Szerkesztő:Gyantusz/Hadtudományi műhely elnevezési szokásai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Lehetőség szerint követtem az eddig meglevő szócikk-elnevezési konvenciók sorrendiségét és tartalmát. Ha ezt később módosítjuk és a sok javaslat/ötlet figyelembevételével egyezségre tudunk jutni, akkor azt egy újabb összesítőben kéne leírni (vagy amolyan becsukható akármibe betenni a vitákat) a könnyebb áttekinthetőség érdekében.


Általános irányelvek[szerkesztés]

Általános szócikkelnevezési elvek (próbálok a legáltalánosabban fogalmazni):

1. Követni kell az adott műszaki eszköz eredeti megnevezését (ami nem mindig az angol), minden esetben a nemzetiségi viszonyokra való tekinttel. Ez azért fontos, mert az adott eszköz egy szigorú (nemzeti) szabályokon nyugvó elnevezési rendszer szerint lett típusjellel/-névvel megjelölve, továbbá ez adott országonként eltérő is lehet. Sőt, egyes országokon belüli időbeliség tekintetében is eltérhetnek (pl. amerikai jelölésrendszer 1963-ban változott meg a mai formájára, ill. a briteké, a németeké és a magyar is időszakosan más-más volt). Az ettől való eltérés pontatlanságot és későbbi félreértéseket fog szülni! A lexikon célja nem az általánosítás, hanem az egyértelműsítés és az adat-/információgyűjtés, a szabatosság. Egy adott eszköz országon belüli jelölésrendszerének változásait esetleg a szócikkek bevezetőiben le lehet írni, illetve lábjegyzetben rögzíteni. Hogy melyik legyen a szócikk neve, ez (tényleg) lehet vita tárgya (az első, a legismertebb, vagy a manapság használatos stb.).

Például: P–51 Mustang kontra F–51 Mustang, vagy AAM–N–2/AAM–N–3/AAM–N–6 => AIM–7 Sparrow
Baku => Admiral Gorskov => INS Vikramaditya
Érdekesség a 3-inch GMC M10 (3 hüvelykes GMC M10) => M10 Wolverine esete.[1]
Itt a kérdés, melyiket alkalmazzuk? Az eredetit, a „gyakorit” (közismertet) vagy a mait? Mi minősüljön „gyakori elnevezésnek”? A fenti három példa mindegyikre ad lehetőséget. Egyébként nem kell vérre menő vitát szülni, mert az átirányítások (redirect) megoldják a dolgot, pluszban ha a szócikk-bevezetőben megemlítjük az összes névváltozatot, az már a non plus ultra. Ez mindössze csak gondolatébresztő.

2. Ha egy adott „dologról” több esemény/szócikk van, akkor egyértelműsítő lapot hozzunk létre, ahol felsoroljuk az (általunk ismert) összes lehetséges „dolgot”. De erről van wiki-irányelv is: Wikipédia:Egyértelműsítő lapok

Például: Lepantói csata

3. Csak szerkesztési jótanács, hogy új szócikkek készítése esetén a cím ne tartalmazzon szóközöket, helyettük az aláhúzásjelet (Shift+-) használjuk. Nemegy kellemetlen tapasztalatom volt, hogy a szóköz-átkonvertálások (%20) miatt nem tudtam linkelni... (adott webmotor rosszul konvertálta át)

Például: INS_Vikramaditya
Ez csak a szócikknév készítésekor fontos, szócikken belüli linkesítés esetén nem szükséges.

4. Mértékegységek: Az angol inch németül zoll, viszont magyarul hüvelyk. Ugyanígy a foot/feet magyar megfelelője a láb, a yard-nak pedig a lépés. Ezek régen Magyarországon is használt mértékegységek voltak, viszont ma már az SI rendszer a hivatalos, ezeket kellene alkalmazni, esetleg zárójelben az angolszászt feltüntetni. Bővebb iránymutatást a mértékegységek átszámítása szócikkben találhattok.

5. Helyesírási szempontok (ez maradjon a legutolsó általános szempont, mert úgyis változni fog):

  • Ha az adott eszköz típusjele és típusneve nem latin betűkkel és arab számokkal van leírva, akkor azt a hivatalos (akadémiai) magyar helyesírási szabályzat szerint kell átírni (jelenleg az AkH. 11. kiadása). Ilyenek pl. a cirillbetűs, a közel- és távolkeleti nyelvek. Ha az akadémiai nem ad útmutatást, akkor az Osiris-féle Helyesírás lehet irányadó, illetve a helyesírási kocsmafalon is meg lehet kérdezni (a google-s „találati arány” nem lehet mérvadó, ez elég óvodás módszer).
  • Mozaikszavakat mindig csupa nagybetűvel írunk (MAKSZ), szórövidüléssel előállók esetén pedig csak a kezdőbetűket (MiG, Szu). A hivatalos magyar nyelvtani álláspont: Lásd AkH. 283–287.
Ez kissé necces, mert ez is félreértéseket szülhet, de ha mindig feloldjuk a mozaikszavaakat zárójelben, nem lehet gond belőle (pláne hogy a wikin kívül alig teszi ezt meg valaki, szóval egy plusz pont lesz a wikinek, aki külsős olvassa majd a cikket).
  • A magyar helyesírás szabályai szerint a típusjelölésekben található betűket számoktól elválasztó kötőjeleket nagykötőjellel kell írni. Ez az írásjel megtalálható a szerkesztőablak alján található karaktersablonok között. A hivatalos magyar nyelvtani álláspont: Lásd AkH. 262–263.
Például: MiG–23 és nem MiG-23.
  • Apróság, de van idézőjelünk („”), nem kell a Shift+2-t ("") használni. Ez szintén a szerkesztőablak alján található meg a karaktersablonok között.
  • Évszázadok írása (20. század, vagy XX. század), alkalmazása a szerkesztő személyére van szabva, a magyar wikin belül nincs megkötés, csak egyetlen egy: a szócikken belül csak az egyik forma szerepeljen.
Ugyanez igaz az időszámításunk előtt/után, vagy Krisztus előtt/után jelöléssel is. Rövidítés esetén pedig szóközt kell tenni a két betű közé ponttal elválasztva: i. e./i. u. és Kr. e./Kr. u. Tehát csak az egyik szerepeljen a szócikkben.
Sorban kigyomlálni az egyiket és átírni a másikra, csak azért, mert nekünk nem tetszik, szerintem nem helyes. Elfér mind a két változat.
  • Külföldi típusnevet nem fordítunk le magyarra.
Például: UH–60 Black Hawk és nem „Fekete Sólyom”, illetve Admiral Gorskov és nem Gorskov admirális. Ha megtennénk, akkor az F–16 Fighting Falcon helyett V–16 Vadászsólymot kellene írni, azaz Vadász–16, ami természetesen kész agyrém... vagy T–10 Mennydörgés II az A–10 Thunderbolt II-re. Ahogy a Conqueror nem Hódító, a Chieftain sem Törzsfőnök és a Tiger I sem Tigris.
  • Nem fordítjuk az idegen mozaikszavakat (pl. CIA, FBI, KGB, FSZB, SEAL, SAS, GSG 9, KSK, GIGN stb.) és betűszavakat magyarrra. Tehát a CIA nem KNYH lesz, hanem az eredeti.
Viszont (esetenként?) lefordíthatjuk az alakulatneveket, már amelyiket le lehet. Ebben az esetben a szócikken belüli első fordításnál utána kell írni zárójelben az eredeti alakulatnevet is. Nyelvtanilag az alegység-egység-magasabbegység fokozatokat kötőjellel, vagy egybe kell írni.
Például: vadászrepülő-ezred, felderítőrepülő-század, de vegyesezred, tüzérosztály, gépesített lövészdandár.
  • Lefordítjuk a külföldi intézményneveket is, ha lehetséges és a szócikknév után írjuk az eredeti nevét. Lásd AkH.
Például: Taskenti Repülőgépgyártó Termelési Egyesülés vagy,
NATO Termék és Logisztikai Szervezet (NPLO), lábjegyzetben pedig feloldva NATO Production and Logistics Organisation.
8. amerikai légihadsereg = 8. USAAF (Migthy Eighty). Egyébként a légihadsereg (Army Air Force) szó mint fordítás alapvetően hibás (értelmileg a Hadsereg Légiereje).
  • Dátumok írásairól az AkH. 293–297. rendelkezik.
Számnevek írása számmal és betűvel
Lásd WP:SZÁM egyébként AkH.11 288. és AkH.11 289.

Ha mégis bizonytalan vagy ez vagy egyéb (pl. elválasztás) esetében, írj a helyesírási kocsmafalra. De általános gondolat, hogy az átirányítás sokmindent megold (pl. köznapi név linkel a hivatalosra, a szakszerűre).

Hajónevek[szerkesztés]

  • A cikkek címében szerepeltetni kell az egyes hajónevekhez tartozó előtétjelzéseket. Ezek általában angolul terjedtek el, nem árt megnézni az eretei rövidítést is, mert nem egyformák (a hollandok pl. Hr. Ms.-t használnak sajátjaikra, az angol nyelv meg HNLMS-t). A napjainkban alkalmazott egységek megnevezéseit célszerű az adott haditengerészet honlapján megnézni (mint hivatásos forrás). Ez az irányelv pl. ellentétes az en.wikitől, de szerintem van alapja és értelme.
Például:
  • HMAS (Her Majesty's Australian Ship, ausztrál),
  • HMS (Her Majesty's Ship, brit),
  • HMNZS (Her Majesty's New Zealand Ship, Új-Zéland),
  • Zr./Hr. Ms. (Zijner/Harer Majesteits holland [2], angolul HNLMS His/Her Dutch Majesty's Ship),
  • HswMS svéd [3]
  • INS (Indian Navy Ship, indiai),
  • PNS (Pakisztán),
  • SMS (Seiner Majestät Schiff, Osztrák–Magyar Monarchia),
  • USS (amerikai) stb.
Tipikusan ilyenek a királyi házak hajói, illetve a Nemzetközösség egyes tagjainak hajóegységei is. Nem tartom kizártnak, hogy ezek az előtétek nemzetközi szabályozásban vannak rögzítve, mint az autójelzések, azaz melyik országnak melyik jelet kell alkalmaznia. Tehát ennek utána kell járni, elhagyásuk nem javallott. A japán haditengerészetek nem használtak/használnak ilyet.
  • Kiemelés esetén az előtétjelzés ugyanúgy a típusnév része, mint a névadó, ezért az egész nevet célszerű bevonni a kiemelés alá.
Például: HMS Ark Royal (R07)
  • Olyan haditengerészetben, ahol egyazon névadó több egység típusnevében is szerepel, a hajóosztályt és sorszámát is ki kell írni (egyébként is). Ezt szintén a későbbi egyértelműsítés jegyében tették az üzemeltetők.
Például: USS Franklin (CV-13), USS Benjamin Franklin (SSBN-640)
Az amerikai haditengerészet esetében épp a Franklinnél bukott ki a dolog, hogy a zárójeles típusjel kötőjeles vagy anélküli, szóközzel írt. Probléma ez ügyben az, hogy a navy.mil-en is össze-vissza változott ez a jelölés akkor. Most elcsatangoltam pár tíz percet a facts file-jukban és sehol sem láttam kötőjelet a napjainkban hadrendben levőknél, viszont a régebbienél igen (ezek szerint nevezékmódosítás volt).
Tehát ezek szerint helyesen: USS Tortuga (LSD 46), USS Freedom (LCS 1), USS Jimmy Carter (SSN 23), USS Dwight D. Eisenhower (CVN 69) stb.
Németeknél: Ludwigshafen am Rhein (F 264), Frankfurt am Main (A 1412), SMS Graf Spee, Graf Spee (F 215), Admiral Graf Spee (itt a (hajó) feleslegs toldalék, ui. Maximilian von Spee grófot mi így írjuk le)
Spanyolok: [4], en.wikin [5], es.wiki [6]
Lengyelek: [7]
Szóval lévén a forrásértékűség az alapvető érv, így legyen mindig a hivatalos, ha a wikiken eltérnek ezek.
  • Ha egy haditengerészeten belül több egység is ezt a nevet viselte/viseli, évszámmal, vagy kategóriával kell megkülönböztetni őket. Egyértelműsítő lap is szükséges, melyet be kell írni a cikkek bevezetőjébe is ({{egyért2||}} vagy {{egyért3||}} sablonokkal).
Kategóriásra példa:
Kongó (egyértelműsítő lap)#Haditechnika
Kongó osztály (egyértelműsítő lap)
Évszámosra példa:
Scharnhorst osztály (egyértelműsítő lap) – német cirkálóosztályok
Hr. Ms. De Ruyter (1936) – holland könnyűcirkáló
Hr. Ms. De Ruyter (1953) – holland cirkáló
Hr. Ms. De Zeven Provinciën (1953) és ne HNLMS De Zeven Provinciën legyen.
Az évszám a vízre bocsátás (launched) éve legyen, ne a gerinclefektetésé (laid down) és a szolgálatba állításé (commissioned). Ha nem állt szolgálatba és nem is engedték le a sólyán, nyilván nincs ilyen, csak az építés kezdetének éve. Lásd műhelyvitát itt.
  • Ha a hajó neve szolgálati ideje közben megváltozik, mindig a legelső üzemeltető elnevezését kell használni.
Például: Cutty Sark (volt még Ferreira, Pequena Camisola és Maria do Amparo is).
Minden esetben a szócikk bevezető szövegében fel kell tüntetni a többi üzemeltető típusnevét is. A dőltbetűsítés vagy kövérítés, vagy mindkettő alkalmazása legyen vita tárgya.
Érdekes ezügyben az Admiral Gorskov, mint volt-Baku. A SZU felbomlása után lett előbbi a neve. Ez ügyben szintén vita lehet. Vagy akár ez az „első üzemeltető neve” lehet egyedi elbírálás esete is.
  • Ha a hajó neve azért változik meg, mert zsákmányul ejtette, vagy megvette egy másik haditengerészet, vagy üzemeltető és az új nevű hajón nagymértékű változtatásokat hajtott végre az új üzemeltető, akkor külön szócikket kell(ene)/lehetne írin róla.
Például: Admiral Gorskov => INS Vikramaditya. Itt az INS előtag megléte még kérdőjeles.
  • Az olyan hajóneveknél, ahol nincs előtétjelzés, ott a típusnév megfelelő. Ha van előtte vagy utána kiegészítő prefixum, fel kell tüntetni!
A lényeg és a legfontosabb, hogy a szócikk neve pontosan az eredeti hajóegység típusmegnevezést kövesse. Ha netalántán van még egy ilyen egység, akkor egyértelműsítő lapot kell nyitni és ott tisztázni a dolgot, majd visszaírva az egyes szócikkek elejére. Azért az a hajó neve, mert azt adták neki az üzembeállítók a saját jelzésrendszereik szerint. Az eredeti jelzésrendszert csak azért mellőzni, mert „nem ismerjük, így nincs is értelme”, nem megfelelő.
  • Polgári hajóknál (pl. versenyhajók esetében) szerintem a <gyártó>_<hajótípus> lehet az általános szintaktika, bár ez rendszerint nem érinti a Hadtudományi műhely körét. Ami sporthajók hadrendbe lettek állítva, egyébként is az adott ország katonai jelölésrendszere szerint lettek megnevezve.

Egyértelműsítő lapok - hajóosztályok[szerkesztés]

Egyértelműsítő lapok - hajóegységek[szerkesztés]

Repülőgépnevek[szerkesztés]

  • Repülőgépnév, ellentétben a hajókkal, egyáltalán nincsen olyan, amit össze lehetne keverni személy, vagy egyéb nevekkel. (Na jó: U–2), ezért értelmetlen és felesleges a (repülő) kiegészítés használata, meg amúgy is egy felesleges plusz REDIRECT-et von be. Ezért a repcsineveket pont úgy írjuk, mint a valóságban: MiG–25, Szu–27, aztán ha valami mást is hívnak Szu–27-nek, akkor majd egyértelműsítünk, ha nagyon kell, akkor kitesszük a (repülő) karaktersort.
  • A NATO-kódnévvel rendelkező gépeknél azt nem írjuk ki.

Például: Szu–27 és nem Szu–27 Flanker


  • Sehol nem írunk gyártót, kivéve, ha az a típusnév elválaszthatatlan része. Klasszikusan ilyenek a polgári repülőgépek.

Például: Boeing 747, Airbus A320, Bombardier 415, de nem Boeing F/A–22 Raptor és nem Mitshubishi A6M Zero.

Ennek lényege pont akkor csúcsosodik ki, mikor a típus gyártása során a gyártónév folyamatosan változott. Klasszikusan ilyenek az amerikai repülőgépnevek. General Dynamics->Lockheed Martin F-16, McDonnell Douglas->Boeing F/A-18 stb. Ez, azaz a gyártónév elhagyása feleslegessé tesz egy sor átirányítást.

  • Elnevezéseket, beceneveket csak akkor tesszük ki, ha az része a gép hivatalos elnevezésének, mondjuk, a gyártónál, vagy a fő megrendelőnél, ez egyébként, ahol van ilyen, feleslegessé is teszi a (repülő) töltelék kitételét, mert pl. az U2 (együttes) az nem a U–2 Dragon Lady. Jellemzően a svéd és az amerikai repülőgépek ilyenek.

Például: F–16 Fighting Falcon, JAS 39 Gripen


  • A típusjelek használatában szintén a nagykötőjelet (–) kell használni.

Megjegyzem, hogy jelen pillanatban, tudtom szerint, minden repülőgépnév ilyen alakban fordul elő, hasonlóan például a külön konvenciókban nem említett, de nyilván analóg módon működő rakétákhoz meg harcjárművekhez.


  • Egyazon típusjelölés alkalmazása esetén az eltérő gépeket egyértelműsítő lapon kell felsorolni. Megkülönbözetésük lehet évszám szerinti is.

Például: Szu–9 és Szu–9 (1946)

  • Az eredeti nevezékrendszer alkalmazása itt sem lehet elhanyagolható!

Például:

    • Német második világháborús repülőgépek gyártóját jelölő betűk és a típus sorozatszáma közözt nincsen kötőjel, csak szóköz és a szorszámot sosem zárták és zárják ponttal.

Például: Bf 108, Fw 189, He 112

    • Olasz repülőgépeknél a szóköz helyett pontot tettek.

Például: Reggiani Re.2000, Savoia-Marchetti SM.75, de MÁVAG Héja.

    • Brit repülőgépek esetén is előfordult a pont alkalmazása. Hogy mikor, annak után kellene kutakodni, de nem túl nehéz feladat.

Tehát az eredeti jelölésrendszer alkalmazása kötelező érvényű lehet, ennek is utána kell nézni. A hagyományőrzés mindenek felett.


  • Szovjet/orosz gyártmányú repülőgépek esetében a gyártmányjelölés két számát nagykötőjellel kell elválasztani. Előfordulnak források, ahol pl. a MiG-29-nél ponttal jelölik (pl. 9.13), de ezekre az orosz forrásk rendre rácáfolnak.

Szárazföldi katonai járművek nevei[szerkesztés]

Itt is elmondható, hogy adott gyártó országon belül az eredeti nevezékrendszert kell alkalmazni. Nincs álatlánosan alkalmazható, minden járműre ráhúzható jelölés.

Az amerikai jelölésrendszer(ek) esetében fontos kiírni a típusjel utáni típusnevet is, mert gyakran előfordul, hogy egyazon jelölésen más-más kategóriájú eszköz is "fut". Az M betű utáni szám között soha sincs szóköz és kötőjel sem (nem is volt), szigorúan egybe kell írni őket.

Például: M1 Abrams, M1 Carbine, M1 Garand, M1 Helmet, M1 Mortar stb.

Éppen ezért ki kell írni: M10 Wolverine, M18 Hellcat, M36 Jackson stb.

Ezek utánajárása nem kis idő és energia, de szinte kötelező. Ha valaki egy-egy típussal foglalkozik, egyébként is megteszi.
Itt megint kitérő: Ezen járművek elnevezései az amerikai nevezékrendszerben rendszerint változott. Erre jó példa a fentebb nevezett M10 Wolverin esete.

Hajtóművek és egyebek[szerkesztés]

Repülőgéphajtóművek esetében nemnagyon an értelme kihagyni a gyártót, mert elég beszédes, főként az amerikaiakra nézve.

Például: Pratt & Whitney F100 és General Electric F110, kontra F100 és F110. Utóbbi nevek így elég pucérok.

A PW esetében mindig szóköz kell a két név és az & jel közé (ld. a gyártó honlapját).

Olyan esetben, ahol a gyátók az idők folyamán megszüntek, vagy átalakultak, tehát a gyártónév nem egyértelmű, ott ez elhagyható, vagy egyezményesen a fentiek szerint az elsőt, az utolsót, vagy a közismertet alkalmazzuk.

Például: D-18T

Egyéb fegyverek nevei[szerkesztés]

Szintén az eredeti jelölésrendszert kell alkalmazni. Ha az valamiért eltér a mai (aktuális) kor megnevezéseitől, akkor azt a szócikkben fel kell tüntetni.

Például: Ilyen a német tüzérségi fegyverek második világháború végéig alkalmazott nevezékrendszere:

<űrméret centiméterben tizedestört alakban> szóköz <mértékegység, cm> szóköz <>

azaz 15 cm schwere Infanterie Geschütz.

Az, hogy ezt hogy kell helyesen rövidíteni (15 cm sIG/s.IG), már az adott nyelv adott korabeli nyelvtana, ami megint változott az idők során (pl. német, magyar). Mindenesetre csatlakozom és támogatom VargaA hagyományörző felvetéséhez. Tehát az adott eszköz hadrendbe állításakori helyesírási szabályzatot kellene követni. A magyarban:

1935. M. ismétlőkarabély kontra 52M tavaszi álcaruha

Erre a szócikk bevezetőjében ki lehet és kellene térni, azaz mi a nyelvtanilag helyes és mi az elterjedt. Hogy mi az eredeti neve, az valószínűleg csak egy-egy (pl. páncélos) múzeum meglátogatása után derül csak ki. A rövidítések helyesírási hibáit kikerülendő, a teljes nevet adjuk meg cikknévként.

Tölténytípusok jelölései[szerkesztés]

Előbbi elvekhez hasonló, de lényegesen egyszerűbb. Angolszász töltények megnevezése mindig láb-hüvelyk mértékegység rendszerben történik. Ezek átváltása teljesen felesleges és értelmetlen.
Figyelem: A hüvelyket jelölő pontot mindig ki kell tenni a szám elé!

Például: .32 Winchester, .30-06 Remington stb.
Új szócikk nyitásánál a szóközök helyett aláhúzásjelet tegyetek (ld. feljebb).

Metrikus tölténynevek esetében szintén az eredeti a mérvadó (német, francia, cseh, lengyel, jugoszláv, orosz, magyar, japán stb.)! Ezek jelöléseinek eltéréseibe még nem folytam bele, de itt sem árt figyelni arra, hogy a két szám között alkalmaznak-e szóközt, illetve x-et, vagy keresztet használnak-e? Vélhetően mindegyikre kaphaunk eredményt a google-ön, de a kérdés csak az: Melyik a szabványosított? Mert szabványosított jelölés országonként csak egy van (egy adott korszakon belül)! Természetesen ezen jelölés országonként változhat... A hagyományőrzés és ismeretterjesztés, mint elsődleges szempont.

Az en.wikiben nagy vitát kavart anno a NATO-szabványtöltények megnevezései. Történetesen a STANAG-ok állítólag nem térnek ki erre, mármint hogy pl. a szabvány géppuskatöltény jelölése 7.62x51 NATO, vagy csak 7.62 mm (állítólag utóbbi és ez igaz az 5.56 mm-re is, illetve pont-e vagy vessző - ugye a NATO-ban az angol és a francia a hivatalos nyelv). Ezt egyelőre nem tudom sem cáfolni, sem alátámasztani. A magyarországi STANAG-szabványközpontban kéne tudakolódni, pár e-mail-t megérhetne. Az viszont tény, hogy polgári forgalomban megtalálható mindkét tölténytípus (.308 Winchester és .223 Remington), így köztes megoldásként amíg ki nem derül, lehetne ezeket használni.

Katonai műveletek, alakulatok, intézmények[szerkesztés]

Talán ez a legnagyobb nyelvtani buktatókkal járó ténykedés. Én személy szerint nem vagyok híve ezek lefordításainak, de ami nyelvtani tény: a műveletnév és a hadművelet szó között nincs írásjel, csak szóköz!

Például Silberfuchs hadművelet

Ez a módszer azért érdekes, mert így az eredeti neve szerepel, de a műveleti kategória magyar (hadművelet). Lehetne az eredeti megnevezés is (Unternehmen Silberfuchs, vagy más országok hadműveltei: Operation Joint Guardian, ill. Market Garden hadművelet, vagy Mivtza Moked, Ten-gó szakuszen), de ez ellen nyelvészeink nagyban tiltakoznak, talán nem is ok nélkül. A harmadik változat az, hogy fordítsuk le mindkét tagot, azaz „Igaz ügy” hadművelet, vagy Sivatagi Vihar hadművelet. De sorolható a, vagy a is. Orosznál jól kijön, hogy talán a magyar fordítás lenne a jó megoldás (Szuvorov/Ruhr hadművelet).

Ádám és egy MTA-s eszmecseréjét is figyelembe lehet és kell venni.

Végül is az az elv használható lenne, amit ha alkalmazunk magyarban is, azt ebben az esetben is (pl. a hadművelet szó).

Lehetne a földrajzi nevek lenemfordításával is érvelni, viszont itt is van ellenpélda (pl. Csendes-óceán).

Alakulatnevek
Alakulatnevek és főként haderőnemek esetében az AkH. 192. pontja ad némi érdemi utalást: magyar intézményszerűen kell írni őket nagykezdővel, ha pontos megnevezésként használjuk, kiskezdősként, ha általánosan (pl. 1984-ben lengyel hadsereg).

Kötött irányok esete[szerkesztés]

Olyan esetekben mint pl. szovjet hadműveletnevek, amikor rögzített irányok ellen irányul egy támadás, akkor az AkH. 179. szerint Leningrád–Novgorod offenzíva, ragozva lvov–szandomierzi hadászati támadó hadművelet, de szóvégi hangváltás esetén kirkenes–petsamo-i rajtaütés.

A WP:KF-HE-n és más szerk.lapokon eddig megvitattott dolgok[szerkesztés]

Alakulatnevek
Hadműveletek
Repüléshez kapcsolódó
  • Repülőterek
Hajóosztályos kérdések
  • A King George V osztály (1939) 2013. dec. 29-es átnevezésekor említettem: „Korábbi megbeszélések alapján, ld. WP:KF-HE Archív52(Hjúga)-71-88(Jamato)”
A Dunee-s eszmecserénk 2014 áprilisából (US Navy-s esetek)

A Repülési műhely elnevezési szokásai[szerkesztés]

Repülőtérnevek elnevezésénél lásd AkH. 190-et.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Gyantusz/Hadtudományi_műhely_elnevezési_szokásai&oldid=26137726”