Szerelemhegyi András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szerelemhegyi András
Életrajzi adatok
Született1762. szeptember 6.
Kecskemét
Elhunyt1826. január 17. (63 évesen)
Vác
Tevékenységzeneszerző, szövegíró
SablonWikidataSegítség

Szerelemhegyi András (Kecskemét, 1762. szeptember 6.Vác, 1826. január 17.) zeneszerző, szövegíró.

Élete[szerkesztés]

Liebenberger András kecskeméti szűcsmester fiaként született. Az első magyar színésztársaság tagja 1792-től; családi neve Liebenberger volt. Eleinte Bécsben színészkedett, Bécs egyik utcáját, melynek egyik helyiségében sok víg estét töltött el színész társaival, az ő tiszteletére Liebenbergergasse-nak nevezték el.

1793 és 1796 között az énekes játékok súgója volt és hogy a Nemzeti Játszó Társaság gyarapodjék, buzgó hazafiságtól indíttatva «egyedül jószivűségből és minden jutalom nélkül» az énekes játékokkal és nemzeti új melódiákkal, valamint a «Kótabeli vagy is Énekeknek» betanításával töltötte idejét. Ezen ügyben augusztus 25-én jelentést tett Pest vármegyéhez és kérvényéhez javaslatát is mellékelte, melyet Bayer közöl. 1800-ban Kecskemét városához támogatásért folyamodott 18 szövegkönyve kinyomtatásához, azonban csak kevés pénzt kapott. A váci káptalanban dolgozott mint gazdatiszt.

Munkái[szerkesztés]

  • A lantosok, vagy-is: A víg nyomorúság. Egy víg énekes játék három felvonásban. Szabadon fordította és muzsikára alkalmaztatta... A muzsikáját pedig több ékesítő instrumentumokkal bővítette Reiman úr. Pest, 1793. (A harmadik magyar opera 1793. decz. 18. először. 1794-95-ben is).
  • Öröm-ének, mellyet főherczeg Sándor Leopold Magyar ország nádor ispánnyának nevenapja alkalmatosságával versekbe szedett Sz. A. és vidám nótában foglalt Reiman úr. Uo. 1793.
  • Pikkó Hertzeg és Jutka-Perzsi. Szomorú víg opera két felvonásban. Német nyelvből magyarra alkalmaztatott S. A. úr által. Uo. 1793.
  • A jó-tévő Szarándok, vagy is a tsörgő-sapka. Egy víg-babonás énekes játék három fel-vonásokban. Sikáneder úr után a Nemzeti Játékszínre alkalmaztatta. Uo. 1795. Ford. 1794. Zenéjét szerzé Henneberg Bécsben. (1795. ötször került színre először jún. 9. Előadatott Budán, 1836. aug. 11., Pesten, 1839. júl. 13.).
  • A magokkal el-hitetett filozofusok. Egy víg énekes játék két felvonásokban. Német nyelvből magyarra fordíttatott, Paizello úr muzsikája szerént. Uo. év n. (A második magyar opera; előadták először 1793. okt. 27. 1794. és 95-ben is).

Források[szerkesztés]

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap