Szentelek

	Szentelek (Stegersbach)
	; Szentelek címere
	; Szentelek címere
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	mezőváros
Járás	Németújvári járás
Polgármester	Heinz Peter Krammer (SPÖ)
Irányítószám	7551
Körzethívószám	03326
Forgalmi rendszám	GS
	Népesség
Teljes népesség	2658 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	139 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	262 m
Terület	17,77 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 09′ 35″, k. h. 16° 09′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 35″, k. h. 16° 09′ 59″
	Szentelek weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szentelek témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2019. június 22.) ezen a változaton alapul.

Szentelek (németül: Stegersbach, horvátul: Santalek) mezőváros Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.

Fekvése

Németújvártól 18 km-re északnyugatra a Strém-patak partján fekszik.

Története

1289-ben a Continuatio Vindobonensis említi először "Stegraifebach" alakban. "Szentelek" néven 1333-ban említik először, akkor már állt Szent Egyed tiszteletére szentelt temploma, valamint plébániája is. 1391-ben Németújvárhoz tartozó uradalmi vámhely, 1450 körül királyi harmincadszedőhely volt. 1427-ben "Zenthelek" alakban említik. 1523-ban Merczinger Kristóf németújvári várnagy adományként kapta, ekkor kezdődött meg itt egy nemesi udvarház vagy kastély építése. 1532-ben a települést elpusztította a török. 1534-ben a kipusztított lakosság helyére horvátokat telepítettek. Lakói 1580-ban protestánsok lettek, katolikus plébániáját csak 1618-ban alapították újra. 1581-ben Rudolf magyar király Batthyány Boldizsárnak adományozta, majd 1583-ban mezővárosi rangot kapott. 1588-ban Batthyány a régi udvarház helyén új kastély építésébe kezdett. 1600-ban és 1621-ben súlyos pestisjárvány pusztított. 1605-ben Bocskai István hajdúi pusztították el a környék településeivel együtt. 1636-ban Batthyány Ádám a nyilvánvalóan romos régi kastély helyére Orsolini olasz építőmester tervei szerint új reneszánsz kastélyt építtetett. 1662-ben a települést felosztották a Batthyányak két ága között. 1664-ben az átvonuló császári hadak rabolták ki a települést. 1698-ban felépült az első iskolaépület. 1704 és 1708 között többször szenvedett a kuruc hadaktól. 1756-ban a plébániatemplomot építették át, 1799-ben felépült a Szent Antal-kápolna. 1832-ben és 1849-ben kolerajárvány pusztított. 1860-ban megalakították a Szenteleki járást, melynek a székhelye lett. A járás 1871-ig állt fenn és 28 település tartozott hozzá. 1861-ben csendőrőrs létesült. 1863-ban új épületet kapott a népiskola. 1868-ban postahivatal létesült a településen. 1871-ben körjegyzőség székhelye lett. 1874-ben egy hatalmas tűzvészben 52 lakóház mellett a Szent Antal kápolna is leégett. 1879-ben megalakult az önkéntes tűzoltóegylet. 1883-ban megnyílt a helyi gyógyszertár, 1891-ben pedig a takarékpénztár. 1895-től állami anyakönyvi hivatal működött a településen.

Vályi András szerint "SZENT ELEK. Stegersbach. Horvát falu Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Német Újvárhoz 2 3/4 mértföldnyire; határja jó, ’s külömbféle vagyonnyaikat is könnyen eladhattyák."^[2]

Fényes Elek szerint "Szent-Elek, (Stegerbach), horvát mv., Vas vmegyében, 1/2 órányira a stájer szélektől, 1959 kath. lak., s paroch. szentegyházzal. Nagy de sovány szőlőhegy, melly savanyu borral fizet. Szép erdő. Lakosai igen erős és magas emberek, híres szekeresek, s szekerezni Gréczbe és Pestre járnak. F. u. h. Batthyáni. Ut. p. Fürstenfeld."^[3]

Vas vármegye monográfiája szerint "Szent-Elek, nagy község, 459 házzal és 2958 r. kath. és ág. ev. vallású német- és horvátajkú lakossal. Postája és távírója helyben van. A községben – mely a Strém-patak mellett fekszik – van a körjegyzőség és a körorvos székhelye. A lakosok takarékpénztárt és önsegélyző-egyletet tartanak fenn; magyar iskolájukat már 1826-ban nyitották meg. Plébániája 1618-ban állíttatott vissza és újabb temploma 1753-ban épült. Kegyúra Kottulinszky Teodóra grófnő. A községben egy mult századbeli Batthyány-kastély is van."^[4]

1910-ben 2801 lakosából 1765 német, 846 horvát és 102 magyar volt. Az első világháborúban 120 helyi férfi esett el vagy tűnt el. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. A második világháborúnak 171 helyi lakos esett áldozatul. Az orosz csapatok 1945. április 12-én vonultak be a településre. 1949-ben felépült az új városháza. 1954-ben felépült a főiskola épülete. 1955-ben az osztrák államszerződés eredményeként kivonultak az orosz csapatok, munkaügyi hivatal nyílt a településen. 1962-ben felépült az új óvoda, majd 1966-ban a szakiskola. 1971 és 1974 között felépítették az ún. „Spiráltemplomot”, mely nevét jellegzetes formája után kapta. 1989-ben mélyfúrással termálvizet találtak a határában. 1993-ben a kastélyban múzeum nyílt. 1999-re kiépült a település víz- és gázvezeték hálózata, 2001-ben pedig elkezdődött a csatornaépítés befejező szakasza. 2003-ban új koncertterem és szociális központ nyílt. 2004-ben megnyílt a termálfürdő. 2006-ban átadták az új stadiont.

2001-ben 2380 lakosa volt, ebből 2174 német, 68 horvát, 35 magyar, 19 cigány, 84 egyéb nemzetiségű volt.

Nevezetességei

Szent Egyed tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű, 1333-ban már állt. Később gótikus stílusban építették át, mai formáját 1756-ban a barokk átalakításkor nyerte el.
A Szentlélek tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma, az ún. Spiráltemplom 1971 és 1974 között épült. Formája a mennyországba vezető lépcsőket szimbolizálja.
A Batthyány-kastély 1636-ban épült reneszánsz stílusban.
A településen számos úti kápolna, kereszt és képoszlop is található.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[e49e74cba12ebc857db3ff1e3141c6ab850aaa31-1] Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

[1]

[2]

[3]

[4]