccfallat. Nem is akármilyen. Én már a kezdeményezéstől is kiütést kapok, de aztán hogy ezt még viszonyba kéne hozni a modernnel, a médiával és Izlanddal, az mán nekem sok. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 14., 22:24 (CEST)

Idehozhatom a Google Fordítót is? Mintha bizony Kovács Lajos volna. – Pagony^foxhole 2010. október 14., 22:49 (CEST)

Re:Gárdonyi

Hali!U gyan nem Hkoala vagyok, de erről nekem eszembe jut, hogy én is mindig ugyanígy vagyok, de mindennel: megírom, tetszik, otthagyom, aztán sok idő elteltével ránézek, és el sem hiszem, hogy ez nekem tetszett, akkor újraírom, megint megnyugszom egy ideig, de kezdődik elölről. Van olyan cikk, amit 3-4-szer újraírtam már emiatt. Peligro (vita) 2010. október 16., 12:18 (CEST)

Hm. Miről is van szó? Pasztilla 2010. október 16., 12:51 (CEST)

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ, megtaláltam. Azt hiszem, végig kellene néznem a tegnap északai szerkesztéseimet és megszólalásaimat... Majd ránézek józanul is a cikkre... Pasztilla 2010. október 16., 12:52 (CEST)

Te hülye. Én itt kiöntöm neked a lelkem, te meg részegen randalírozol... Peligro (vita) 2010. október 16., 13:03 (CEST)

Igazából tökre megértő vagyok ám. Pasztilla 2010. október 16., 13:05 (CEST)

Mandelbrot

Szerintem kár az infóért :) Bush meg Shakespeare más eset, a bokorra meg a lándzsarázóra én se vágnék fel, na de egy mandulás kenyér, az már valami :D Alensha 2010. október 16., 21:02 (CEST)

Akkor teszem vissza, ha a Benoit-t is lefordítjuk, mert így azért mégsem teljesen kerek, hogy mi is van azzal a manduláskenyérrel. Pasztilla 2010. október 16., 21:08 (CEST)

Re: Egységes címleírás

Semmi gond; a KÁD-hivatkozásokat egyébként is át kellett volna írnom, mert a cikkek készítésekor kicsivel szedtem az állami díjasokat, míg a könyv belső címlapján naggyal szerepel. Meg egyébként is hamarosan elkészülünk a vadiúj cite sablonnal (izé... ), és akkor aztán tökéletesen egységesek leszünk. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 17., 12:19 (CEST)

Gerecs

Szia! Nem gond, csak ma délután nem voltam gépközelben. Pár észrevételem, illetve megjegyzésem van (nem akartam egybe ömleszteni, a legegyszerűbb tagolásnak a pontokba szedés tűnt):

• A gyógyszervegyészetet lehetne a gyógyszerkémia cikkre linkelni, a két kifejezés szerintem szinonim (de a gyógyszervegyészet nekem valamiért jobban tetszik).
• A glükozid-glikozid javításodhoz egy megjegyzés: a kettő nem ugyanaz, a glükozid szűkebb kategória: olyan glikozid, amelyben a szénhidrát rész glükóz.
• Ami kicsit nehezen érthető még, az a sztereoszelektivitás magyarázata: „a reakcióban részt vevő valamely sztereoizomer túlképződése”. Ezt szerintem pontosabban (és helyesebben) kellene megfogalmazni, hogy visszaadja a lényeget: a sztereoszelektivitás jelensége a reakció során keletkező termékek mennyiségével kapcsolatos, ezek a termékek sztereoizomerek, és az egyikből több keletkezik, mint az statisztikailag várható (azaz pl. kétféle izomernél nem 50-50%, hanem mondjuk 60-40% az arány). Ilyet tudtam összerakni, de ez még csiszolható: „a reakció során az egyik sztereoizomernek a többinél nagyobb mennyiségben való képződése”.
• A Römpp vegyészeti lexikon Gerecs Árpád szócikkében pár adat (főleg évszám) némileg különbözik. Az persze lehet, hogy ezek sem pontosak, de esetleg érdekes lehet.

Üdv: Szaszicska ^vita 2010. október 17., 22:20 (CEST)

A valamely sztereoizomer túlsúlyban történő képződése már jobb, feltéve, hogy a túlsúlyba beleértjük azt is, hogy esetleg csak pár százalék a többlet. De ez már talán belefér, ha lesz egyszer sztereoszelektivitás cikk, majd abban le lesz írva részletesen. . Üdv: Szaszicska ^vita 2010. október 17., 22:53 (CEST)

Rejtett kategóriák

Részletesebb információk itten: rejtett kategória. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 17., 23:06 (CEST)

Re: Olimpiák

Szia! Egy dologban igazad van: valóban nem lenne szerencsés egy úgymond mellékes vitával szétdúlni azt a szakaszt. Ez nekem sem célom, ugyanakkor megértheted, hogy szerettem volna röviden reagálni az általam igaznak nem vélt állításodra. Nem célom senkivel rossz viszonyban lenni, de amit írtam, továbbra is fenntartom, miszerint nincs igazad a rólam írtakkal kapcsolatban. Ha úgy gondolod, hogy valószínűleg nem leszünk jóban, azt ugyan sajnálnám, mert még egyszer hangsúlyozom, igyexek minden szerkesztővel partneri viszonyban lenni; már nem is olyan kevés megbeszélésen vagyok túl itt, de tényleg nem tragédia, ha nekünk netalán mégsem sikerül jóban lennünk. Én úgy érzem, hogy hasznos amit végzek itt, hiszen élvezem a köz bizalmát, amiről talán visszajelzés lehet az az ellenszavazat nélküli támogatás is, amivel a közelmúltban adminisztrátorrá választottak. Üdvözlettel: – Joey ^{üzenj nekem} 2010. október 18., 07:10 (CEST)

Cervantes

Szia! Válaszoltam a kiemelési eljáráson. Tudsz segíteni? Sajnos nincs irodalmi anyagom :( Szajci ^pošta 2010. október 18., 20:40 (CEST)

MTA 1825–2002 3. kötet

Mikor érsz rá? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. október 19., 12:27 (CEST)

Hú, perpill nem látom, de hívlak, amint látom. Te mozgékony vagy időileg? Pasztilla 2010. október 19., 12:35 (CEST)

Hétfőn és pénteken mindenképp. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. október 19., 13:34 (CEST)

A pénteket megpróbálom belőni, majd hívlak. Pasztilla 2010. október 19., 18:36 (CEST)

Határozathozatal

Szia! A Wikitanács elé Wikipédia:Wikitanácsi indítványok/Peadar címen benyújtott ügyben megszületett a határozat, az eredményt ott megtekintheted. Üdv, Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 19., 23:49 (CEST)

Hol található?

A Farkas András (reformátor) cikkben egyértelműsítvén megakadt a szemem a következő mondaton: E verses krónika három szöveg szerint maradt fenn: az első egy 18. századi s nem Cornides által írt másolat a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában; a második azon 1552 után készült lenyomat, mely az Akadémia s az Erdélyi Múzeum könyvtárában található Hoffgreff-féle ének gyűjtemény M2-O4 levelén következő cím alatt látható Nem vitatom, hogy Szinnyei korában így volt, de most már az Erdélyi Múzeum könyvtára nem létezik abban a felállásban, ahogy anno; ilyenkor mit lehetne tenni? (Feltételezem, hogy a jelenség több Szinnyein alapuló cikkben is előfordul, nem kizárólag az E.M. vonatkozásában.) – Hkoala 2010. október 19., 17:42 (CEST)

A gyorssegély szerintem az volna, hogy beírjuk az időt valahogy így (az első mondat átírásával, amely elég szerencsétlenre sikeredett szerintem, valamint némi újrakronologizálással):

E verses krónikának három szövegváltozata maradt fenn: az első azon 1552 után készült lenyomat, mely a Hoffgreff György-féle énekgyűjtemény M2–O4. levelén a következő cím alatt látható: Miképpen az wr isten izraelnec nepet egiptomból es hasonlokeppen az magyarokat szithiabol kihoszta (a 20. század elején egyik példányát az Erdélyi Múzeum könyvtárában őrizték); a másodikat Bornemisza Péter énekeskönyvének (Detrekő, 1582) 263-267. levelén olvashatjuk Az sido es magyar nemzetről címmmel; a harmadik pedig egy 18. századi s nem Cornides Dániel által írt másolat (a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárába került).

Azt nem értem, mi a jelentősége annak, hogy nem Cornides másolta.

Pasztilla 2010. október 19., 18:45 (CEST)

Ez eddig rendben is van ,írhattad volna rögtön a cikkbe is, de én most azon töprengek, hogy miképpen lehetne valami félautomata módszerrel azonosítani az összes ilyen cikket. Elég reménytelennek látszik, mert addig rendben van, hogy a cikken legyen Szinnyei sablon és a születési év kisebb mint x (ehelyett jöhetne az évszázadonkénti kategória), de ettől a ponttól már csak az egyenkénti átbogarászás marad. És persze kellene tudni, hogy melyek azok a könyvtárak, amelyek akkor még léteztek, most meg már nem. De attól, hogy a könyvtár létezik, nem biztos, hogy az illető kiadvány most is ott van, ahol akkor volt. – Hkoala 2010. október 19., 18:54 (CEST)

Honnan tudhattam volna előre, hogy elfogadásra talál a változat, ráadásul Cornidest továbbra sem értem. Az automatizálás, hát valamit megpróbálok, hogy mondjuk a Szinnyei-sablonos szócikkekből kilistázza azt, amelyben jelen idejű igék, igenevek vannak, de ez olyan bizonytalan. Megpróbálom. Pasztilla 2010. október 19., 18:57 (CEST)

Hát cenzor vagyok én?! Cornidest én sem értem. A jelen idejű igenévben nem bízom, mert Sz. többféleképpen is megfogalmazhatta ugyanazt. Szerinted milyen könyvtárak jöhetnek még szóba? Nem lehetne inkább a könyvtár nevére keresni? – Hkoala 2010. október 19., 19:06 (CEST)

Azt mindenképpen lehet, mindjárt, mindjárt. Pasztilla 2010. október 19., 19:07 (CEST)

Nem kerget a cenzor :) – Hkoala 2010. október 19., 19:10 (CEST)

Pasztillabot kísérleti jelleggel itten gyűjti a {{Szinnyei}}-s szócikkeket, amelyekben megemlíttetik az Erdélyi Múzeum könyvtára. Farkas Andrást kihagyattam vele, de sok találatra ne számíts. Pasztilla 2010. október 19., 19:19 (CEST)

Jó, abba is hagyattam, már F betűnél tart, de csak egy találat. Inkább a könyvtár és kézirattár előfordulást kerestetem vele most. Pasztilla 2010. október 19., 19:20 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Rögtön az elsőben (Kótsi Patkó János) találtam másik könyvtárat is: Göde fogságba esvén, ennek írásaival együtt elpusztultak; részben megvannak a kolozsvári unitárius gimnázium könyvtárában. Erről sem vagyok meggyőződve, hogy most is ott található, ugyan esélyesebb, mint az E.M., de azért történe egy s más időközben ott is. – Hkoala 2010. október 19., 19:23 (CEST)

Gyűlnek szépen. Azokat kihagyja, ahol a folytonosnak tekinthető OSZK-ról vagy az Akadémia könyvtáráról van szó. Pasztilla 2010. október 19., 19:34 (CEST)

Ajaj, túl szépen gyűlnek:) – Hkoala 2010. október 19., 19:35 (CEST)

Elvben mind releváns, de akár rossz helyesírású (kisbetűs, rövidített) könyvtárnevek is belekerülhetnek. Pasztilla 2010. október 19., 19:38 (CEST)

No, kész. Áfás számlát tetszik? Pasztilla 2010. október 19., 19:59 (CEST)

Persze, az előzetes árajánlatnak megfelelő összegben :) – Hkoala 2010. október 19., 20:09 (CEST)

Nohát, micsoda világban élünk! Feketén dolgozni ingyen! Pasztilla 2010. október 19., 20:16 (CEST)

Azám, rút kizsákmányolás Vigyem el a listát az allapodról, vagy húzgáljam ki (töröljem ki) ottan, amit már átnéztem? – Hkoala 2010. október 19., 20:28 (CEST)

Maradhatik. Majd szólok, ha megint kilistáztatásra kerülne sor, és ezért törlődne ez a lista. Pasztilla 2010. október 19., 22:21 (CEST)

Egyelőre nem kezdem javítani, hanem összegyűjtöm, hogy milyen könyvtárak és kézirattárak fordulnak elő, utána jelentkezem, mert egyáltalán nem vagyon benne biztos, hogy melyiket vehetjük folytonosnak. Pl. fogalmam sincs, mi történt az iglói vagy eperjei evangélikus gimnázium könyvtárával az utóbbi száz évben. – Hkoala 2010. október 20., 10:59 (CEST)

Mindenesetre ha akad még ilyen megrendelés, csak bátran. Átmenetileg erősen elment a kedvem a szócikkírástól, másfélórája kezdek egy új szócikket, és még csak egy mondatot írtam le. Pasztilla 2010. október 19., 20:21 (CEST)

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar

Szia! A fenti cikket törölte a szerzője, amit visszavontam. Tele van hibás linkekkel. Azokat próbálom javítani. Elnézést, de ezt én írtam el. Kösike, hogy szóltál. Tambo ^vita 2010. október 21., 13:51 (CEST)

Hunfalvy

Hát talán azért, mert jogász volt. A finnugrászok mindig előszeretettel emlegetik a velük szemben állást foglalóknál, hogy nem is nyelvészek, csak amatőrök. Hunfalvy ugyanolyan amatőr volt. Nem volt a szakmája, nem tanulta, stb. Ezért kellett neki Budenz. Egyébként a cikkünk is csak a bevezetőjében állította, hogy nyelvész, aztán filozófiai, jogi és teológiai tanulmányokról beszélt. Szóval nem tanult nyelvészetet, ezért nem nyelvész. L András^pankuš→ 2010. október 21., 17:25 (CEST)

Ez meglehetősen tendenciózus és szűklátókörű leegyszerűsítés. (Ne haragudj a szavaimért, nem a személyed ellen szólnak, csak így látom.) Egyfelől az emberek hivatását, foglalkozását szoktuk jelölni, amit a végzettség ugyan sokszor meghatároz, de nem szab meg, pláne nem kizárólagosan. Lehet valaki agrármérnök végzettségű, de ha növényfiziológiával foglalkozik egy életen keresztül, akkor bizony ő botanikus is. Másfelől Hunfalvy nyelvészettel foglalkozott, ez faktum, 1810-es születésű ember nem is lehetett képzett nyelvész, mert nyelvészképzés az ő fiatalkorában nem folyt Magyarországon, hogy jön ez a 20. századi amatőrökhöz? Hunfalvy az összehasonlító nyelvtudomány korai alakjai közé tartozik, elsőként bizonyította, hogy a magyar legközelebbi rokonai a vogul és az osztják. Alapító szerkesztője volt a Magyar Nyelvészetnek és a Nyelvtudományi Közleményeknek. A török irányzattal szembeni háború csak ezután jön, de foglalkozott a kun nyelvvel is például. Jogász pedig végképp nem volt, abszolúte nem foglalkozott joggal, mindösszesen letett egy ügyvédi vizsgát. Az utódok annyira nyelvésznek tartották, hogy Simonyi Zsigmond szerkesztette a Hunfalvy-albumot, Munkácsi Bernát könyvet írt a munkásságáról, de megemlékezett róla Szily Kálmán, Balassa József, Krompecher Bertalan (Reguly, Hunfalvy, Budenz és nyelvészeti irodalmunk megindulása címen), Zsirai Miklós. 1981-ben könyv jelent meg az alábbi címmel: A magyar nyelvtudomány egyik úttörője, Hunfalvy Pál. Mindezek fényében a szerkesztésed tendenciózus, megalapozatlan és elfogult lépésként értékelhető. Pasztilla 2010. október 21., 18:13 (CEST)

Nem tudok teljes mértékben egyetérteni. Ha már a 19. századi viszonyokról beszélünk, akkor Heinrich Schliemannt emlegetném, akit sosem neveznek régésznek vagy történésznek. Legfeljebb úgy, hogy hozzáteszik: amatőr. Attól, hogy Magyarországon nem folyt nyelvészképzés, még nem lesz az amatőr nyelvészből nyelvész. Tendenciózusnak inkább az olyan könyvcímet nevezném, amelyik a nyelvészeti irodalom megindulását tőle számítja. Nem a nyelvtudomány úttörője volt, hanem az indogermán nyelvelmélet importálója, vagyis az indoeurópai nyelvészet úttörője. A kettő nem ugyanaz, nagyon nem. Egyébként szimpátiával olvasom azt, hogy ha valaki egész életében foglalkozik egy tudományággal, akkor annak tekintendő. Ilyen alapon sok mindenkit lehetne nyelvésznek nevezni, akiket a finnugrászok azzal a sommás megállapítással intéznek el: nem nyelvész. Lásd: most pofozgattam kissé Götz László cikkét, aki ténylegesen egész életében nyelvi problémákkal foglalkozott, de eszembe sem jutott nyelvésznek nevezni. Egyszerűen mert nem az. L András^pankuš→ 2010. október 21., 18:25 (CEST)

Hát, én ezzel nem tudok egyetérteni. -ász/-ész képzőről beszélünk, ami azt jelöli, hogy az előtaggal hivatásszerűen foglalkozik valaki, és nem azt mondtam, hogy nyelvtudós. Götz szintén nyelvész. A szócikk egyébként nagyon NPOV lett. Pasztilla 2010. október 21., 18:29 (CEST)

Akkor POVtalanítani kell, tőlem ennyire futotta (szerintem nem az). Mindenesetre tényeket tettem bele, illetve forrásból merített adatokat. L András^pankuš→ 2010. október 21., 18:33 (CEST)

Miután ellentmondásos alakról van szó, és te pusztán csak az ellenében megfogalmazott vádakat szerkesztetted bele a szócikkbe el addig a vissza-visszatérő legendáig (mondhatni tendenciózus hülyeségig), hogy Paul Hundorfer schwarz-gelb pribék volt, ez NPOV. Leírod, hogy a Magyar Nyelvészhez nem csatlakoztak nyelvészek, de odaírtad-e, hogy másik két nyelvészeti lapjához igen? Az egész megfogalmazás tendenciózus, miféle mondat az (egy obskúrus információ alapján), hogy „Ezzel megvalósította a lehető legtudománytalabb kutatást”? Mi a lóf@sz jelentősége van annak, hogy Budenz is meg ő is német nemzetiségű volt, netán ez sugalmazás volna? „1861-ben kinevezte maga mellé Budenzt az MTA levelező tagjává” – írod, tudja vajon a te forrásod, hogy lesz valaki levelező tag az Akadémián? Nincs mondat, amibe bele ne lehetne kötni, és egyértelmű a szándék: Hunfalvy negatív színben való feltüntetése. Akkor volna ez az egész POV, ha oda lenne írva olyan forrásokból is valami, amelyek a nyelvtudomány nagy alakjai között tartják számon. Ráadásul ez utóbbiak, ha tetszik, ha nem, számosabban vannak és közelebb állnak a kánonhoz.

Valamint az előzőekhez: Életrajzi lexikonok sem végzettséggel, hanem hivatással címkézik az embereket, egyszerűen így a logikus (mi a tevékenysége? miről nevezetes?). Most Orbán Viktornak is annak kellene szerepelnie, hogy jogász, csak mert nem végzett politikatudományt? Pasztilla 2010. október 21., 18:43 (CEST)

Igazából az lep meg, hogy értelmes embernek ismerlek, és nem veszed észre, hogy merőben ellenséges érzülettel viszonyulsz annak a szócikknek az alanyához, amelyet szerkesztesz, és ezt tompítani sem igyekszel. Írtam én már szócikket mocskos kommunista tömeggyilkosokról, tetves fasisztákról, de eszembe nem jutott, hogy ne a tőlem és értékítéletemtől lehetőleg független helyi értékükön említtessenek ezek a dolgok. Pasztilla 2010. október 21., 18:49 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után)

Persze, hogy azt raktam bele, mert eddig nem volt benne. Nem áll szándékomban Hunfalvy kapcsán senkivel sem összekülönbözni, legkevésbé veled. Igen: a többség nem így viszonyul hozzá, tudom. Egyébként a német nemzetiségét nem én írtam bele, de egyébként meg az volt. Nem látom, hogy ez különösen kiemelt szerepű lenne, de ettől még tény, hogy Budenz is német volt. Sőt Budenz echte német volt (ennek viszont van jelentősége). Szóval POVtalaníts nyugodtan, Hunfalvy nekem egyetlen további betűt sem ér meg.

Az értékítéletről: nekem nem tűnt fel, hogy az ellenséges érzület kiütközik. De ha igen, levontam a konzekvenciát. Egyébként ez valószínűleg a finnugrászok folytonos kettős mércéjére vezethető vissza. L András^pankuš→ 2010. október 21., 19:01 (CEST)

Távlatilag felveszem a listámra. Nincs szó összekülönbözésről (az én fejemből kifelé nézve), csak ne haragudj rám, tudod, hogy el tud szállni az agyam. Elnézést, ha helyenként éles voltam, de most is elszállt. Engem nem érdekel sem az, hogy finnugor-e a magyar vagy inkább török, de ösztönösen viszketek attól, hogy anyagyilkosságtól és népirtástól magukat távol tartó, százhúsz éve porladó emberek érzelmi alapú tárgyazások alanyai legyenek. Pasztilla 2010. október 21., 19:07 (CEST)

Némiképp tompítottam a dolgokon. A többit Rád bízom! L András^pankuš→ 2010. október 21., 19:43 (CEST)

Hány 2. kiadása lehet egy könyvnek?

Egy furcsa kérdéssel találtam szembe magam, amikor a {{MozdFüst}}-höz kerestem adatokat. Több könyvtári katalógust is megnéztem, és azt találtam, hogy a könyvet kiadták 1977-ben, majd 1978-ban (2. kiadás), 1979-ben (szintén 2. kiadás, ugyanaz az ISBN), majd 1984-ben egy másik kiadó megint 2. kiadásként jelölve, majd 1995-ben már 5. kiadásként jelölve adták ki. Ez sima tévedés, vagy van más magyarázat? – CsGábor^{megbeszélés} 2010. október 21., 22:25 (CEST)

Erre nincs magyarázat, ez tévedés. Még a változatlan utánnyomások is külön számozódnak. 1995-ben jöhettek rá a gikszerre, és újraszámolták az egészet. Akár meg is lehet jegyezni a sablondokumentációban valahol, hogy a 3. és 4. kiadások kiadási adatai a címnegyedíven tévesek. Pasztilla 2010. október 21., 22:30 (CEST)

Mit jelent a cop. jelzés? Utánnyomás? – CsGábor^{megbeszélés} 2010. október 21., 22:37 (CEST)

Igen, utánnyomást. Még annyi, hogy a rendíthetetlenül ortodox bibliográfiai címleírók az ilyen anomáliákat úgy szokták jelezni, hogy 1. [!2.] kiadás. Pasztilla 2010. október 21., 22:38 (CEST)

Köszönöm szépen a segítségedet. Módosítottam, ahogy javasoltad. – CsGábor^{megbeszélés} 2010. október 21., 22:50 (CEST)

Igazán nincs mit. Pasztilla 2010. október 21., 23:04 (CEST)

Lexikon- és szótárszerkesztők

Jó reggelt kívánok! Szerinted van értelme egy lexikon- és szótárszerkesztőknek való kategóriát létrehozni mondjuk Lexikográfusok (meg persze Magyar lexikográfusok) címmel? Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 22., 08:03 (CEST)

Szia! Szerintem mindenképpen, egyszer akartam már én is, csak belustultam. Wikik tömegein van külön kategóriájuk. Pasztilla 2010. október 22., 08:45 (CEST)

Köszönöm, kész. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 22., 09:04 (CEST)

NPOV vs POV

Úgy tűnik, hogy a Hunfalvy vitában fordított értelemben használtad ezeket. A POV ugyanis csak egy point of view szerint mutatja be a dolgokat, ami neutrális, az az NPOV. Nincs különösebb jelentősége, a szándékod így is világos volt az adott helyen. Karmela^üzenőlap 2010. október 22., 10:52 (CEST)

Valóban. Megőrülök tőle, hogy évek óta nem vagyok képes megtanulni ezt a kifejezést. Pasztilla 2010. október 22., 11:01 (CEST)

Akartuk már ezt magyarítani is, de nem sikerült. Nem találtunk kellőképpen kifejező rövidítést :))) – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. október 22., 11:15 (CEST)

Most már nehogy magyarítsátok, az Istenért! Úgy tűnik, hogy ma megjegyeztem, legalábbis rajta vagyok. Pasztilla 2010. október 22., 12:10 (CEST)

DD

Sztem fogadjuk el, hogy a dolgait meg tudja oldani. És bízzuk rá, hogy miként. Nagyfiú már. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. október 22., 22:18 (CEST)

Persze, de itt messze nem csak Dédéről van szó, hanem ahogy Dami írta, egy wikipszichológiai helyzetről, amit kezelni kell. Sokat próbált törzsgárdatagok ölbe tett kézzel ülünk egy hónapja, még magunknak is csak félve tesszük fel a kérdést: most mi van tulajdonképpen? Akkor jelentsük ki, hogy nincs magyarázat, és elkezdhetjük törölni az ominózus szócikkeket? Mert ugye rosszhiszeműen járunk el, amennyiben tudunk róluk, jogsértő mivoltukról, és hagyjuk őket a névtérben. Vagy tájékoztatást kapunk, és lecsillapodhatnak a felszín alatt forrongó kedélyek. Hogy mást ne mondjak: Peadarnak igaza volt, tényleg másolt anyagokról van szó, de a körítése és a hisztériája miatt, valamint Dédé iránt érzett szimpátiánk okán elkussoltattuk. Ahogy telik az idő, egyre kevésbé tudom biztosan megállapítani Peadar elkussoltatásának és a Dédé-szimpátiának a helyi értékét. Pasztilla 2010. október 22., 22:31 (CEST)

Sztem mindannyian hagyjuk meg DD-nek az "első" reagálást és a magyarázatot. A türelem nagy erény. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. október 22., 22:44 (CEST)

Ehe. Akkor ezt egyéb irányelvsértéseknél is majd alkalmazni fogjuk? Néhány hónap végtére is nem a világ, ez nekem tetszik! Sokkal szimpatikusabb, mint mondjuk a jogsértésgyanú jelenlegi ötnapos kezelése. Az viszont sajnos nem tűnik járható útnak, hogy ekkora példátlan türelmet kizárólag 1 esetben tanúsítunk. Bárki képzelje el magának, mi történt volna, ha valaki mással esik ez meg, és hogy mennyire lennénk hajlandóak másfél hónapokat várni a válaszra... Na ez az. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 22., 23:03 (CEST)

Bennó +1000. Elve, ha ezt a mondatot te komolyan gondoltad, éppenséggel ideje volna számot adnotok arról, hogy miféle világ van a ti fejetekben?! „A türelem nagy erény”?! Több mint egy hónap telt el, és néma csönd! Ez nem türelem, hanem SUNNYOGÁS. A tudtunkkal van legalább ezer jogsértő szócikkünk. Van másolmánysablonunk, és az adminok törlik az ilyen szócikkeket. Pontosan mi a te feladatod bürokrataként? Úgy viselkedni és kommunikálni, mint egy pártbizalminak 1964-ből? Pasztilla 2010. október 22., 23:20 (CEST)

Bocsi, hogy beleszólok. De előbb talán azt is tisztázni kéne, hogy tényleg jogsértés-e? Én nem értek hozzá, de felmerült már valakinek a véleményeképp, hogy egy lexikon, illetve enciklopédia nem tekinthető saját szellemi terméknek, és forrásjelöléssel akár másolható is. (De hangsúlyozom, nem értek hozzá.) L András^pankuš→ 2010. október 22., 23:10 (CEST)

András: Már hogy a fenébe ne volna jogsértő, ott van a copyrightjelzés minden egyes kötet címoldalán. Pasztilla 2010. október 22., 23:20 (CEST)

Nem ismerem a köteteket, nem ismerem a jogszabályokat, és egyáltalán... (nem sorolom tovább, mit nem ismerek még). Épp ezért kérdeztem. Illetve, ha nem kérdésnek tűnt, akkor most tisztázom, hogy az volt. L András^pankuš→ 2010. október 22., 23:22 (CEST)

Az biztos, hogy az Akadémiai Kiadó nem mondott le a Világirodalmi lexikon jogairól. A Magyar néprajzi lexikon jogairól szintén nem mondtak le, csak a MEK-nek engedte át, fönn is van a neten, mégsem emelhetünk át onnan szócikket szó szerint. Pasztilla 2010. október 22., 23:26 (CEST)

DD írt. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. október 22., 23:28 (CEST)

Ja, igen, láttam. Pasztilla 2010. október 22., 23:56 (CEST)

Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. október 23., 00:00 (CEST)

Küldtem neked egy e-mailt. – Dami ^vita 2010. október 23., 00:09 (CEST)

Szolnok-Dobokavármegye monographiája

Háát... úgy emlékszem, hogy maradtak még a vitalapodon mindenféle forrássablon gyártási és elhelyezési kérések, de lehet, hogy már elnyelte az archívum. – Hkoala 2010. október 19., 20:28 (CEST)

Meg is van. – Hkoala 2010. október 19., 20:32 (CEST)

Erre emlékszem, és fel is van vésve, csak ehhez könyvtárba kellene menni, ha szép címleírási munkát akarunk végezni, mert a netről (általam) egyszerűen kideríthetetlenek az egyes kötetek címnegyedívszerű szerzőségi és megjelenési adatai. Emlékeim szerint eredetiben a főcím sem az volt, ami a MEK-en, hanem Szolnok-Dobokamegye szerepel benne. Pasztilla 2010. október 19., 22:10 (CEST)

A mokka nem használható ilyen célra? – Hkoala 2010. október 19., 22:31 (CEST)

Az összkiadás leírására éppenséggel még jó is lehetne, de a gondom az volt, hogy a kötetenkénti megjelenési, közreműködői adatok ebből sem hámozhatóak ki. Ráadásul az egyes tételek alatt is ellentmondó adatok vannak, egyik 1900-ra, másik 1901-re teszi az indulást, nekem ez nem ad biztonságérzetet. Pasztilla 2010. október 20., 08:17 (CEST)

Helló. Tegnap láttam a beszélgetéseket és ma lefényképeztem a címnegyedíveket, bár ezeken a köteteken még nem éppen a modern címnegyedívek szerint vannak az információk, inkább csak a címlap a forrás. Ha gondolod, tudok adni egy linket, ahonnan le tudod tölteni a képeket. Üdv, Chale ^vita 2010. október 20., 16:30 (CEST)

Vaó, kiváló ember! Persze hogy, és köszönjük, meg minden. Pasztilla 2010. október 20., 16:34 (CEST)

Oké, innen le tudod szedni: [1] Van benne egy info fájl is. Figyeld az V. kötet kiadását, mert más van a borítón és a címlapon. Jelezd, ha leszedted, mert utána törölném a fájlt. Üdv, Chale ^vita 2010. október 20., 16:50 (CEST)

Helló. Nincs mit. Oké, töröltem a fájlt. Remélem ezekre az oldalakra gondoltál és jó lesz így. Üdv, Chale ^vita 2010. október 20., 18:01 (CEST)

Láttam, és hálás vagyok érte. Este nem leszek, de addig még valamennyit megcsinálok belőle. A könyvtárakkal úgyis megálltam. – Hkoala 2010. október 23., 15:40 (CEST)

Kettő kivételével kész. Az egyik Szilágy megyének tűnik, a másiknál a kötet számával van baj, majd nézd meg őket. – Hkoala 2010. október 23., 16:13 (CEST)

Kusallyal nem tudtam mit kezdeni. Pasztilla 2010. október 23., 16:50 (CEST)

Szilágy vármegye, javítom. Majd BorovszkiSzatmár után veheted PetritSzilágy vármegyét is – Hkoala 2010. október 23., 16:57 (CEST)

A Petri nevet ne tessék emlegetni, ha Móric is. Pasztilla 2010. október 23., 16:59 (CEST)

Respektálva uraságod óhaját, javítottam. Ezek szerint az újabb kérés ellen nincs is kifogásod, csak a megfogalmazás volt a baj? – Hkoala 2010. október 23., 17:04 (CEST)

Teknik

Epekedve várom örömkiáltásaidat és építő kritikádat ehhez a kettőhöz:

• Sablon:Jegyzet/Minták/Jegyzetek
• Sablon:Jegyzet/Minták/Megjegyzések és Forráshivatkozások

Az egész még fejlesztés alatt áll. A könnyű használatra igyekeztem kihegyezni.

Karmela^üzenőlap 2010. október 22., 22:46 (CEST)

Holnap menni fogok, eskü alatt ígérem, a mai estém elment a feldúltságo terápiás kezelésének semmibevételére, de most már tényleg megyek megpihenni. Pasztilla 2010. október 22., 23:27 (CEST)

Időközben kipreparáltam Peligró egy allapját , és Peligróval is eszmét cseréltem a témáról itt: Szerkesztővita:Karmela#Vélemény

Karmela^üzenőlap 2010. október 23., 22:24 (CEST)

Horváth Tibor

Szia! A Gárdonyi-cikkben a Horváth Tibor link egyértelműsítőre mutat, de az egyértelműsítőn nincs rendező. – Hkoala 2010. október 23., 13:32 (CEST)

Köszönöm, intézkedtem! Pasztilla 2010. október 23., 13:50 (CEST)

Toró Tibor

Ez olvastad már? Nincs cikkünk róla. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. október 23., 15:07 (CEST)

Majd igyekszem, felvéstem magamnak még aznap. (A sablont ápdételtem is.) Pasztilla 2010. október 23., 15:34 (CEST)

Két héten belül tudom megígérni, addig kapok Hkoalától fontos écát. Pasztilla 2010. október 23., 16:17 (CEST)

Re: Forrássablonok

Szia! Akadálya nyilván nincs, de igyekszem nagy gondot fordítani arra, hogy – amíg nem valósul meg itten a tökéletes rend – legalább egy szócikken belül ugyanolyan címleírások legyenek. Ha van, mindig igazodom a más által kialakított rendszerhez; ha nincs, átszabom a magam hasonlatosságára, vagy használom a forrássablonokat, ha a helyzet úgy kívánja. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 24., 12:57 (CEST)

Azt én tudom, hogy a cikken belüli egységességet pártolod (nagyon helyesen), de azt nem lehet, hogy például Ferenczinél, ahol valami öt-hat (vagy több) forrássablont akar elhelyezni Pasztillabot, a fennmaradó egyetlen forrást a sablonok mai címleírásához igazítom? Pasztilla 2010. október 24., 13:00 (CEST)

Kérem szépen, Ferenczihez huszonegy tételt használtam föl, csak monográfiábul van vagy öt a bibliográfia elején. Ahol tényleg csak egy-két cucc marad a forrássablonokon kívül, éppenséggel pasztillásíthatsz, de nem lenne egyszerűbb gyorsan megállapodnunk valami egységes kinézetben, oszt jól ráhúzni vagy húszezer cikkre? Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 24., 13:09 (CEST)

De kérem, amikor éppen forrássablonozni van ándungom, ilyen nagyívű tervekkel előjönni udvariatlanság!!! Komolyra fordítva: mi az, amit nagyon nem tudsz elviselni a forrássablonokban? Azonnal végigmegyek az összesen. Pasztilla 2010. október 24., 13:21 (CEST)

Szigorúan véve egyetlen vessző. A Hely: Kiadó. Évszám, oldalszám karaktersorban az évszám és az oldalszám vesszővel való elválasztása szúrja a szemem; ez a szerkezet nagyon kilóg a leírásból. Számomra a megjelenési alapadatok (kiadó, hely, idő) egységet alkotnak. Hogy ezen egységen belül mit és hogyan emelünk ki (ha egyáltalán), gyakorlatilag teljesen mindegy. A Kiadó, hely, évszám éppúgy megfelel, mint a Hely, kiadó, évszám vagy a Hely: Kiadó, évszám. Ezt a társaságot mindenképp ponttal különíteném el az oldalszámtól. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 24., 13:38 (CEST)

Teljesen egyetértek, ez ugyanaz, mint a defsort c~s megoldása, így alkottam meg 900 sablont, aztán már lusta voltam javítani, de most elérkezett a történelmi pillanat, hogy ezt a hibát kijavítsam. A Hely: Kiadó. Évszám. Oldal megoldás mehet?

Még azt meg akartam kérdezni, hogy a könyvtárosszócikkeknél a Magyar életrajzi lexikonnél beraktam az oldalszámokat is, ahol hiányoztak. Nem néztem, az oldalszámokat is visszaállítottad? Pasztilla 2010. október 24., 13:45 (CEST)

1. Kolozsvár: Kriterion; Bukarest: Szépirodalmi. 1974.
2. Kolozsvár: Kriterion; Bukarest: Szépirodalmi; 1974.
3. Kolozsvár: Kriterion, Bukarest: Szépirodalmi, 1974.

Melyik? Pasztilla 2010. október 24., 13:47 (CEST)

A Hely: Kiadó. Évszám. Oldal teljesen megfelel. A felsoroltak közül közül az elsőre szavaznék.

Ha már belejöttünk: aztat is gondolom, hogy a forrássablon-mintád kiválóan alkalmas alternatív cite-nak, vagyis a nyomtatott művek leírását adandó alkalommal össze lehetne csavarozni a meglévő elemekből.

• Szerző: nem kötelező adat, ponttal vagy kettősponttal elválasztva a következő egységtől
• Cím: kötelező adat
• Szerkesztő: nem kötelező adat (lexikonok, tanulmánykötetek [fő]szerkesztői, összeállítói, műfordítók; a név elé kettősponttal vagy ponttal elválasztva kell beírni a közreműködői minőséget), ponttal elválasztva a következő egységtől
• Hely: kötelező adat (ha nincs, H. n.), kettősponttal elválasztva a következő egységtől
• Kiadó: kötelező adat (ha nincs, K. n.), ponttal elválasztva a következő egységtől
• Évszám: kötelező adat (ha nincs, É. n.), ponttal elválasztva a következő egységtől
• Oldalszám: nem kötelező adat, ponttal elválasztva a következő egységtől, a sablon magától beszúrja az o.-t
• ISBN: nem kötelező adat
• Online elérés: nem kötelező adat

A múltkori termésből az oldalszámokat átvettem, a maiban figyelmetlenségből visszaállítottam, de mindjárt korrigálok. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 24., 14:03 (CEST)

Akkor az első minta szerint mindjárt korrigálom a forrássablonokat, és akkor már visszateheti őket hív szolgám, Pasztillabot?

A címleírás többi részét illetően: a héten titokban a háttérben elkezdtem csavarozni a címleírási kiskátét, a jövő héten igyekszem publikálni. Pasztilla 2010. október 24., 14:10 (CEST)

Vettem az online' üzenetet. Pasztilla 2010. október 24., 14:11 (CEST)

Mehet, ne kíméld. Ha végzett, elkezdem hozzáigazítani a címleírásaimat. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 24., 14:16 (CEST)

Forrássablonok javítva, de még eltarthat egy ideig, míg frissülnek vagy mi, szóval láthatóvá válik a változtatás.

Csontosi János, Ferenczi Zoltán, Fógel József, Földessy Gyula, Fröhlich Róbert akkor a tiéd? Pasztilla 2010. október 24., 14:29 (CEST)

Igen, őket megcsinálom. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 24., 14:47 (CEST)

Jól néz ki az új leírás. Köszönet érte. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 24., 18:12 (CEST)

Nohát, mit nem tesz egy pont :-o Régi restanciám volt, éppen ideje. Pasztilla 2010. október 24., 18:20 (CEST)

Na, akkor még kettő, mert én nem tudom, hogy kell piszkálni ezeket a sablonokat: Glatz Ferencet és Kenyeres Ágnest szerintem lehetne linkesíteni a kék könyv, illetve a MÉL leírásában. K. Á. még piros, de már nem sokáig. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 24., 18:55 (CEST)

Okés. Pasztilla 2010. október 24., 19:24 (CEST)

Ő biztosan odáig lenne, ha tudná, hogy legalább ötvenszer annyi helyen hivatkoznak rá, mint például Kosáryra. Egyébként azt gondolom, hogy akiről van cikkünk, az legyen elérhető mindenhonnan, ahol szerepel az illető. Mély fájdalmam például, hogy Erdey-Grúz nincs linkesítve a több száz kémiai szócikkben, ahol ő a forrás. (Persze nyilván több köze volt a műhöz, mint G. F.-nek a kékhez. ) Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 25., 21:28 (CEST)

Hát azért, mert első blikkre tetszett. Másodikra is. Nem lesz ez így jó. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 25., 22:55 (CEST)

Vita:Kölcsönös nyereség alku

Itten egy tűrhetetlen helyzet, a fogalom azonban értelmezésre szorul esz for májszelf precor. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 25., 18:12 (CEST)

Körkérdés

Szia! Mint a Világörökségműhely hivatalosan is feliratkozott tagját, kérlek, nézz be, ha van időd: Wikipédia-vita:Világörökség-műhely#Műhelylapok átalakítása. Szeretném, ha minél több vélemény összegyűlne, hogy ne utólag kelljen esetleg visszacsinálni. Üdv – Hkoala 2010. október 25., 20:23 (CEST)

Komolyan műhelytag vagyok? Meáll az eszem, hogy mik vannak. Ez biztosan arra a korszakra megy vissza, amikor világörökségi helyszínek szócikkeit írtam. De majd megyek. Pasztilla 2010. október 25., 20:27 (CEST)

Nézem a névsort, és annak alapján küldöm az üzeneteket, mármint az aktív szerkesztőknek, mert rengetegen eltűntek időközben. Úgyhogy hidd el, fel vagy írva – Hkoala 2010. október 25., 20:30 (CEST)

Tényleg, például hol van Lily? Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 25., 20:57 (CEST)

Utoljára hosszasabban július végén, augusztus elején "láttam", a világörökségi ülésszak alatt. – Hkoala 2010. október 25., 20:59 (CEST)

Az e-mailjeimre sem válaszolt. Pasztilla 2010. október 25., 21:03 (CEST)

Nekem sem – Hkoala 2010. október 25., 21:12 (CEST)

FNESZ

Szia! Még a múltkori otthonjárásom után beírtam a Házsongárdi temető szócikkébe a név eredetét. Most vettem észre, pfuuuj, csak most? hogy létezik a {{FNESZ}} sablon, és ki akartam gyorsan cserélni a forrásoknál. Viszont az az ISBN, amit én kiírtam, köszönőviszonyban sincs az ott felsoroltakkal, úgy értem, nem csak egy karakternyi elütés, hanem egészen más. Lehet, hogy más kiadás, de ezt most nem tudom ellenőrizni. – Hkoala 2010. október 25., 21:43 (CEST)

Nincsen semmi gond, a sablondokumentáció tetejébe odaírtam, hogy a második és harmadik kiadások az első, 1978-as kiadás változatlan utánnyomásai. Te a harmadik kiadás ISBN-jét nézed, viszont könyvészeti, kronológiai stb. szempontból tulajdonképpen az első kiadás adatait közlöd, használd az első kiadás paraméterét. Pasztilla 2010. október 25., 22:03 (CEST)

A változatlan utánnyomás esetében az oldalszám is változatlan? – Hkoala 2010. október 25., 22:05 (CEST)

Úgy illik. Attól változatlan. Pasztilla 2010. október 25., 22:07 (CEST)

Köszönöm a mintát, de azért egy kicsit muszáj beleakaszkodnom: miért csak ezt az egyet cserélted? – Hkoala 2010. október 25., 22:10 (CEST)

Azért mert azt is le kell szedni, nincs még beélesítve, csak ilyen egyszerű esetekre. Pasztilla 2010. október 25., 22:13 (CEST)

Törtjel/perjel

Vita:Bíró Yvette. Emmá a múltkor is kérdeztem tőled, de nem emlékszek, mit válaszoltál. Én ezzel a panasszal nem tudok mit kezdeni. Tényleg olyan rossz ötlet a vagy helyett alkalmazni? Kicserélem kiskötőre a kedvéért, hogy ne szóljon még egyszer. :) Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 26., 11:47 (CEST)

Odaírtam a válaszomat, csezmeg. Semmiféle vagyról nincsen szó, korábbi két kötet jelent meg egy összefoglaló cím alatt, a perjel mindenképpen indokolatlan szerintem is. Pasztilla 2010. október 26., 11:52 (CEST)

Nem arról beszélek, angyalom, hanem amit utána írt, és már nem először, ti. hogy a helyessegély sablonjában cseréljük le a helyesírási/elnevezési megoldásban a perjelet. Egyelőre lecseréltem egy kiskötőre, mielőtt tizedszerre is felhozná valahun. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 26., 12:03 (CEST)

Hát, biztosan elegánsabb és szebb lenne, ha lecserélnénk bármire, a perjel ilyetén használata merőben informális sztem. Pasztilla 2010. október 26., 12:19 (CEST)

Ok

Hát, erre sajnos okit nem, csak tüneti kezelést tudok. Időszakosan hatékony. :) – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. október 26., 15:21 (CEST)

Időszakosan tudok én nem hülye lenni tünetileg. Pasztilla 2010. október 26., 15:30 (CEST)

It is the cause, it is the cause, my soul… Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 26., 16:43 (CEST)

A sátán bibircsókos valagát ütközd le, te. :) Alensha 2010. október 26., 19:56 (CEST)

Azért az érdekes, hogy tudtalak leütközni három órával később?! Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 26., 19:58 (CEST)

Nem neked mondom, P. ütközött le a kocsmafalon :D (csak hogy ne hidd, hogy csodákra vagy képes és szent jelenléted itt lebegett még a vitalap fölött három óra múlva is) Alensha 2010. október 26., 20:01 (CEST)

Hol az a segg, hadd nézem meg! Pasztilla 2010. október 26., 19:59 (CEST)

Irak

Szia! Nem emlékszel, hogy annak idején az Irak városai cikkben milyen megfontolásból lett Nínava kormányzóságból Ninive (lefordítva magyarra), MÍG Bábil kormányzóságból nem lett Babilon (magyarra fordítatlanul). [A Szaláh ad-Dín - Szaladin párost pedig már fel sem merem emlegetni.] – Mathae Fórum 2010. október 26., 12:55 (CEST)

Hali! Biztosan a Cartographia-világatlasz alapján dolgoztam (ami meg a KNMH. alapján), de majd otthon megnézem. Pasztilla 2010. október 26., 13:00 (CEST)

A tekintélyekkel mindig csak a gond van... köszi! – Mathae Fórum 2010. október 26., 13:15 (CEST)

Máté, megnéztem, ez mind Cartographia. Pasztilla 2010. október 26., 20:00 (CEST)

Akkor a C. hülye. Szívem szerint felülbírálnám, ez a Bábil/Ninive nagyon nem klappol. Egyetért-e ön azzal az állítással, hogy vagy mindkettőt arabosan, vagy mindkettőt magyarosan kellene írni? Ha igen, melyik módon? – Mathae Fórum 2010. október 27., 00:01 (CEST)

Hohó, újabb szempont! 2005 óta a kurdisztáni tartományok (Erbíl, Dahúk, Szulejmánijja) egyetlen hivatalos nyelve a kurd. Ennek megfelelően nem volna-e helyesebb a kurd verziókat használni az oda tartozó közigazgatási egységek megnevezésénél? – Mathae Fórum 2010. október 27., 00:36 (CEST)

Pfff, meglehet, hogy igazad van, nem tudom. A kurd városok esetében biztosan el lehet fogadni, de az országot alkotó közigazgatási felosztás neveit, nem tudom, én bizonytalan vagyok, ezt mástól kellene megkérdezni. Pasztilla 2010. október 27., 08:39 (CEST)

Források

Szia, nem tudom, előfordul-e még máshol is, de ennek a Források része most elég faramucin néz ki. – Pagony^foxhole 2010. október 27., 00:07 (CEST)

Szia! Mire gondolsz faramuciság alatt? Pasztilla 2010. október 27., 08:37 (CEST)

A mostani megadott két forrás közül az egyiknek a megfogalmazása jóformán kizárja a másik létét. – Pagony^foxhole 2010. október 27., 08:39 (CEST)

Ááááá, értem. Igyekeztem figyelni rá, hogy bővítve lett-e egy adott cikk, itt ezt benéztem, ha bővítve lett, ki kellene cserélni sima Világirodalmi lexikon forráshivatkozásra, aminek a forrássablonját még nem csináltam meg, majd este. Pasztilla 2010. október 27., 08:41 (CEST)

Különféle bővítések születtek benne, alapvetően persze nem változott meg, de tény, hogy ki van egészítve. Oké, kösz! – Pagony^foxhole 2010. október 27., 08:46 (CEST)

Kösz a másikat is, igazad van! Szegény botod már végigloholt az összesen? (Találomra megnéztem Kóda Rohant.) Vagy a sablon megváltoztatásával automatikusan változik az applikációja is? (Na, kb. ennyire értek ezekhez.) – Pagony^foxhole 2010. október 27., 21:08 (CEST)

Katjav

Szia! Nem néznél be a Wikipédia:Kategóriajavaslatok#Matematika és társadalom megbeszéléshez? Ne riasszon el a címe; a javaslat szerintem az összes tudományágat érinti, de lehet, hogy rosszul gondolom. – Hkoala 2010. október 27., 18:13 (CEST)

PNL

Szia! Ha megkérlek szépen, átrajzolnád a Diploma Leopoldinum cikkében a Pallast? Csak mert így ronda a két CitLibes mellett. – Hkoala 2010. október 27., 19:34 (CEST)

Úgy érted, a PNL forrássablont? Attól ódzkodok, mert annyi helyre van betűzve, hogy tuti végig kellene takarítanom a névteret (minimum kétnapos munka). Vagy másra gondoltál? Pasztilla 2010. október 27., 19:44 (CEST)

Nemnem, csinálj helyette csak ebben az egy cikkben egy rendes leírást, ha ráérsz. Azért nem akarok én nekilátni, mert nem tudom, hogy ilyenkor mit kellene beírni kiadónak. Nyilván az eredeti kiadás az "igazi", de a cikk nyilván az Arcanum alapján született. – Hkoala 2010. október 27., 19:50 (CEST)

Időközben valamit odaütögettem. Pár megjegyzés: a sorozatcímek állandó címek, minden elemük nagybetűs (mint a folyóiratoknál), a közreműködők eleme szintén nagybetűvel kezdődjék (Szerk. és nem szerk.) Pasztilla 2010. október 27., 19:54 (CEST)

Láttam és köszönöm. Egyvalamiben nem vagyok biztos: Máriabesnyő Gödöllő része, tehát szerintem itt nem két kiadási helyről van szó. (A címlapon kötőjellel szerepel.) – Hkoala 2010. október 27., 19:57 (CEST)

De ha ebben a sorrendben és nagykötőjellel szerepel, akkor mégis két helyre kell gyanakodnunk, mert normálisan ez Gödöllő-Máriabesenyő alakban volna jelölve. Pasztilla 2010. október 27., 20:03 (CEST)

Ebben a sorrendben van, és amennyire én különbséget tudok tenni, nagykötőjellel. Megnéztem viszont a kiadó honlapját, és a gyanúm továbbra is fennáll. – Hkoala 2010. október 27., 21:11 (CEST)

Akkor a kiadó szimplán gyagya volt, viszont a címnegyedívtől nem térhetünk el kényünkre-kedvünkre. Javaslom LOC alatt a Máriabesnyő–Gödöllő szerepeltetését mégis, bármennyire nincs így értelme. Pasztilla 2010. október 27., 21:15 (CEST)

Hásze ezt csináltam eredetileg – Hkoala 2010. október 27., 21:17 (CEST)

Tudom. De mivel nincs értelme, javítottam értelmesre, azóta megrudtam viszont, hogy ilyen értelmetlenül van a címnegyedíven is. Pasztilla 2010. október 27., 21:21 (CEST)

Ugorscsina

Arany Pasztillám, ezúton értesítelek, hogy az Ugorscsina nevű szócikken instrukcióidnak megfelelően lecseréltem a vilkopi sablont vilallra. Egyúttal kérlek, hogy ha akad a kezed ügyében egy ilyen Világirodalmi Lexikon, ugyan nézd már meg, hogy az ott szereplő szöveg valóban megegyezik-e tartalmilag a DD által eredetileg beírttal, mert ez utóbbi egy kapitális baromságot tartalmaz (a részletekről lásd a cikk vitalapját), és kíváncsi vagyok, hogy a bizalmamnak DD-ben (DD néhai apósában?) vagy a lexikonban kell-e megrendülnie.

Köszönettel, – Malatinszky ^vita 2010. október 28., 03:15 (CEST)

Sablony

Szia, nekem tetszik, majd megtanulom. Vagy netán be lesz építve a megjelenő segédeszközök közé? – Pagony^foxhole 2010. október 28., 11:34 (CEST)

Akkor már ránéznél erre is? Több sebből vérzik. – Pagony^foxhole 2010. október 28., 11:39 (CEST)

A Sablonmesterbe igen, erre gondolsz? Ez szörnyű, ez a kéziszótáras sablon, ehhez nekem most nincs lelkierőm, esetleg este. Pasztilla 2010. október 28., 11:44 (CEST)

Andezitagglomerátum

Köszi a segítséget!– Szenti Tamás ^vita 2010. október 29., 09:50 (CEST)

XML

Ó, még ne köszönd. Valamiért a sablonmester nem akarja behívni az XML-t, megkérdeztem Hunyadym-et, mert nem bírok rájönni, mi baja. – 小龙 (Timish) ^{xiǎolóng de xìnxiāng} 2010. október 29., 10:53 (CEST)

Szia! A csoportosítást a <Group>-pal tudod csinálni, másképpen szerintem nem lehet (de nem nagyon ismerem a lehetőségeket).

A szöveg maximális hosszát a length="10" stb. értékkel tudod megadni (a <Parameter>-en belül), míg a doboz magasságát a height="3" értékadással.

Alapértelmezett értékről nem találtam leírást, a <Value>-t akkor kell használni, ha egy listád van, hogy milyen lehetőségek vannak (pl. hónapnál január, február stb.). Ha esetleg láttál olyan sablont, ami tud ilyet, akkor szólj, és megnézem, hogy hogyan csinálta, illetve beleírom az útmutatóba is.

Remélem, tudtam segíteni, részletes leírás ezen az oldalon található. – Hunyadym ^Vita 2010. október 31., 00:37 (CEST)

Címleírások

Köszi, hogy gondoltál rám, de én kiszálltam az ilyen idegtépő és hajmeresztő hosszúságú megbeszélésekből. Az egyetlen javaslatom, hogy ahol van url paraméter, legyen az könyv, folyóirat vagy akármi, oda érdemes egy archiveurl-t is berakni mellé. → Raziel ^szóbuborék 2010. október 29., 17:59 (CEST)

Redirektek

Szia! Csináltam egy nemegyértelműsítőre mutató redirektet: Exodus. Halványan rémlik, hogy ezekkel szoktál valamit csinálni, de nem találom, mit és hol volt erről szó, szóval ideteszem, bizergáld meg te :) Alensha 2010. október 30., 03:07 (CEST) Köszönöm, bizerga megtörtént. Pasztilla 2010. október 30., 12:25 (CEST)

re CitPer

Na megy ez, a végén még szépen rendben lesz az egész, hihetetlen!

A CitLib-et már bevetettem a {{ÉKsz}} sablonban. Eközben feltűnt, hogy nincs figyelmeztetés amikor elrontok egy paraméternevet, hanem egyszerűen lenyeli ahhoz hasonlóan, mint a citék is teszik. Pedig segítené a felhasználót, ha ilyenkor pirosan megjelenne (class="error"), hogy melyik paraméter nem felismerhető. Amikor switch-csel dolgozik az ember, akkor a #default= való erre. Tudom hogy ez így itt nem bevett, de a pontosan, szépen jegyében talán mégis érdemes.

Karmela^üzenőlap 2010. október 30., 15:04 (CEST)

Óóóó, ez megható és bátorító. Kicsit belepiszkáltam az ÉKsz-be, nem kardinális kérdések, csak általános címleírási gyakorlatok, amelyekre a CitLib sablon dokumentációja is ösztönöz.

Mire gondolsz pontosan elrontás alatt? Az errorodban azt látom, hogy kitöltetlen mezőt vesz errornak. Eleinte én is szűkíteni akartam a sablon használhatóságát, hogy kell szerző, év meg mittomén, de letettem róla, mert vannak olyan helyzetek, amikor egészen egyszerűen nem kellenek ezek a paraméterek sem, amikor szűkített címleírást akar megadni valaki. Pasztilla 2010. október 30., 15:19 (CEST)

Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy az idézetsablonokat sokat használjuk, ami azt jeleni, hogy közel minden cikk minden szerkesztésekor lefordulnak néhány példányban, ami akár komoly problémákat is okozhat, úgyhogy érdemes spórolni a műveletekkel, ahol lehet. (Erről egyébként mi a véleményetek?) – Tgr^vita 2010. október 30., 20:36 (CEST)

Ez utóbbi kapcsán Karmela szerintem kapásból tud kommentálni, mert ő ásta bele magát rendesen a jegyzetelési kapcsolókba. Nekem nagy a restanciám ezzel kapcsolatban, de végig fogom tanulmányozni Karmela sablonjait meg a te linkedet is. Pasztilla 2010. október 30., 21:18 (CEST)

Spekuláltam a kisbetű – nagybetű dolgon, meg a cite paramétereihez való alkalmazkodáson.

Szerintem nevezd át a CitLibet mondjuk arra, hogy CitLibXXX, és a CitLib maga pedig legyen egy burkolósablon a CitLibXXX-hez. A burkolósablon pedig mindössze ennyiből fog állni:

{{CitLibXXX
|AUT={{author}{{{szerző}}}{{{Szerző}}}{{{SZERZŐ}}}{{{aut}}}{{{Aut}}}{{{AUT}}}}
|ISBN={{{isbn}}}{{{Isbn}}}{{{ISBN}}}
|LOC={{{location}}}{{{loc}}}{{{Loc}}}{{{LOC}}}{{{hely}}}{{{Hely}}}{{{HELY}}}
...
}}

Így a felsorolt hét változatban elfogadja az AUT-ot, a felsorolt háromban az ISBN-t, stb.

Van azonban egy kellemetlen mellékhatás is: ha a felhasználó tévedésből több változatban is megadja ugyanazt a paramétert, akkor azok tartalmát a burkolósablon összeragasztja.

A kellemes mellékhatás, hogy a CitLib kódját leegyszerűsítheted, mert ettől kezdve biztosan számíthat a burkolósablon által szállított paraméterváltozatra.

Karmela^üzenőlap 2010. október 31., 06:47 (CET)

A százféle paraméter elég kényelmetlen azoknak, akik botot, scriptet vagy XML leírást akarnak készíteni, előnye ezzel szemben nem igazán van (ugyan kinek jutna eszébe SZERZŐ néven paraméterezni?), sőt csak más sablonok használatában is elbizonytalanít. Inkább tartsuk magunkat ahhoz a konvencióhoz, hogy a paraméternevek mindig kisbetűsek, szóközt és ékezeteket használnak. (És lehetőleg ne legyen angol meg magyar nevű paraméter ugyanarra; ha kompatibilitási okokból fontos, akkor inkább legyen egy angol nevű és paraméternevű burkolósablon a magyar sablonhoz (vagy fordítva, ha úgy könnyebb karbantartani). – Tgr^vita 2010. október 31., 07:56 (CET)

Azok nem angol, hanem nemzetközi paraméterek, és Pasztilla által annak is vannak szánva (történetesen angolul is stimmelnek, mert az angol ezeket a fogalmait is kivétel nélkül a latinból lopja), összhangban a címleírás nemz. hagyományaival. A burkolósablon helyett nem elég, ahogy most van, hogy kétféle paramétercsaládot hajlandó kezelni? Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 31., 12:44 (CET)

A botos dolog azért nem olyan bonyolult, az xml leírásban pedig egyáltalán nem kell megjeleníteni az összes paramétert, elég egyetlen, azzal fogja a sablonba illeszteni a beszúrt értéket. Az előnye pedig a sokféle szerkesztői hozzáállás kiszolgálása, már most kiderült, hogy van, aki magyarul akarja használni a paramétereket, én notóriusan szeretném a csupa nagybetűs rövid kódokat, számomra azzal válik átláthatóvá az elhelyezett sablon, szóval azért mindenképpen szeretném megérteni és megfontolni ezt a maszkolós dolgot. Pasztilla 2010. október 31., 10:58 (CET)

Az XML-nek fel kell ismernie az összes paramétert, de csak egyet megjeleníteni (nem tudom, egyáltalán képes-e ilyenre jelenleg). Máskülönben ahányszor csak szerkesztesz egy nemstandard paraméternevet használó sablont, elfelejti a paraméter értékét. A "sokféle szerkesztői hozzáállás kiszolgálása" tipikusan olyasmi, ami jól működik azokban a dolgokban, amiket csak az illető szerkesztő lát (pl. személyreszabott skinek és szkriptek), és nem túl jól azokban, amiket mindenki. (Pl. a szerkesztők többsége valószínűleg nem fogja fejben tartani, mik azok a sablonok, amiket Pasztilla írt, és ezért nagybetűs paraméterneveket használnak, és mik azok, amiket nem ő írt, és ezért nem; vagyis innentől kezdve nem csak azt kell megjegyezni, hogy melyik sabnlonnak hogy hívják a paramétereit, hanem azt is, hogy kis- vagyy nagybetűvel írják őket. Szép dolog az önkifejezés, de nem az interfészekbe való. Vö. még a "pompázzanak a navboxok a szivárvány összes színében" és a "nevezze el mindenki a hivatkozásokat tartalmazó szakaszokat úgy, ahogy kedve tartja" mozgalmakkal.)

Bennó: ha magyarul a szekresztők 100%-a megért valamit, nemzetköziül meg monadjuk a 20%-uk kapásból, 50 némi gondolkodás után, akkor minden amellett szól, hogy a magyart használjuk. (A burkolósablonra is csak akkor van szükség, ha mondjuk az enwikin a nemzetközi paraméterezést használják, és szeretnénk, hogy könnyen mozgatható legyen a kettő között a tartalom.) Kétségkívül a jelenlegi angol nyelvű idézetsablonok még egy fokkal rosszabbak ennél, de ha már valamit lehet jól is csinálni... – Tgr^vita 2010. október 31., 14:22 (CET)

Nem emlékszem, hogy bármit mondtam volna arról, jobb-e egyik a másiknál, úgyhogy nem tudom, kivel vitázol. A burkolósablon jó ötletnek tűnik, hogy például hozhassunk át máshonnét citesablonokat (ezt mindenképpen meg kéne oldani). Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. november 1., 11:42 (CET)

XML: Én csak annyit tudok, hogy az XML a Sablonmester miatt kell, ott meg a szerkesztő úgyis annyit lát: „Szerző (Help: Ide írd be a szerző nevét)”, a sablon meg a beírt értéket az xml-ben beadott paraméterrel (author vagy AUT) illeszti be.

A mondandód második része (önkifejezés stb.) előtt fejet hajtok, igazad van, át fogom írni kisbetűsre a dolgokat. Pasztilla 2010. október 31., 14:27 (CET)

Ha van egy sablon "szerző" paraméterrel, a sablonmester meg az "author" paramétert ismeri, akkor mi történik, ha szerkeszted vele a sablont? Nyilván a szerző neve mező üres lesz, és amit beleírsz, azt be fogja szúrni "author" néven, a "szerző" meg marad úgy, ahogy van, és a megjelenő szöveg szempontjából vagy elveszik a régi paraméter, vagy hatástalan az új; egyik sem egy ideális működés. (Ez mondjuk elvben kezelhető lenne okosabban, de tudtommal a sablonmester nem kezeli.) – Tgr^vita 2010. október 31., 16:05 (CET)

Áááá, értem, hogy mit mondasz, te nem a sablon beszúrásáról, hanem már beszúrt sablon szerkesztéséről beszélsz. Oké, mit kell tennem, hogy az xml felismerje ezt a két nyamvadt változatot paraméterenként? (Közben kisbetűs lett minden.) Pasztilla 2010. október 31., 16:14 (CET)

Nem tud ilyet, erre próbáltam kilyukadni. Felveheted mindkettőt, mintha két független paraméter lenne, és beírhatod help szövegnek, hogy csak az egyiket kell kitölteni, de ez a legtöbb, amit a sablonmesterből ki tudsz csiholni. – Tgr^vita 2010. november 1., 11:19 (CET)

Hát ez elég nagy baj. Pasztilla 2010. november 1., 11:25 (CET)

Alighanem csak az marad, hogy két különböző sablonneved van (mondjuk CitLibA és CitLibM), mindkettőhöz készítesz xml-t is. Titokban a kevésbé gyakran használatos sablon a másik burkolósablonja és a leírásuk is egy közös doc. Ez azt hiszem egy elég tiszta megoldás. Karmela^üzenőlap 2010. november 1., 12:07 (CET)

Nekem is csak ez jutott eszembe, de hát ez abnormális, hogy csak ilyen faramuci megoldás legyen. Pasztilla 2010. november 1., 12:11 (CET)

Karmela^üzenőlap 2010. november 1., 12:18 (CET)

Nézz be Tgr vitalapjának legutolsó szakaszába, ott merült fel egy szerintem értelmes ötlet a rövid hivatkozások főszövegbe emelésével kapcsolatban. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. november 1., 15:05 (CET)

Zárójel-kurziválás

Kösz az információkat ezzel kapcsolatban. Igyekszem észben tartani őket. misibacsi*^üzenet 2010. október 31., 06:28 (CET)

Pasztillának jelentem,

a kívánt változtatásokat végrehajtottam. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 31., 14:17 (CET)

Így legyen lottóötösöm, tegnap gondoltam, hogy Andornakon vagy. Pasztilla 2010. október 31., 14:18 (CET)

Magyarul a gloriette gloriett alakban írandó szerintem, de rendes emberek inkább szaletlinek hívják. Pasztilla 2010. október 31., 14:19 (CET)

Szaletli, az. (Átírtam gloriettre.) Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 31., 14:28 (CET)

P.bot

Szia! A botod tévesen helyezett el egy jó pár sablont, ({{MProtETL|3||289}}) mivel a kapcsos zárójel első tagjának felét következesen lehagyta. Javítani kellene a botot (a szócikkekben megtettem). Csigabi^{itt a házam} 2010. október 31., 15:57 (CET)

Hű, ez jó rég lehetett, mindjárt nézem. Kösz, hogy szóltál! Van egy példád? Pasztilla 2010. október 31., 15:58 (CET)

Derecskei Ambrus. Tényleg régen volt, ma fedeztem fel másik hárommal együtt. Csigabi^{itt a házam} 2010. október 31., 16:00 (CET)

Találtam hozzá egy ötödiket, de többet ne találok. Pasztillabot még azért nézi. Kösz még egyszer! Pasztilla 2010. október 31., 16:23 (CET)

Pasztillabot mind a huszonhat szócikkre rosszul rakta fel, a többit idők során javítgatták, a mai napig maradt meg írmagnak ez az öt. Pasztilla 2010. október 31., 16:29 (CET)

Kossuth-díjas kérés

Szia! Neked megvan az új zöld könyv a Kossuth-díjasokról (ha jól emlékszem). 1952-ben egy Nagy Gábor kapott Kossuth-díjat, azonban miután kiderült, hogy lopott szabadalomból dolgozott, egy évre rá megfosztották a díjtól. Nem szerepel a kiadványban esetleg NG születési és halálozási dátuma? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. október 31., 16:55 (CET)

Szerepel benne, de csak az 1908-as születési dátuma van megadva. Pasztilla 2010. október 31., 17:00 (CET)

Köszi! Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. október 31., 17:04 (CET)

Érdekes. Ugyanebben az évben egy Nagy Ferenc nevű kémikus (NG-t vegyészmérnöknek veszik) is kapott KD-t a lista szerint, ugyanolyan fokozattal és mindketten 1908-ban születtek. Ugye nem egy személyről van szó? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. október 31., 17:07 (CET)

Nem, az az évi díjazottak végére van hajítva, és azt írja róla, amit te írsz fent, hogy 1953-ban minisztertanácsi rendelettel megfosztották a Kossuth-díjától, mert egy nyugatnémet tanulmányút során a Koppers-Totzek cégtől lenyúlt szabadalomból csinálta meg itthon a barnaszén-elgázosítást, akármit jelentsen is ez. Pasztilla 2010. október 31., 17:10 (CET)

Oké, akkor csak egybeesések. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. október 31., 17:12 (CET)

Egyébként eléggé hasonlítottak egymásra, még a hajukat is ugyanúgy fésülték hátra. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 31., 17:16 (CET)

Ahogy elnézem, a társaság háromnegyedének ugyanúgy áll a haja, néhánynak ugyan kontyba van tűzve, de azok nők. Pasztilla 2010. október 31., 17:31 (CET)

Más: Pasztilla, ezt láttad már? Erdélyi Zsuzsanna. {{fogjaafejét}} Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. október 31., 19:56 (CET)

Láttam, Pasztillabot sodorta az utamba. Majd igyekszem rendbe tenni, egyébként szerintem Gbarta ezzel a szócikkel felülmúlta önmagát. Komolyan. Pasztilla 2010. október 31., 20:02 (CET)

Jogos, a Tárogatós forrás, amit használ, az mikori? (Engem nála az zavar a leginkább, hogy 9 éves forrást használ.) Lükő Gábor és Harangozó Imre cikkét már láttad (igaz, Harangozó nem Kossuth-díjas)? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. október 31., 20:16 (CET)

A tárogatós magyar irodalmi ki kicsoda az ezredforduló táján jött ki, az a kategória, amit én megafosnak nevezek. Cirka 300 oldalas, a teljesség igényével, ami azt jelenti, hogy mindenkiről van öt-tíz sor, körülbelül a negyedét tudja annak, amit az Új magyar irodalmi lexikon vagy az Új magyar életrajzi lexikon. Pasztilla 2010. október 31., 21:14 (CET)