Szent György vértanú plébániatemplom (Üröm)
| Szent György vértanú plébániatemplom | |
.JPG) | |
| Vallás | Keresztény |
| Felekezet | Római katolikus |
| Egyházmegye | Esztergom-budapesti |
| Egyházközség | Üröm Szentendrei espereskerület |
| Védőszent | Szent György |
| Pap(ok) | Wilheim Péter (plébániai kormányzó) |
| Építési adatok | |
| Építése | 1700-as évek |
| Elérhetőség | |
| Település | Üröm |
| Hely | 2096 Üröm, Fő utca 56. |
| Elhelyezkedése | |
 Szent György vértanú plébániatemplom
Pozíció Pest vármegye térképén
| |
 é. sz. 47° 35′ 55″, k. h. 19° 00′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 55″, k. h. 19° 00′ 53″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent György vértanú plébániatemplom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szent György vértanú plébániatemplom római katolikus templom az Esztergom-Budapesti főegyházmegyében, a Pest vármegyei Üröm községben. A templom a 18. század elején épült, mai alakját az 1764-1766 közti, illetve az 1936-os átépítések eredményeként nyerte el.[1]
Története[szerkesztés]
A török hódoltság nyomán elnéptelenedett, és az 1686 utáni években főként Németországból érkezett lakosokkal újratelepített Ürömön a korábbi középkori egyház romjaiból építették fel az új sváb telepesek az első, Szent György nevére szentelt templomukat. Ennek építési ideje nem ismert, de 1702-ben már állnia kellett, mert a templomban ma is megtalálható egy ebből az évből származó sírkőlap, P. John Ágoston ürömi kanonok itteni síremléke. Az első istenházát 1764-1766 között kibővítették – erről tanúskodik a kapu fölötti zárókőbe bevésett 1765-ös évszám is –, majd 1824-ben zsindely- helyett cserépfedést, 1874-ben pedig kerítést kapott a templom. 1929-1936 között egy még jelentősebb átépítésre került sor, ekkor a régi templomot egy nagy méretű, új hajóval toldották meg, a szentély irányában. A munkák Fábián Gáspár építész tervei szerint készültek, Schön Mátyás pilisvörösvári építőmester kivitelezésében. Szembemiséző oltárja 1968-ban készült el, a legutóbbi komolyabb felújítások pedig 2004-2005 között zajlottak, ekkor került a bejárathoz a jelenleg ott látható ajtó is.
A település egyébként a 18. században még nem volt önálló egyházközség – ebben az időben, egészen 1803-ig a pilisborosjenői plébánia fíliája volt, ezt követően kapott lelkészségi, 1821-ben pedig önálló plébániai jogkört; ettől függetlenül sokszor fordult elő az elmúlt évszázadok során, hogy egyazon pap szolgálta ki a két települést. 1946-ban az addig gyakorlatilag tiszta sváb és szín katolikus lakosság 97,5%-át kitelepítették, helyükbe pedig vegyes vallású családokat költöztettek az ország különböző részeiről, így az egyházközség katolikus népessége jócskán megcsappant.
A templom jelene[szerkesztés]
A templom és az egyházközség a magyarországi egyházmegyék 1993-as határrendezése óta tartozik az Esztergom-Budapesti főegyházmegyéhez. Jelenleg a mindenkori ürömi plébániai kormányzó látja el Pilisborosjenő templomi szolgálatait is.
A plébánián 1821 óta van anyakönyvezés; a templom búcsúnapja április 23.
Források[szerkesztés]
- ↑ Archivált másolat. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
- Báldiné Beke Mária–V. Szinnyai Katalin (szerk.): Üröm az idő sodrában. Ürömiek Baráti Társasága, 2010.
