Szent Mihály-templom (Fulda)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Mihály-templom (Fulda)
Michaelskirche (Fulda) - Ostseite über Domplatz.jpg
Építési adatok
Elhelyezkedése
Szent Mihály-templom (Fulda)  (Németország)
Szent Mihály-templom (Fulda)
Szent Mihály-templom (Fulda)
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 33′ 17″, k. h. 9° 40′ 20″Koordináták: é. sz. 50° 33′ 17″, k. h. 9° 40′ 20″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mihály-templom (Fulda) témájú kategóriát.
A Szent Mihály-templom télen

A Szent Mihály-templom Fuldában, Németországban még a romanika előtt, a Karolingok idején épült Eigil apát megbízásából 820 és 822 között. A Szent Sír templom legrégebbi németországi másolata. A 744-ben alapított fuldai kolostor sírkápolnájának szánták és egyben az apát nyugvóhelyéül is.

A templom a fuldai dóm közvetlen szomszédságában áll a Szent-Mihály hegyen. Az eredetileg karoling-korabeli épületből mára csak a kripta maradt meg. Azonban az eredeti építészeti koncepció megmaradt azután is, hogy a 10. ill. 11. században újjáépítették a templomot, amelyet valószínűleg a kalandozó magyarok gyújtottak fel és romoltak le. Az eredeti épület mivoltáról Brun Candidus Eigil apát életrajzából tudunk. A korai keresztény hagyományokat követő központi épület eredetileg is rotundaként nehezedett nyolc oszlopra. A központi szentélyt eredetileg valószínűleg csak egy egyemeletes, ma kétemeletes körbejáró fogja körül. A rotundának eredetileg volt boltozata ill. kupolája zárkővel ellátva. A templom alatt található mintegy alagsorként tervezett két koncentrikus fal és egy központi oszlop fölé emelt és kívülről megközelíthető kripta, amely mint az épület legrégebbi része még a 820-as évekből származik és mint egyteres kripta építésztörténetileg különös jelentőséggel bír.

A Szent Mihály templom egy kolostor temetőjének területén épült a jeruzsálemi Szent-Sír templom mintájára épült 820 és 822 között Eigil apát idején és Hrabanus Maurus tervei alapján (régebbi de mára meghaladott elgondolás szerint a tervek egy Rachulf nevű szerzetestöl származtak) és 822 január 15-én szentelte fel Haistulph érsek Mihály arkangyal védőszentnek. A 10. és 11. században átfogó felújításra került sor, a rotundát kereszt alakúra bővítették valamint a templomhoz építettek egy nyugati tornyot. A 12. század második felében a toronyra egy újabb emeletet húztak a harangok számára. 1618-ban a tornyot újra megmagasították és sisakkal látták el. Az ún. Rochuskápolna a templom nyugati oldalán 1715 – 1716 között épült.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Winfried Koch: Baustilkunde. 2005 München. 60 - 80 o.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fulda: Grabkapelle St. Michael. In: Annett Laube-Rosenpflanzer, Lutz Rosenpflanzer: Kirchen, Klöster, Königshöfe. Vorromanische Architektur zwischen Weser und Elbe. Mitteldeutscher Verlag, Halle 2007, ISBN 978-3-89812-499-7, S. 34 ff.
  • Johannes Burkardt: Fulda, Michaelsberg. In: Friedhelm Jürgensmeier, Franziskus Büll, Regina Elisabeth Schwerdtfeger: Die benediktinischen Mönchs- und Nonnenklöster in Hessen = Hessen (= Germania Benedictina. 7). Eos-Verlag, St. Ottilien 2004, ISBN 3-8306-7199-7, S. 456-464.
  • Erwin Sturm: Die Michaelskirche zu Fulda. 20. Auflage. Parzeller, Fulda 2002, ISBN 3-7900-0150-3.
  • Günther Binding: Der früh- und hochmittelalterliche Bauherr als sapiens architectus (= Veröffentlichungen der Abteilung Architekturgeschichte des Kunsthistorischen Instituts der Universität zu Köln. Bd. 61, ISSN 0940-7812). Abteilung Architekturgeschichte des Kunsthistorischen Instituts, Köln 1996.
  • Gereon Becht-Jördens: Vita Aegil abbatis Fvldensis a Candido ad modestvm edita prosa et versibvs. opvs geminvm des IX. Jahrhunderts. Einleitung und kritische Edition. Selbstverlag des Verfassers, Marburg 1994, S. XIX–XXVIII, hier S. XXI f.; S. LI f.
  • Gereon Becht-Jördens: Text, Bild und Architektur als Träger einer ekklesiologischen Konzeption von Klostergeschichte. Die karolingische Vita Aegil des Brun Candidus von Fulda (ca. 840). In: Gottfried Kerscher (Hrsg.): Hagiographie und Kunst. Der Heiligenkult in Schrift, Bild und Architektur. Dietrich Reimer, Berlin 1993, ISBN 3-496-01107-6, S. 75–106, hier S. 89 f.
  • Gereon Becht-Jördens: Die Vita Aegil abbatis Fuldensis des Brun Candidus. Ein Opus geminum aus dem Zeitalter der anianischen Reform in biblisch-figuralem Hintergrundstil (= Fuldaer Hochschulschriften. Bd. 17). Knecht, Frankfurt am Main 1992, ISBN 3-7820-0649-6.
  • Gereon Becht-Jördens: Die Vita Aegil des Brun Candidus als Quelle zu Fragen aus der Geschichte Fuldas im Zeitalter der anianischen Reform. In: Hessisches Jahrbuch für Landesgeschichte. Bd. 42, 1992, ISSN 0073-2001, S. 19–48, hier S. 33–36.
  • Carsten Fleischhauer: Die Vita Eigilis des Brun Candidus und die Michaeliskirche in Fulda. In: Fuldaer Geschichtsblätter. Bd. 68, 1992, ISSN 0016-2612, S. 85–103.
  • Werner Jacobsen u. a.: Vorromanische Kirchenbauten. Katalog der Denkmäler bis zum Ausgang der Ottonen (= Veröffentlichungen des Zentralinstituts für Kunstgeschichte in München. Bd. 3, 2). Nachtragsband. Prestel, München 1991, ISBN 3-7913-0961-7, S. 133.
  • Otfried Ellger: Die Michaelskirche zu Fulda als Zeugnis der Totensorge. Zur Konzeption einer Friedhofs- und Grabkirche im karolingischen Kloster Fulda(= Veröffentlichungen des Fuldaer Geschichtsvereins. Bd. 55). Parzeller, Fulda 1989, ISBN 3-7900-0192-9 (Zugleich: Freiburg (Breisgau), Universität, Dissertation, 1985).
  • Matthias Untermann: Der Zentralbau im Mittelalter. Form – Funktion – Verbreitung. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt 1989, ISBN 3-534-10267-3, bes. S. 50–58.
  • Friedrich Oswald u. a.: Vorromanische Kirchenbauten. Katalog der Denkmäler bis zum Ausgang der Ottonen (= Veröffentlichungen des Zentralinstituts für Kunstgeschichte in München. Bd. 3, 1, ZDB-ID 255790-3). Prestel, München 1966, S. 87–89.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mihály-templom (Fulda) témájú médiaállományokat.