Szerkesztő:Birton Nora/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
               Feltalálók napja                             

A feltalálók napja november 9 -én van. Hedy Lamarr színész-, feltalálónő születésnapjának tiszteletére, aki a frekvenciaváltású (frequency-hopping) adó-vevő rendszert kitalálta, amit torpedók irányítására használtak. Ezt a napot hivatalosan három országban tartják: Németország , Ausztria és Svájc. A világ számos országában tartanak ilyen ünnepnapot, más-más időpontban.


Később ez a találmány lett az alapja a bluetooth és wifi hálózatok és más modern kommunikációs rendszerek működésének.

A találmány megszületésében sok szerepe volt a véletlennek: George Antheil egy 16 darab mechanikus (lyukszalagos) zongorára írt művet akart szinkronizálni. Ugyanezen módszerrel oldotta meg a gyors rádiófrekvencia váltások koordinálását az adónál és vevőnél. Mivel a zongorán 88 billentyű van, a torpedóvezérlő találmány megvalósításában is 88 frekvenciát használtak, bár matematikailag több eset is lehetséges lett volna. A szabadalmat 1942. augusztus 11-én kapták meg. A találmányt felajánlották a haditengerészetnek, de az eljárást csak 1957-ben, a szabadalmi oltalom lejárta után két évvel alkalmazták először. A haditengerészet csak 1985-ben tette hozzáférhetővé a civil alkalmazások számára.==

Források[szerkesztés]

Európai feltalálók és a rádió története

Pontos megegyezés nincs azt illetően, hogy ki volt a rádió feltalálója. Nikola Tesla, Guglielmo Marconi és Alekszandr Popov egymástól függetlenül találták fel a rádióhullámok vezeték nélküli sugárzását.

Guglielmo Marconi(olasz) Feltalálás éve: 1895 (1896-ban lett szabadalmaztatva) Marconinak 1894-ben, húszéves korában kezébe került Heinrich Hertz néhány évvel korábban végzett kísérleteinek leírása. Ezek egyértelműen bizonyították a láthatatlan elektromágneses hullámok létét, amelyek a levegőben fénysebességgel terjednek. Marconit nyomban lázba hozta az ötlet, hogy ezeket a hullámokat jelek drót nélküli továbbítására lehetne használni nagy távolságokra. Ez új távlatokat nyithatott a távközlésben, hiszen a távíróval ez eddig nem volt lehetséges. Ezzel a módszerrel például esetleg lehetséges üzenetek továbbítása tengeren tartózkodó hajókra is. 1895-ben, mindössze egyévi munka után, Marconinak sikerült egy működő berendezést létrehoznia, amelyet egy évvel később Angliában mutatta be. Marconi hamarosan vállalatot alapított, és 1898-ban elküldték az első marconigramokat. A következő évben sikerült drótnélküli üzeneteket küldeni a La Manche csatornán túlra. Bár felfedezésének lényegére már 1900-ban szabadalmat kapott, Marconi folyamatosan továbbfejlesztette találmányát, és valamennyi újítását szabadalmaztatta. 1901-ben sikerült rádióüzenetet küldenie az Atlanti-óceánon keresztül Angliából Új-Foundlandra. Az új találmány jelentősége drámai körülmények között vált nyilvánvalóvá, amikor 1909-ben az S. S. Republic nevű hajó egy ütközés során megsérült és elsüllyedt. A rádióüzeneteknek köszönhetően megérkezett a segítség és hat személy kivételével mindenki megmenekült. Ugyanabban az évben Marconi Nobel-díjat kapott találmányáért. A következő évben sikerült üzeneteket továbbítania rádió segítségével Írországból Argentínába, vagyis majdnem tízezer kilométeres távolságra. Ezeket az üzeneteket egyébként a morze-ábécé pont-vonal kódjával küldték. Ismeretes volt, hogy hang is közvetíthető rádió segítségével, de ez csak 1906-ban sikerült először. A rádiós műsorszórás csak az 1920-as évek elején indult, de ezután népszerűsége és jelentősége rohamosan nőtt.


Marconi és találmánya

Nikola Tesla (Horvátország) fizikus, feltaláló, villamosmérnök, filozófus.

Életében 146 szabadalmat (ebből 112-t az USA-ban) jegyeztek be a neve alatt. Róla nevezték el a mágneses indukció SI-mértékegységét (lásd: tesla).

A világ egyik legjelentősebb és leghíresebb tudósa és feltalálója, tevékenységét elsősorban az elektromosság, mágnesség és gépészet területén fejtette ki. Több fontos elméleti és gyakorlati részecskefizikai és gravitációs kutatáson kívül a nevéhez kötődik a többfázisú villamos hálózat, a váltóáramú motor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a nagyfrekvenciás elektroterápiás készülékek, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések, valamint a rádió feltalálása is.

Guglielmo Marconi fizikus Tesla asszisztense volt Amerikában, ahol láthatta Tesla kutatásait és annak eredményeit. Marconi 1901-ben sikeresen bemutatta a rádióhullámok vezeték nélküli sugárzását. A rádió feltalálásáért 1909-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Tesla beperelte, azzal a váddal, hogy Marconi ellopta a találmányát. A tárgyalások többször megszakadtak és elhúzódtak, végül 1943-ban, Tesla halála után az Amerikai Legfelső Bíróság hivatalosan is Teslának tulajdonította a rádió feltalálását.

A jelentés alapján Tesla szabadalmát már 1896-ban (tehát 4 évvel Marconi előtt) bemutatta. Továbbá a rádió más feltalálók eredményeit is tartalmazza. Ezért Marconitól megvonták a rádió feltalálását.

Alexander Sztyepanovics Popov (1859-1905) orosz tudós 1895. május 7-én Péterváron az orosz fizikusok társulatának bemutatja a

rádiót (antenna és vevőkészülék) és 60 méter távolságra morzejeleket továbbított. A kísérlete abból állt, hogy elektromos hullámok

keltésével kb. 60 méterre elhelyezett csengő a jelek hatására megszólalt. Találmányát nem jelenti be (feltételezhető, hogy nem jelentheti be), mert Popov katonatiszt volt és találmányát hadititoknak minősítették. 1896-ban Popov Nyugat-Európában is bemutatót tart és megpróbálja meggyőzni a közvéleményt az elsőbbségéről Marconival szemben, de ez nem sikerül neki. A véletlen segíti őt abban, hogy feltalálja a viharjelző készüléket. Egy közelgő viharban a bekapcsolva maradt vevőkészülékével vette a vihar elektromágneses kisüléseit.