Szenes Hanna
| Szenes Hanna | |
 | |
| Szenes Hanna 1937-ben | |
| Élete | |
| Született | 1921. július 17. Budapest |
| Elhunyt | 1944. november 7. (23 évesen) Budapest |
| Sírhely | Herzl-hegyi katonai temető |
| Szülei | Szenes Béla Salzberger Katalin[1] |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers |
| Szenes Hanna weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szenes Hanna témájú médiaállományokat. | |
Szenes Anikó vagy Szenes Hanna (Cháná Szenes; Budapest, 1921. július 17. – Budapest, 1944. november 7.) magyar költő, zsidó származású brit ejtőernyős, izraeli nemzeti hős.
Azon tizenhét magyar zsidó egyike volt, akiket az akkori brit fennhatóság alatt álló Palesztinában az angol hadsereg arra képezett ki, hogy ejtőernyővel Jugoszláviába ledobva megkíséreljék valamilyen módon megakadályozni a magyar zsidók akkor már küszöbön álló deportálását.
Szenest a magyar határnál letartóztatták, bebörtönözték és brutálisan megkínozták, de ő ennek ellenére nem volt hajlandó elárulni küldetése részleteit. Golyó általi halálra ítélték és az ítéletet végre is hajtották. Izraelben nemzeti hősként tisztelik, utcákat neveztek el róla, naplója, versei széles körben ismertek.
Élete[szerkesztés]
Szenes asszimilált zsidó családba született. Édesapja, Szenes Béla[m 1] ismert újságíró és színpadi szerző volt. Hatéves volt, amikor édesapja elhunyt, így György (Giora) nevű testvérével együtt édesanyja, Salzberger Katalin (Katerina) nevelte fel. Nyaranta Dombóvárra járt nyaralni, itt ismerkedett meg Pataki Ferenc fejszámoló művésszel.[m 2][2]
Egy református lányok számára létesített magániskolába járt (ma: Baár–Madas Református Gimnázium), amely (magasabb tandíjért cserébe) katolikus és zsidó tanulókat is felvett. Itt kitűnő érettségit tett, de továbbtanulását megakadályozták a zsidótörvények, és 1939 szeptemberében kivándorolt Palesztinába.
Csatlakozott a Haganához, a zsidó fegyveres védelmi szervezethez. Egyike volt annak a 17 magyar zsidónak, akit a brit mandátum területén az angol hadsereg kiképzett, hogy Jugoszláviába ejtőernyővel ledobva őket megkíséreljék megakadályozni a magyar zsidók deportálását. 1944 márciusában értek földet, de csak májusban lépték át a magyar határt. Szenes Hannát egy csendőrjárőr elfogta, a Margit körúti fogházba került, kínozták, majd a nyilas hatalomátvétel után a fogház udvarán agyonlőtték. Hamvait 1950-ben Izraelbe szállították és nemzeti hősként temették el a jeruzsálemi Herzl-hegyen.
.jpg)
Emléke[szerkesztés]
Nevét szinte az egész világon ismerik. Műveit húsznál több nyelvre fordították le és ötven országban adták ki. Izrael államban, mint nemzeti hős sorsa és helytállása tananyag és az ottani érettségin is tétel.
Emlékét Budapest VII. kerületében a Szenes Hanna park neve őrzi, ahol 2020-ban nőnapon elhelyezték Kolodko Mihály őt ábrázoló miniszobrát is.[3] A Széna téren – közel a Margit körúti fogházhoz, ahol kivégezték –, a Széna téri emlékparkban 2022-ben állították fel bronz mellszobrát, Fáskerti Zsófia alkotását.[4] Izraelben utcák viselik a nevét. Dombóváron teret neveztek el róla.
Idézetek[szerkesztés]
- „Most, most szeretnék valamit mondani,
- Valamit, ami több mint a szó,
- Tarkább a színnél,
- Zengőbb a rímnél,
- Amit nem mondott előttem millió.
- Valamit. – Hallgat köröttem a föld,
- Várakozón bámul rám az erdő,
- Kíváncsi szemmel néz rám az ég is
- Minden hallgat. És hallgatok én is.”
- „There are stars whose radiance is visible on earth
- though they have long been extinct.
- There are people whose brilliance continues to light the world
- though they are no longer among the living.
- These lights are particularly bright when the night is dark.
- They light the way for mankind.”
magyarul:
- „Vannak csillagok, melyeknek fénye világít a földön,
- Mikor ők maguk már régen nincsenek helyükön.
- Vannak emberek, akiknek csillogó emléke világít,
- Amikor ők maguk már nincsenek köztünk.
- Ezek a fények csillognak és különösen,
- Ha sötét az éjjel: mutatják az utat az embernek.”
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ Nagybátyja Szenes Andor, unokatestvére Szenes Iván volt.
- ↑ Szenes Hanna volt Pataki Ferenc nagy szerelme.
Források[szerkesztés]
- ↑ Szenes Bélá né. Kemenesaljai életrajzi lexikon (a cellbibl.hu honlapon). (magyarul) Celldömölk: Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár Kresznerics Ferenc Könyvtára (Hozzáférés: 2017. július 6.) (php)
- ↑ Szenes Hanna volt a nagy szerelmem. (Hozzáférés: 2020. október 16.)
- ↑ Presinszky Judit: Nőnapon kapott miniszobrot Szenes Hanna, az elhallgatott hős. Index.hu, 2020. március 8. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
- ↑ Szenes Hanna szobrot állítottak a Széna téren. neokohn.hu. Neokohn 5779 Kft., 2022. október 25. [2022. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 27.)
További információk[szerkesztés]
- Szenes Hanna-Anikó – fekete-fehér dokumentumfilm Szenes életéről, 1999.
- Bokor László: Hanna háborúja (magyar nyelven). 168óra online. (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- A magyar ejtőernyős lány Izrael hőse, verseit kötelezően tanulják az iskolában
- Szenes Hanna-alapítvány (alapító: Szenes Andrea)
- Hannah Senesh Legacy foundation
- Szenes Hanna versei
- Blessed Is the Match (életrajzi film)
- A saját dala: Eli, Eli...(Istenem, Istenem)
- Szenes Hanna volt a nagy szerelmemArchiválva 2022. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szenes Hanna és bajtársai Szemenyei-Kiss Tamás: Szenes Hanna és bajtársai (Budapest, 2012. június 21.)Archiválva 2013. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szenes Hanna, az ellenálló – huszonhárom év jutott neki
- “Gyilkosoktól nem kérek kegyelmet”
- dr. Szombath Tibor: Dombóvár-Jeruzsálem (Szenes Hanna dombóvári éveiből 1921-1939) ISBN 9 786150 079 257
