Szennyvíziszap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Napjaink globalizálódó társadalmában egyre több problémát okoz a hulladékok kezelése, környezetbarát elhelyezése, illetve a felhasználható anyagok újrahasznosítása.

A szennyvíziszap a szennyvíztisztítás legnagyobb mennyiségben keletkező hulladéka, elhelyezése gond. Összetétele miatt hasznosítható energiaforrásként (biogáz előállítása), emellett a mezőgazdaságban trágyaként (engedéllyel); rekultivációra, vagy tüzelőanyagként. Hulladéklerakóban elhelyezése kevésbé előnyös.

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magas víztartalmú (60-99%) anyag. A szennyvízből származó anyagcsere termékeket, szerves és szervetlen anyagokat tartalmaz. Káros nehézfémeket és mikroszennyezőket is tartalmazhat.

Iszapkezelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Célja, hogy a szennyvíziszap víztartalma, biológiai aktivitása és fertőzőképessége erősen lecsökkenjen, és szagtalanná váljon.

  • víztelenítés:
    • sűrítés: elsősorban a speciális ülepítés és a flotáció terjedtek el
    • iszapszikkasztó ágyak, szárító tavak
    • gépekkel: szűrők, prések, centrifugák
    • szárítás
    • vegyszerek hozzáadása segíti a víztelenítést
  • stabilizálás: a biológiailag bonthatóság csökkentése
    • aerob lebontás (levegőn)
    • anaerob lebontás (levegőtől elzárva)
    • komposztálás
    • vegyszeres stabilizálás
    • hőkezelés
  • fertőtlenítés, módszerei:
    • vegyszerekkel: klóros oxidáció, vagy meszes kezelés
    • hőkezelés
    • anaerob lebontás
    • komposztálás

Hasznosítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az iszapkezelés után:

Anaerob rothasztás során nagy metán tartalmú biogáz képződik. A biogáz elégetéséből, más anyagokkal együtt égetéséből hőt, gázmotorral pedig villamos energiát lehet termelni. A biogázból nyert energia részben helyettesítheti a fosszilis energiahordozókat a jövőben. Az energiaárak növekedése, és a megújuló energiák iránti igény miatt ez a módszer jól jön.


Engedélyezés után lehetséges. Hazánkban a szennyvíziszap sok helyen toxikus anyagot tartalmaz (ipari forrásból), és trágyaként nem hasznosítható. A szennyvizek elhelyezése is lehetséges: egy részét korlátozás nélkül, más részét csak korlátozással lehet elhelyezni a környezetben. Korlátozás nélkül a mezőgazdaságilag művelt területekre kijuttatható az a szennyvíz, amely nem tartalmaz toxikus anyagokat, és ezáltal a magasabb rendű szervezetekre nincs káros hatással. Kijuttatható még a fekálisan nem szennyezett illetve a lakossági hulladéktól külön kezelt (ipari) szennyvizek iszapja.


  • komposztálás
  • égetés

Az iszap magas víztartalma miatt energiaigényes. Ha a szennyvíziszap olyan összetevőket tartalmaz, amelyek a hasznosítást nem teszik lehetővé.


A hulladéklerakó a szennyvíziszap végső elhelyezése nem igazi végleges megoldás.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]