Szent Dunstan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Dunstan
Saint Dunstan.jpg
püspök
Születése
909 körül
Halála
988. május 19. (79 évesen)
Canterbury
Egyháza Római katolikus egyház
Tisztelik Római katolikus egyház
Ünnepnapja május 19.
Római katolikus egyház
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Dunstan témájú médiaállományokat.

Szent Dunstan (909 körül, Wessex988. május 19., Canterbury). Püspök, egyházreformátor, a vikingek okozta erkölcsi és kulturális rombolás utáni helyreállítás kiemelkedő alakja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Glastonbury Apátsági templom romjai

Előkelő családban született, rokonságban volt a wessexi királyi házzal. Rokona volt Ethelstan király is, aki egész Angliát meghódította, alattvalóitól pedig megkapta egész Britannia első uralkodójának címét. Magas szinvonalú képzést kapott Glastonburyben. 923-ban nagybátyját, Wells addigi püspökét Canterbury érsekévé nevezték ki. Nagybátyja segítségével Dunstan Ethelstan udvarába került. A királyi udvar egyik papja, a későbbi Szent Elfheah pap és szerzetes volt az első angol, aki a bencés szabályzatot megújító clunyi reformmozgalomhoz csatlakozott. Elfheah-t 934-ben kinevezték Winchester püspökévé.

Dunstan hamarosan kegyvesztetté vált a királyi udvarban, ahonnan Elfheah-hoz menekült, és ennek rábeszélésre 936-ban belépett a bencés rendbe. Az egyházreform tervét előmozdította, hogy 939-ben Ethelstan meghalt, helyette testvére, a későbbi Szent Edmund lépett trónra. Edmund a kezdeti ellenérzéseit levetkőzve, egy vadászaton történt csodálatos megmenekülésének hatására támogatni kezdte az egyházreformot. Visszahívta Dunstant abból a száműzetésből, ahová még ő küldte, és Glastonbury apátjává nevezte ki. Dunstan a kolostort a cluny-i szellemben igyekezett átalakítani, az ottani szerzetesek nagy ellenállása dacára.

946-ban meggyilkolták Edmund királyt. Utódja testvére, Eadred lett, aki támogatta a szerzetesi reform terjesztését. A király Dunstannak és társainak, köztük a későbbi Szent Ethelwoldnak adományozta Abingdon kolostorát, hogy ott teljesen a megújított bencés regula szerint élhessenek.955-959 között Eadwig király újra száműzte Dunstant, azonban 959-ben a későbbi Szent Edgar király kinevezte őt Canterbury érsekévé. A király Dunstan híveit is magas polcra emelte: 961/962-ben Szent Oswaldot Worcester, 963-ban Dunstan tanítványát, abingdoni Ethelwold apátot Winchester püspökévé nevezte ki.

970-ben a winchesteri zsinaton valamennyi angol szerzetesre és nővérre nézve kötelezővé tették a bencés regulát. 973-ban Dunstan kenhette föl Edgart angol királlyá. Dunstan Ordója, azaz Edgar koronázási rítusa, még ma is az angol koronázási szertartás alapja. Edgar 975-ös halála után a nemesség, amely magánegyházként tekintett a kolostorokra, számos apátot és szerzetest elűzött, és 978-ban megölte Edgar fiát, a későbbi Szent Eduárdot, és helyére Ethelredet tették meg királynak. Dunstan Ethelred hatására jóvátételt nyújtott azoknak a kolostoroknak, amelyekkel szemben uralkodása kezdetén jogtalanul járt el.

Dunstan 988. május 19-én halt meg papjai körében.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teológiai kézirat Glastonbury Apátságából: Dunstan apát rendelte el e könyv megírását.

Szent Dunstan igen művelt, és a műveltség terjesztésére sokat adó apát volt. A Glastonbury és Canterbury scriptoriumokból számos, általa rendelt könyv került ki. Dunstan ezen túlmenően nagy ügyességet tanúsított a különböző kézművesmunkák terén is, ami miatt ő az aranyművesek, lakatosmesterek és ékszerészek védőszentje. Kortárs ellenfelei gyakran vádolták boszorkánysággal, és az ördöggel való összejátszással.

Erkölcsi tekintélyéről és szigoráról árulkodik legendája, amely szerint híres ördögűző volt: egy alkalommal harapófogóval tépte ki az ördögöt egy emberből, máskor pedig az orránál fogva ejtette foglyul a gonoszt. Egy másik legenda szerint megpatkolta a Sátánt, és csak akkor volt hajlandó levenni a patkót róla, miután az Ördög igéretet adott neki, hogy nem lép be olyan helyre, ahol patkó van felfüggesztve - innen ered a patkónak szerencsehozó talizmánként való használata.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]