Szent László-templom (Angyalföld)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent László-templom
Az épület főhomlokzata
Az épület főhomlokzata
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
EgyházmegyeEsztergom-Budapesti főegyházmegye
EgyházközségAngyalföldi Szent László plébánia
Pap(ok)Kálmán Antal (plébános)[1]
Építési adatok
Építése19281929
Stílusneogótika
TervezőjePetrovácz Gyula
Felszentelés1929. november 10.
FelszentelőSerédi Jusztinián
Elérhetőség
TelepülésBudapest
Hely1139 Budapest, XIII. kerület Béke tér 1/A.
Elhelyezkedése
Szent László-templom (Budapest XIII. kerülete)
Szent László-templom
Szent László-templom
Pozíció Budapest XIII. kerülete térképén
é. sz. 47° 31′ 51″, k. h. 19° 04′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 51″, k. h. 19° 04′ 53″
Térkép
A Szent László-templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent László-templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Béke téri Szent templom Angyalföld legrégibb plébániatemploma. 1929-ben adták át és máig fontos szerepet játszik a városrész vallási életében. A neogótikus stílusban épült templom a XIII. kerület egyik központi helyén, a kerületi városháza szomszédságában áll, parkkal körülvett területen, ahol minden irányból jól érvényesül az épület homlokzata.

Története[szerkesztés]

1910-ben az akkor még a terézvárosi plébániához tartozó területen templomépítő egyesület alakult. 1912-ben megvették a Szent László u. 26. számú házat, és ennek üveggel fedett udvarán rendezték be az ideiglenes kápolnát.[2] 1916-ban az önálló lelkészség szerveződött, majd 1919-ben a lelkészség elnyerte a plébániai rangot.[2] Területén 1923-ra három új egyházközség alakult.[3]

1928-ban telket kaptak templom és paplak építésére, és még ebben az évben elkezdték az építkezést. A Hallmann Pál vezetésével folyó munkálatok gyorsan haladtak, az alapkövet decemberben helyezte el Serédi Jusztinián bíboros, és ugyanő szentelte fel a templomot 1929. november 10-én, mikor az elkészült.[2]

A tőzeges talajon a fal egy része süllyedni kezdett, ezért a templomot betonoszlopokkal kellett stabilizálni, és a padlót is ki kellett javítani.[2]

1939-ben a régi kápolnát kultúrházzá alakították.[3]

A templom épülete[szerkesztés]

A 633 négyzetméteres[3] templom latin kereszt alakú, háromhajós neogótikus épület, félköríves apszissal.[2] A bejárat felett emelkedő főtoronyhoz oldalról két kisebb torony kapcsolódik, valamint a fő- és kereszthajó metszéspontjában huszártorony is épült.[2]

A templom belsejét három 1939-1942 között készült szárnyas oltár díszíti, Molnár C. Pál alkotásai.[2] A főoltár képei Szent László életéből vett jeleneteket ábrázolnak. Bal oldali harmadában négy képen látható a király születése, a leányrabló kun üldözése és a leány megmentése, László csatája a kun Ákossal, valamint a Tordai-hasadék keletkezésének legendája. Az oltár jobb oldalának képein Salamon elleni háborúját, a váradi püspökség megalapítását, egyik csodatételét és halálát festette meg Molnár C. Pál. A középső nagy képen keresztes háború vezetésére kérik fel Lászlót, amire a király halála miatt nem került sor.[2]

A bal oldali mellékoltár a Jézus Szíve oltár, míg a jobb oldali a Rózsafüzér királynőjének oltára.

1942-ben készítette el a Rieger Magyar Királyi Orgonagyár a templom a három manuálos, 33 regiszteres, összesen 2141 sípos elektro-pneumatikus orgonáját.[2] Az orgonának sajátos hangzást kölcsönöz, hogy - az éppen dúló második világháború alatt jelentkező ónhiány miatt - az ónt cinkkel helyettesítették az alapanyagában.[2]

A háború alatti bombázásban a templom és az orgona is súlyosan megsérült. Utóbbi helyreállítására 1945-ben átmeneti lépéseket tettek, átfogó felújításra sokáig nem volt pénz. Végül a járóasztalt és egyes sípokat is le kellett cserélni, az 1991-es felújítás kissé átrendezte a karzatot, több helyet hagyva a kórusnak is.[2]

Templomi rendezvények[szerkesztés]

  • Misék, amiből havonta egyszer gitáros.
  • A hívők különböző csoportjai, például két énekkar is működik a plébánia keretein belül.
  • Búcsút június 27-e környékén, egy előtte vagy utána következő vasárnap.[3]

A plébánia körülbelül 3 havonta jelenteti meg BékeHír című újságját.

Képtár[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Személyi változások egyházmegyéinkben. Magyar Kurír, 2014. július 3. [2014. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 5.)
  2. a b c d e f g h i j k A templom története. [2014. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 28.)
  3. a b c d Esztergom-Budapesti Főegyházmegye plébániái. [2010. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 28.)