Szentélykörüljáró
A szentélykörüljáró (latin szóval deambulatórium; az ambulare = 'menni' szóból) a nyugati kereszténység hagyományos templomépületeinél az az épületrész, amely a oldalhajók meghosszabbításaként átfogja a szentélyt. (Amennyiben kereszthajó van, azon túlmenően). A körüljáró az apszist és szentélyt megkerülő galéria, többnyire pilléreken nyugvó karcsú boltívekkel. A szentélykörüljáró többnyire zarándoktemplomok esetében volt kedvelt építészeti megoldás.
Forrás [szerkesztés]
Ernst Seidl (Szerk.): Lexikon der Bautypen. Funktionen und Formen der Architektur. Philipp Reclam jun. Verlag, Stuttgart 2006, ISBN 3-15-010572-2.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||

