Szent Mátyás-napi csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Mátyás-napi csata
Időpont 1217. szeptember 21.
Helyszín Észtország, Viljandi mellett
Eredmény Keresztes győzelem az észtek felett
Szemben álló felek
Kardtestvérek rendje Észtek
Parancsnokok
Volquin nagymester
Kaupo lív fejedelem †
Lembitu észt fejedelem †
Szemben álló erők
3000
keresztes, lett és lív
6000 fő
Veszteségek
ismeretlen 1400 fő

A Szent Mátyás-napi csata a Kardtestvérek rendje és az észtek közt lezajlott csata Livóniában, az Észt keresztesháború keretében. Észt nyelven: Madisepäeva lahing.

A Kardtestvérek rendje melyet 1202-ben alapított Albert von Buxhoevden, négy év alatt leigázta a finnugor líveket. A lívek fejedelme Kaupo, akit Meinhard szerzetes keresztelt meg, csatlakozott a Kardlovagokhoz, akik a keresztesháborújukat az észtek ellen folytatták 1208-tól majdnem két évtizeden át.

1217. szeptember 21-én, Szent Mátyás napján a kardtestvérek a lív segédcsapatokkal (élükön Kaupo állt) csatába szállt Fellin (Viljandi) mellett Lembitu észt fejedelemmel, akinek vagy hatezer embere volt. A csatát a lovagok megnyerték, míg Kaupo elesett, akárcsak Lembitu is.

A vereség súlyos volt az észtekre nézve. 1219-ben az orosz segítség ellenére újabb vereséget szenvedtek a lovagoktól és az északi területeken terjeszkedő Valdemár dán királytól.