Szent Ilona (terület)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szent Ilona-sziget szócikkből átirányítva)
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Koordináták: d. sz. 15° 57′, ny. h. 5° 42′

Szent Ilona
Saint Helena
Szent Ilona zászlaja
Szent Ilona zászlaja
Szent Ilona címere
Szent Ilona címere
Nemzeti mottó: Loyal and Unshakeable
(„Hűséges és rendíthetetlen”)
Nemzeti himnusz: God Save the Queen
Fővárosa Jamestown
d. sz. 15° 57′, ny. h. 5° 43′
Államforma az Egyesült Királyság tengerentúli területe
Vezetők
Királynő II. Erzsébet brit királynő
Kormányzó Mark Andrew Capes
Hivatalos nyelv angol
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Becsült 4255 fő (2008)
Földrajzi adatok
Terület 122 km²
Egyéb adatok
Pénznem Szent Ilona-i font (SHP)
Hívószám 290
Internet TLD .sh

Szent Ilona sziget térképe

Szent Ilona (angolul Saint Helena), avagy Szent Ilona-sziget a Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha Egyesült Királyság tengeren túli területének egyik adminisztratív része az Atlanti-óceán déli részén. Földrajzilag Afrikához sorolható (távolsága 1868 km Angola partjaitól).

A Cartographia Kiadó világatlasza szerint az adminisztratív egység neve Szent Ilona, a sziget mint földrajzi név pedig Szent Ilona-sziget.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigetet 1502. május 21-én fedezte fel João da Nova portugál hajós, és konstantinápolyi Helenáról (Szent Ilona) nevezte el. A szigetet lakatlanul találta. Egy kápolnát és néhány házat épített, de állandó település ekkor még nem született. Thomas Cavendish volt az első angol, aki járt a szigeten, 1591-ben, nem sokkal a szomszédos Ascension-szigeten bekövetkezett halála előtt.

1645-ben a hollandok települést hoztak létre Szent Ilonán, ami ideiglenesnek bizonyult, hiszen csak 1651-ig létezett, amikor a sziget ellenőrzését a Brit Kelet-indiai Társaság vette át. A hollandok 1673-ban visszafoglalták a szigetet, de két hónap után megint kiűzték őket. A Kelet-indiai Társaság állomáshelynek használta Szent Ilonát hajóinak, amelyek India felé tartottak a Jóreménység foka felé vezető hosszú útvonalon. A sziget első állandó települése Jamestown lett, amelyet Jakab yorki hercegről (angolul James), a későbbi II. Jakab királyról neveztek el.

1815-ben a brit kormány választotta Szent Ilonát Napóleon száműzetésének helyszínéül. A volt császár 1815 októberében érkezett meg, és a „The Briars” nevű helyen szállt meg Jamestown határában decemberig, amikor Longwoodba költözött. Itt halt meg 1821 májusában. Ezekben az években a szigetet megtömték katonákkal, kormányzójának a korona Sir Hudson Lowe-t nevezte ki. A britek ebben az időben foglalták el a szomszédos szigeteket is, hogy megakadályozzák az innen induló esetleges francia kísérleteket Napóleon kiszabadítására. Miután Napóleon meghalt, a Kelet-indiai Társaság visszanyerte a Szent Ilona feletti teljes ellenőrzést, 1834. április 22-éig, amikor egy törvény a szigetet a brit korona fennhatósága alá helyezte.

A második búr háború (18991902) alatt a brit hadsereg mintegy ötezer hadifoglyot tartott fogva a szigeten, hogy a búrok ki ne szabadíthassák őket.

A 2002 januárjában tartott szavazáson a szigetlakók többsége (a szigeten és a távolban) támogatta a repülőtér építésének tervét.

A 2009. szeptember 1-n új alkotmányt fogadtak el, ekkor alakult meg Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha a régi Szent Ilona és Tartozékaiból. A három tag ettől kezdve egyenrangú, mindhárom autonóm része a tengerentúli területnek.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Ilona népessége (a hozzá tartozó, távolabbi szigetekkel együttvéve) 1996-ban 6500 főt tett ki, 2002-ben 7317 lakosa volt. A lakosság jelentős része a fővárosban él.

Népességének pontosan a felét, 50%-ot, az afrikai leszármazottak teszik ki. A fehérek, részint a brit gyarmatosítók utódai, részint amerikaiak, összesen 25%-át teszik ki a lakosságnak. A fennmaradó 25% kínai bevándorló.[1]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság állattenyésztésből, halászatból, valamint kézműves ipari termékeinek eladásából él. A lakosság egy része, a helyi munkalehetőségek hiányában, az Ascension-szigeten és a Falkland-szigeteken dolgozik.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Ilona körzetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

District map of Saint Helena.png Körzet Terület (km²) Lakosság
(1998)
Alarm Forest 5,9 279
Blue Hill 36,5 175
Half Tree Hollow 1,6 1126
Jamestown 3,6 864
Levelwood 14,0 373
Longwood 33,4 951
Sandy Bay 15,3 254
Saint Paul's 11,4 893
Összesen 121,7 4915

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Napóleon háza
  • Közutak hossza: 118 km
  • Repülőterek száma: 1
  • Kikötők száma: 1

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Ilona neve arról ismert, hogy I. Napóleon francia császár második, végső száműzetésének helye volt 1815-től a trónfosztott császár haláláig 1821-ben. A Longwood House, ahol élt, és a Sane Valley, ahol eltemették, 1858 óta francia terület.

Kötelező a sárgaláz elleni oltás, ha fertőzött országból érkezik valaki.

A világ legidősebb állata a szigeten él, egy teknős.[2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Forrás: A Világ országai (Nyír-Karta Bt., 2008)
  2. 178 éves

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz (Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004) ISBN 963-9516-63-5

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Ilona (terület) témájú médiaállományokat.