| Szerzett érmek |
 |
| Atlétika |
Szovjetunió színeiben |
| Olimpiai játékok |
|
arany
|
1988, Szöul
|
rúdugrás
|
| Világbajnokság |
|
arany
|
1983, Helsinki
|
rúdugrás
|
|
arany
|
1987, Róma
|
rúdugrás
|
|
arany
|
1991, Tokió
|
rúdugrás
|
| Fedett pályás világbajnokság |
|
arany
|
1985, Párizs
|
rúdugrás
|
|
arany
|
1987, Indianapolis
|
rúdugrás
|
|
arany
|
1991, Sevilla
|
rúdugrás
|
Ukrajna színeiben |
| Világbajnokság |
|
arany
|
1993, Stuttgart
|
rúdugrás
|
|
arany
|
1995, Göteborg
|
rúdugrás
|
|
arany
|
1997, Athén
|
rúdugrás
|
| Fedett pályás világbajnokság |
|
arany
|
1995, Barcelona
|
rúdugrás
|
|
Szerhij Nazarovics Bubka (ukránul Сергій Назарович Бубка; Luhanszk, Ukrán SZSZK, 1963. december 4. –) visszavonult ukrán rúdugró. 1991-ig a Szovjetunió, majd utána Ukrajna színeiben vett részt különböző világversenyeken, melyek során összesen egy olimpiai és hat világbajnoki aranyérmet szerzett.
Pályafutása során harmincötször állított fel új világrekordot.[1] Tizenhétszer szabadtéren, míg tizennyolcszor fedett pályán. Ő volt az első, aki átugrotta a hat méteres magasságot, és 2009 márciusáig az egyetlen aki teljesítette a hat méter tíz centis szintet.[2][3]
Két jelenleg is életben lévő világrekorddal rendelkezik. 1994. július 31-én, az olaszországi Sestriereben 6,14-dal szabadtéren,[4] valamint 1993. február 21-én, 6,15-dal az ukrajnai Doneckben, fedett pályán állított fel máig megdöntetlen csúcsot.[5]
Az ukrajnai Luhanszkban született. Édesapja katona, édesanyja pedig orvosi segéd volt. Bátyja, Vasziliј Bubka szintén sikeres rúdugró. Szerhij tizenegy évesen kezdett rúdugrással foglalkozni, majd tizenöt évesen edzőjével, Vitalij Petrovval Doneckbe költözött az ottani kedvezőbb felkészülési lehetőségek miatt.
1981-ben részt vett a junior Európa-bajnokságon, ahol a hetedik helyen végzett. Az 1983-as helsinki világbajnokságon a még mindössze tizenkilenc éves Szerhij aranyérmes lett, miután öt méter hetven centimétert ugrott a szám döntőjében. A következő évben megugrotta első világrekordját, Pozsonyban 5.85-ös ugrásával a francia Thierry Vigneron csúcsát adta át a múltnak. 84-ben még további három alkalommal döntött rekordot, majd 1985. július 13-án, Párizsban elsőként ugrotta át a hat méteres magasságot. A következő tíz évben komoly ellenfelek nélkül versenyzett, és apránként javítgatta rekordját. Végül 1994. július 31-én, 6,14-dal megugrotta a máig érvényben lévő világrekordot. 2001-ben vonult vissza az aktív sporttól.
Bubka 1983 és 1997 között hat alkalommal nyert világbajnokságot:
A rúdugrásban elért abszolút dominanciáját tekintve nem volt szerencsés az olimpiai játékokkal kapcsolatban. Az 1984-es Los Angeles-i olimpián a szocialista tömbbe tartozó országok nem vettek részt.[6] Bubka jó eséllyel pályázhatott volna ezen az olimpián, hisz két hónappal a játékok előtt tizenkét centiméterrel ugrott nagyobbat mint a Los Angelesben aranyérmes Pierre Quinon. 1988-ban Szöulban megnyerte a számot és megszerezte első, és egyetlen olimpiai érmét. A barcelonai olimpián három rontott ugrás után kiesett a döntőből. 1996-ban sérülés miatt lépett vissza, 2000-ben pedig nem jutott túl a selejtező futamokon.[7]
Karrierje során összesen harmincöt alkalommal állított fel új világcsúcsot. Ebből tizenhetet szabadtéren, tizennyolcat pedig fedett pályán. E tekintetben abszolút dominálja a rúdugrás történelmét.
Szabadtéri
| Magasság (m) |
dátum |
Város |
| 6.14 |
1994. július 31. |
Sestriere |
| 6.13 |
1992. szeptember 19. |
Tokió |
| 6.12 |
1992. augusztus 30. |
Padova |
| 6.11 |
1992. június 13. |
Dijon |
| 6.10 |
1991. augusztus 5. |
Malmö |
| 6.09 |
1991. július 8. |
Formia |
| 6.08 |
1991. június 9. |
Moszkva |
| 6.07 |
1991. május 6. |
Shizuoka |
| 6.06 |
1988. július 10. |
Nizza |
| 6.05 |
1988. június 9. |
Pozsony |
| 6.03 |
1987. június 23. |
Prága |
| 6.01 |
1986. június 8. |
Moszkva |
| 6.00 |
1985. június 13. |
Párizs |
| 5.94 |
1984. augusztus 31. |
Róma |
| 5.90 |
1984. július 13. |
London |
| 5.88 |
1984. június 2. |
Párizs |
| 5.85 |
1984. május 26. |
Pozsony |
|
A férfi rúdugrás olimpiai bajnokai |
|
|
|
|
|
A férfi rúdugrás világbajnokai |
|
|
|
|