Szent László-templom (Pestszentlőrinc)
| Szent László-templom | |
 | |
| Építési adatok | |
| Építése | 1934–1935 |
| Stílus | neobarokk (?) |
| Tervezője | Fanta István |
| Elérhetőség | |
| Település | |
| Hely | 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 6. |
| Elhelyezkedése | |
 Szent László-templom
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 26′ 23″, k. h. 19° 10′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 23″, k. h. 19° 10′ 06″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent László-templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szent László-templom egy római katolikus templom az Esztergom-Budapesti főegyházmegyében, Budapest XVIII. kerületében. A templom építése az első világháború után erre a területre költözött lakosság kezdeményezéséből épült, 1934–1935 között, 1946-ban nyerte el az önálló plébániai rangot.
A templom építésének története[szerkesztés]
Az Állami lakótelep az első világháború idején lőszertelep volt. A barakkokat a háború után lakásokká alakították át az elcsatolt országrészekből menekültek, kitelepítettek számára. Kb. kétezer család költözött ide, 1920–22 között. Sok szegénységet, nyomort éltek és láttak az itteniek. A jól összekovácsolódott közösség templomot szeretett volna.
Az Állami lakótelep vezető gondnoka, Forgács Ferenc és dr. Walter József püspöki titkár indították el a templomépítés ügyét. Az 1934. április 27-én alakult Oltáregyesület vette kézbe az ügyet. Az eredeti tervekben csupán egy kis kápolna szerepelt, amely az idők folyamán fokozatosan templomi formát öltött. A főhajót két oldalhajóval toldották és toronnyal látták el. 1934. május elején már el is kezdődött a templom építése, Fanta István műépítész tervei és irányítása révén (négy lakás lett átalakítva!) Az ő munkája az oltárkép is, mely Szent László királyunkat ábrázolja. A torony 1935. május 19-én készült el. Felszentelését 1935. június 29-én végezte Wimmerth Béla prelátus. A templomot Dr. Wimmerth Béla prépost szentelte fel, 1935. június 29-én.
Lelkipásztorok[szerkesztés]
Építésekor még a pestszentlőrinci főplébániához tartozott, tehát az ellátása is innen történt. Kiss István káplán, Szabó László hitoktató (először ő misézett a félig kész templomban 1934. december 8-án), Csábi Vilmos, majd 1940–46-ig Somogyi László volt a hitoktató, templomot, híveket ellátó lelkész.
Bővítése[szerkesztés]
1939-ben készültek el az oldalhajók és egy színes üvegablak, (Ligeti Sándor munkája). A templom és közössége 1946. október 6-án nyerte el az önálló plébániai rangot. A II. világháború alatt a templom épülete megrongálódott, bombatámadás is érte, de a hívek áldozatkész munkájával sikerült helyreállítani. 1960-ban lehetőség nyílt a templom korszerűsítésére, bővítésére (raktár címen hittanterem lett kialakítva). Mivel nem volt, szükségessé vált plébániaépületet is létrehozni. Patty Károly üzemmérnök tervei alapján épült. 1990. február 11-én Marosi Izidor váci püspök szentelte fel. A nagyon megromlott, megkopott templom épületét 1992–95 között sikerült teljesen felújítani. 1997-re a plébánia épülete kinőtte kereteit. Közösségi és hitéleti célok miatt a részben bővített tetőtér helyére egy teljes szint készült. A szerkezeti és tetőfedési munkák év végére befejeződtek. Az alapterület teljes birtokba vételére 1998-ban kerül sor.
Leírása[szerkesztés]
Fanta István által tervezett templom külseje és belseje rendkívül egyszerű kialakítású. A főhajó kelet-nyugat tengelyű, két oldalán alacsonyabb mellékhajók, a nyugati oldalon pedig szentély húzódik. Keleti főhomlokzata előtt keskenyebb és alacsonyabb bejárati előcsarnok húzódik, melynek tört íves tagolású oromzata van. Alacsony, kupolásan záródó tornya a főhomlokzat bal szélén áll, harangház-ablaka félköríves záródású. Harangjainak száma 3. Belseje tisztán áttekinthető tér, melyet a szentély és a kórus felől korinthoszi lizénák tagolnak. Mennyezete sík, vakolt. A főoltárkép Szent László legendáját vetíti elénk, fölötte feszületet látunk. A szentélytől jobbra Szűz Mária, balra Szent József és a kisded Jézus szobra látható. A bejárat felőli oldalon Szent Antal és Krisztus Király szobra áll. Értékes még az északi oldalhajó színes üvegablaka, amely azt ábrázolja, amint Szent István felajánlja a koronát Máriának. A bejárat feletti kóruson elektromos orgona kapott helyet. A lelkészség a Szent László plébánia nevet kapta.
A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.