Szerkesztő:Deni42/Szerves kémiai nevezéktan
A szerves kémiai nevezéktan a szénvegyületeknél alkalmazott, az elemek száma és elrendeződése alapján történő elnevezési szabályrendszer. Az elnevezéskor az IUPAC (International Union of Pure and Applied Chemistry) útmutatása alapján készült rendszert használjuk alapul.
Megkülönböztetünk szénhidrogéneket (csak szén és hidrogén található meg bennük) és heteroatomos vegyületeket (más elemek is megtalálhatók, pl. nitrogén, oxigén stb.).
Telített szénhidrogének (paraffinok)[szerkesztés]
A szénatomok csak egyszeres kötéssel kapcsolódnak egymáshoz.
Alkánok[szerkesztés]
A vegyületcsoport tagjai homológ sort alkotnak, csak a szénatomok számában térnek el egymástól. Nevük az -án szótagra végződik.
Általános összegképletük: CnH2n+2.
Első tíz képviselőjük:
| Név | Összegképlet | Konstitúciós képlet | |
| 1. | metán | CH4 | CH4 |
| 2. | etán | C2H6 | CH3 - CH3 |
| 3. | propán | C3H8 | CH3 - CH2 - CH3 |
| 4. | bután | C4H10 | CH3 - CH2 - CH2 - CH3 |
| 5. | pentán | C5H12 | CH3 - CH2 - CH2 - CH2 - CH3 |
| 6. | hexán | C6H14 | CH3 - CH2 - CH2 - CH2 - CH2 - CH3 |
| 7. | heptán | C7H16 | CH3 - CH2 - CH2 - CH2 - CH2 - CH2 - CH3 |
| 8. | oktán | C8H18 | CH3 - CH2 - CH2 - CH2 - CH2 - CH2 - CH2 - CH3 |
| 9. | nonán | C9H20 | CH3 - CH2 - CH2 - CH2 - CH2 - CH2 - CH2 - CH2 - CH3 |
| 10. | dekán | C10H22 | CH3 - CH2 - CH2 - CH2 - CH2 - CH2 - CH2 - CH2 - CH2 - CH3 |
Elágazó láncú alkánok[szerkesztés]
A normális láncú alkánokkal ellentétben itt a szénatomok különbözőféle irányokból kapcsolódnak egymáshoz.
Az "igazi" nevezéktan igazából itt kezdődik: a vegyületeket úgy nevezzük el, hogy minél rövidebb nevük legyen, de ugyanakkor pontosan rekonstruálhatók legyenek a név alapján.
Az elnevezésnél több szempontot is figyelembe kell venni:
- a leghosszabb összefüggő szénlánc kiválasztása és megszámozása
Fájl:2-metilpentán beszámozva.png
- az elágazó elemhez hozzátartozó számot és az ún. alkilcsoport nevet felhasználva megalkotjuk a vegyület nevét
Az alkilcsoportok alatt értjük a nem főláncba tartozó egyéb csoportosulásokat. A csoportok neveinél az alkánok -án végződését -il helyettesíti. Gyakoribb fajtái:
| metil | |
| etil | 
|
| propil | 
|
| izopropil | 
|
További szabályok:
- a sorszámozást mindig onnan kezdjük, ahol hamarabb van elágazás
Fájl:5-metilhexán beszámozva.png
- ha két azonos hosszúságú láncot lehet kijelölni főláncként, akkor azt kell beszámozni, amelyik több elágazást tartalmaz
Fájl:2-etil-3,4-metilhexán beszámozva.png
- ha a láncvégtől két elágazás azonos helyzetben van, akkor a betűrendben előbb álló kapja a kisebb számot
Cikloalkánok[szerkesztés]
Ezeknél a vegyületeknél a szénatomok láncba (gyűrűbe) kapcsolódnak. A legegyszerűbb cikloalkán a háromtagú ciklopropán. Felső határa a gyűrű tagszámának elvileg nincs. A természetben a legelterjedtebbek az öt- és hattagú gyűrűt tartalmazó szénvegyületek.
Általános összegképletük: CnH2n.
| Név | Összegképlet | Konstitúciós képlet |
| ciklopropán | C3H6 | 
|
| ciklobután | C4H8 | 
|
| ciklopentán | C5H10 | 
|
| ciklohexán | C6H12 | 
|
Elágazó láncú cikloalkánok[szerkesztés]
Elnevezésük: a megfelelő szénatomszámú alkán neve elé a ciklo- előtagot tesszük.
Telítetlen szénhidrogének[szerkesztés]
A szénatomok között kettős (alkének) vagy hármas (alkinek) kötések is előfordulnak.
Alkének (olefinek)[szerkesztés]
Egy darab kettős kötést tartalmazó szénhidrogének.
Nevük az -én szótagra végződik. Elnevezésüknél megbontjuk a fő szénláncra utaló nevet és a végződés elé berakjuk a kettős kötés kisebb sorszámú tagját.
Általános összegképletük: CnH2n.
Az alk-1-ének homológ sora (az etén és propén neve azért nincs megbontva mert csak egy helyen lehetséges a kettős kötés):
| Név | Összegképlet | Konstitúciós képlet |
| etén | C2H4 | CH2 = CH2 |
| propén | C3H6 | CH2 = CH - CH3 |
| but-1-én | C4H8 | CH2 = CH - CH2 - CH3 |
| pent-1-én | C5H10 | CH2 = CH - CH2 - CH2 - CH3 |
| hex-1-én | C6H12 | CH2 = CH - CH2 - CH2 - CH2 - CH3 |
| hept-1-én | C7H14 | CH2 = CH - CH2 - CH2 - CH2 - CH2 - CH3 |
| okt-1-én | C8H16 | CH2 = CH - CH2 - CH2 - CH2 - CH2 - CH2 - CH3 |
| non-1-én | C9H18 | CH2 = CH - CH2 - CH2 - CH2 - CH2 - CH2 - CH2 - CH3 |
| dec-1-én | C10H20 | CH2 = CH - CH2 - CH2 - CH2 - CH2 - CH2 - CH2 - CH2 - CH3 |
Di-, tri- és poliolefinek[szerkesztés]
A vegyületekben egyszerre lehet több kettős kötés is jelen. A csoportok elnevezését az alábbi táblázat mutatja:
| Kettős kötések száma | Név | Rövid név | Régi név |
| kettő | alkadién | dién | diolefin |
| három | alkatrién | trién | triolefin |
| sok | alkapolién | polién | poliolefin |
Általános összegképletük: CnH2n-2
Jelentősebb vegyületeik közé tartozik a butadién (buta-1,3-dién): Fájl:Butadién.png
és az izoprén (2-metilbuta-1,3-dién): Fájl:Izoprén.png
Alkinek[szerkesztés]
Ezen szénvegyületekben az atomok közti kötések száma már eléri a hármat. Szokás acetilén-szénhidrogéneknek is nevezni őket. Az elnevezés az alkénekhez hasonlóan történik, csak itt -in a végződés.
A csoport legegyszerűbb tagja az acetilén (etin):
Aromás szénhidrogének[szerkesztés]
Aromás vegyületeken azokat a szénhidrogéneket értjük, amelyekben megtalálható a benzolgyűrű vagy ahhoz hasonló gyűrűrendszer. A benzol egy speciális, három kettős kötést tartalmazó gyűrűs vegyület.
A konstitúciós képletekben egyszerűen egy hatszöggel is szokták jelölni:
További aromás szénhidrogének[szerkesztés]
| Név | Összegképlet | Konstitúciós képlet |
| toluol (metilbenzol) | C7H8 (C6H5CH3) | 
|
| etilbenzol | C8H10 | 
|
| sztirol (vinilbenzol) | C8H8 | 
|
| A xilolnak (dimetilbenzol) 3 izomerje van: | ||
| orto-xilol (1,2-dimetilbenzol) | C8H10 (C6H4C2H6) | 
|
| meta-xilol (1,3-dimetilbenzol) | C8H10 (C6H4C2H6) | 
|
| para-xilol (1,4-dimetilbenzol) | C8H10 (C6H4C2H6) | 
|
| A naftalin olyan speciális vegyület, melyben két benzolgyűrű kapcsolódik össze (két szénatomon megosztoznak): | ||
| naftalin | C10H8 | 
|
Egy funkciós csoportot tartalmazó vegyületek[szerkesztés]
Funkciós csoport alatt értjük a molekulának azt az atomcsoportját (egy vagy több atom), amely döntően meghatározza a vegyület sajátosságait.
Oxigéntartalmú szénvegyületek[szerkesztés]
Hidroxivegyületek[szerkesztés]
Az oxigénatom egy kötéssel a szénatomhoz, és eggyel a hidrogénatomhoz kapcsolódik. A csoport neve: hidroxilcsoport.
Alkoholok[szerkesztés]
Olyan hidroxivegyületek, ahol a hidroxilcsoport egy telített szénatomhoz kapcsolódik.
Az alkoholok nevét a megfelelő szénhidrogén nevéhez kapcsolt -ol végződéssel képezzük. A végződés előtt számmal jelezzük, hogy melyik szénatomhoz kapcsolódik a hidroxilcsoport. Ha több hidroxilcsoport található, az -ol végződés elé a -di, -tri, -tetra előtagokat kell raknunk.
A főlánc számozását mindig azon a végen kezdjük, ahol a hidroxilcsoport található.
| Név | Összegképlet | Konstitúciós képlet |
| metanol (metil-alkohol) | 
| |
| etanol (etil-alkohol) | 
| |
| propán-1-ol | 
| |
| propán-1,3-diol | 
| |
| 3,3-dimetilbután-2-ol | 
|
Fenolok[szerkesztés]
Olyan hidroxivegyületek, ahol a hidroxilcsoport egy aromás gyűrű tagját képező szénatomhoz kapcsolódik.
| Név | Összegképlet | Konstitúciós képlet |
| fenol | C6H5OH | 
|
| orto-krezol (2-metilfenol) | ||
| A fenol dioljának 3 izomerje van: | ||
| pirokatechin (benzol-1,2-diol) | ||
| rezorcin (benzol-1,3-diol) | ||
| hidrokinon (benzol-1,4-diol) | ||
Éterek[szerkesztés]
Az oxigénatom két szomszédos szénatomhoz kapcsolódik egy-egy egyszeres kötéssel. A csoport neve: étercsoport. A végződés: -éter.
| Név | Összegképlet | Konstitúciós képlet |
| dimetil-éter | ||
| dietil-éter ("éter") |
