Szerkesztő:Einstein2/sport

A magyar labdarúgó-válogatott az 1912. évi nyári olimpiai játékokon

Szilágyi Áron (balra) az orosz Nyikolaj Kovaljov ellen vív a Budapesten megrendezett vívó-világbajnokságon 2013-ban

Szávay Ágnes teniszezőnő edzés közben Budapesten 2009-ben

Magyarország sportélete a magyar kultúra szerves részét képezi. A szervezett formában történő testgyakorlás kezdetei a 19. század első felében, az első sportegyesületek megjelenésének idején alakultak ki az országban; az első népszerű sportágak között volt az atlétika, a birkózás, az evezés, a labdarúgás, a kerékpározás, a vívás és a torna. Az újkori olimpiai játékok megalakulásával számos további sportág honosodott meg, és Magyarország már a századfordulótól kezdve a világ egyik legsikeresebb nemzetévé vált sporteredmények szempontjából.

A legnagyobb sikerek – részben a kommunista rendszer támogatásának köszönhetően – az 1950-es évek során születtek, ezt az időszakot tartják a magyar sport aranykorának. Az 1990-es évek második felétől – az egyesületek és az igazolt sportolók számának csökkenése miatt – kisebb visszaesés következett be a magyar sportélet eredményességében, de még így is benne maradt a világ élvonalában. A sikersportágak között tartják számon a vízilabdát, a kajak-kenut, a vívást, az öttusát, a birkózást és az úszást.

A legnépszerűbb tömegsportoknak a labdarúgás és a kézilabda számítanak. Az olimpiai sportágak összefogásáért a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) felel, de az egyes sportágak többsége is rendelkezik szakszövetséggel. Ezek mellett működnek továbbá egyetemisport-, diáksport-, parasport-, szabadidősport- és egyéb szövetségek is. A magyar sportélet irányításával járó állami feladatokat a Sportért Felelős Államtitkárság látja el.

Sportágak

Asztalitenisz

Almási Ágnes az NSZK színeiben versenyez egy nemzetközi bajnokságon 1961-ben

Autó- és motorversenyzés

Baumgartner Zsolt, Magyarország egyetlen Formula–1-es pilótája

Talmácsi Gábor, a 125 cm³-es 2007-es MotoGP világbajnokság győztese

Kézilabda

A Győri Audi ETO KC csapata 2011-ben

Az MKB Veszprém KC csapata 2013-ban

Labdarúgás

Puskás Ferenc (jobbra) és Alfredo Di Stéfano

A magyar labdarúgás szobra a Puskás Ferenc Stadion előtt Budapesten

Ökölvívás

Papp László (jobbra) 1955-ben

Sakk

Sakkjátszma a budapesti Városligetben 1982 augusztusában

A Polgár testvérek egy sakkeseményen 1988-ban (balról jobbra: Zsófia, Judit és Zsuzsa)

Sportlövészet

Takács Károly egy nemzetközi versenyen 1961-ben

Súlyemelés

Popa Adrián az 1996. évi nyári olimpiai játékokon

Tenisz

Kehrling Béla az 1914-es kemény pályás világbajnokságon

Babos Tímea a 2012-es Budapest Grand Prix-n

Úszás

A férfi gyorsváltó 1935-ben (balról jobbra Szabados László, Csik Ferenc, Lengyel Árpád és Gróf Ödön)

Hosszú Katinka 2013-ban a világkupa dohai állomásán

Vívás

Az Európa-bajnok női tőrcsapat 1933-ban (balról jobbra Danÿ Margit, Elek Ilona, Bogen Erna és Elek Margit)

A világbajnok férfi párbajtőrcsapat 2013-ban (balról jobbra Imre Géza, Rédli András, Szényi Péter és Boczkó Gábor)

Vízilabda

Az aranyérmes magyar csapat az 1932. évi nyári olimpiai játékokon

Magyarország–Hollandia-mérkőzés az 1980. évi nyári olimpiai játékokon

Olimpiai játékok

Az 1896. évi nyári olimpiai játékok magyar versenyzői

A magyar küldöttség a 2010. évi téli olimpiai játékok megnyitóünnepségén

Parasport

Sors Tamás 2012-ben

Népszerűség

http://handball.hu/2010/06/09/a_kezilabda_a_masodik_legnepszerubb/ http://hvg.hu/sport/20101013_ujra_sportnemzet_lehet_a_magyar/

Szervezeti háttér

Berzeviczy Albert (balra) és Borkai Zsolt (jobbra), a Magyar Olimpiai Bizottság első és jelenlegi elnöke

Létesítmények

• 
  Puskás Ferenc Stadion
• 
  Kincsem Park
• 
  Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda
• 
  Groupama Aréna

Források

• Kun László: IX. Sport, szórakozás: Sport. In Magyarország a XX. században. Főszerk. Kollega Tarsoly István. III. kötet: Kultúra, művészet, sport és szórakozás. Szekszárd: Babits Kiadó. 1998. 575–634. o. ISBN 963-9015-08-3   Online hozzáférés
  • A testkultúra sportformáinak 1896 előtti térnyerése. 576–581. o. Online hozzáférés
  • A millenniumi rendezvények és az újkori olimpizmus hatása. 581–586. o. Online hozzáférés
  • A sportágak iránti érdeklődés változásai a századfordulón. 586–593. o. Online hozzáférés
  • Az etatizmus szellemében korszerűsített testnevelés és sport korszaka (1920–1944). 593–606. o. Online hozzáférés
  • A szovjet típusú államszocialista sportmodell alternatívái (1944–1956). 606–613. o. Online hozzáférés
  • Az államszocialista sportvezetés „legvidámabb barakk”-ja (1956–1989). 613–619. o. Online hozzáférés
  • Az átalakulás korszaka (1989-től). 619–621. o. Online hozzáférés
• Zeidler Miklós: A Labdaháztól a Népstadionig: Sportélet Pesten és Budán a 18–20. században. Pozsony: Kalligram. 2012. ISBN 978-80-8101-606-6  
  • „Ember’ képét hordó Majom forma Lajhár”. Felvilágosodás-kori magyar nyelvemlékek a testgyakorlás hasznáról. 13–50. o.
  • Angol hatások a magyar sport kezdeteire. 51–104. o.

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Einstein2/sport témájú kategóriát.