Szemák István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szemák István
Született1842. december 25.
Szászfalu
Elhunyt1925. november 9. (82 évesen)
Budapest
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásabölcsészdoktor,
irodalomtörténész,
pedagógus
SablonWikidataSegítség

Szemák István (Szászfalu (Ugocsa megye), 1842. december 25.Budapest, Ferencváros, 1925. november 9.)[1] bölcsészdoktor, irodalomtörténész, állami főgimnáziumi tanár Budapest VII. kerületében.

Élete[szerkesztés]

Szemák István és Molnár Márta fiaként született. 1863-ban kapott tanári oklevelet latinból és németből. Az 1880-as években Kecskeméten, majd Kassán volt reáliskolai tanár; a századforduló környékén nyugalomba vonult. Felesége Pócza Rozália volt.

Munkái[szerkesztés]

Önálló művei[szerkesztés]

  • Német mondattan. Tanodai és magánhasználatra. 2 rész, Pest, 1870, 1870.
  • Elméleti és gyakorlati német nyelvtan. Kassa, 1871–1872. Két évfolyam. (I. 2. kiadás 1872. II. 2. k. 1875. Uo.).
  • Német irodalomtörténet. Tanodai és magánhasználatra.
    • I. köt. Ó- és középkor. Kassa, 1871.
    • II. köt. Újkor. Pest, 1872.
  • Nőkérdés és nőnevelés. Budapest, 1874.
  • Gudrun, német őskori népeposz. Irodalomtörténeti tanulmány. Budapest, 1875.
  • Magyar nyelvtan. Budapest, 1884.
  • Magyar mondattan. Budapest, 1885.
  • Német olvasókönyv a középtanodák alsó osztályai számára.
    • I. rész. A gymnasiumok III. és a reáliskolák I. és II. osztálya számára. 3. kiadás. Budapest, 1887. 4. kiadás. Budapest, 1890. 6., lényegében változatlan kiadás. Budapest, 1899.
    • II. rész. A gymnasiumok IV. és a reáliskolák III. és IV. osztálya számára. 2. kiadás. Budapest, 1887. 3. kiadás, Budapest, 1893. 4., lényegében változatlan kiadás. Budapest, 1898.
    • III. rész. A középiskolák V. és VI. osztályai számára. 2. kiadás. Budapest, 1888. 3., lényegében változatlan kiadás. Budapest, 1894. 4., lényegében változatlan kiadás. Budapest, 1900.
    • IV. rész. A középiskolák VII. és VIII. osztályai számára. 3., javított kiadás. Budapest, 1891.
  • A középiskolai oktatás sikertelenségének okairól. Budapest, 1886.
  • A nő munkaképessége és munkajoga. Budapest, 1887.
  • Joh. Wolfg. v. Goethe's Iphigenie auf Tauris. Ein Schauspiel. Budapest, 1889.
  • Schiller válogatott költeményei. Magyarázó jegyzetekkel ellátta. Budapest, 1892.
  • Goethe válogatott költeményei. Magyarázó jegyzetekkel ellátta. Budapest, 1893.
  • Középiskolai ifjúsági könyvtárjegyzék. Budapest, 1894. Két füzet.
  • Képek Róma őskorából. Budapest, 1895.
  • Régi Róma és a rómaiak. Budapest, 1898.
  • Magyar nyelvtan mondattani alapon, a közép- és polgári iskolák I. osztálya számára. Budapest, 1898.
  • Német nyelv-, olvasó- és gyakorlókönyv.
    • I. rész. A közép- és polgári iskolák kezdő osztálya számára. Az új tanterv alapján. Budapest, 1899.
    • II. rész. A gymnasium IV. és a reáliskola II. osztálya számára. Budapest, 1900.
  • Német nyelv-, olvasó- és gyakorlókönyv. Az új tanterv alapján és az egységes német helyesírás alkalmazásával szerkesztette –. 2. rész
    • 1. rész. A gimnáziumok III. és a reáliskolák I. osztálya számára. 2., lényegében változatlan kiadás. Budapest, 1904.
    • 2. rész. A gimnáziumok IV. és a reáliskolák II. osztálya számára. 2., javított kiadás. Budapest, 1905.
  • Német nyelvkönyv. Az egységes német helyesírás alkalmazásával szerkesztette –. 2. rész. Budapest,
    • 1. rész. Az I. és II. osztály számára. 2., változatlan kiadás. Budapest, 1906.
    • 2. rész. A III. és IV. osztály számára. Budapest, 1905.
  • Német olvasókönyv. Az egységes német helyesírás alkalmazásával szerkesztett – A gimnáziumok III– IV., a reál-, polgári, felsőbb leányiskolák és tanítóképző-intézetek I–II. osztálya számára. Budapest, 1906
  • Német olvasókönyv. Az egységes német helyesírás alkalmazásával szerkesztette –.
    • II. rész. A gimnáziumok IV. és a reáliskolák III– IV. osztálya számára. 5., lényegében változatlan kiadás. Budapest, 1906.
    • III. rész. A középiskolák V. és VI. osztálya számára. 5., az új tanterv alapján jav. kiadás. Budapest, 1903.
    • IV. rész. A középiskolák VII. és VIII. osztálya számára. 5., lényegében változatlan kiadás. Budapest, 1906
  • Német nyelvtan. Az egységes német helyesírás alkalmazásával írta ~. I. évf. 11., lényegében változatlan kiadás. Budapest, 1906
  • Magyar nyelvtan mondattani alapon a közép-, polgári és felsőbb leányiskolák I. osztálya számára. 2., lényegében változatlan kiadás. Budapest, 1909.
  • Német olvasókönyv a gimnáziumok és reáliskolák 5. és 6. oszt. számára. Budapest, 1911. (Haitsch Samuval)
  • Német nyelvkönyv. A polgári és felsőbb leányiskolák s tanítóképző-intézetek számára. 1. rész. A polgári és felső leányiskolák 1–2. oszt., a tanítóképző-intézetek 1. oszt. számára. 3. lényegében változatlan kiadás. Budapest, 1911.
  • Ifjúsági könyvtárjegyzék. A középfokú iskolák ifjúsági könyvtárai számára. A nm. vallás- és közoktatásügyi minisztérium megbizásából összeállította: Szemák István. Budapest, 1912.
  • A magyar ifjusági irodalom története. Budapest, 1924.

Egy magyar nyelvtant Redlich József neve alatt adott ki.

Műfordításai[szerkesztés]

  • Toepler Theophil Eduard. Német grammatika. 6. kiad. (8r. 200 l.) Pest, 1860. 9., Szemák István által jav. s bőv. kiad. Pest, 1870.
  • Wirth Keresztély. A nyelv eredetének kérdése, összefüggésben az emberi és állati lélek közötti különbség kérdésével. Kisérlet az emberi méltóság bölcsészetének megalapitására. Ford. dr. Szemák István. Budapest, 1878.
  • Wirth Keresztély. A nyelv eredetének kérdése. Kisérlet az emberi méltóság bölcsészetének megállapítására. Fordította dr. Szemák István. 2. kiadás. Budapest, 1899.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
  • Petrik Géza: Jegyzéke az 1860–1875. években megjelent magyar könyvek- és folyóiratoknak, Budapest, 1888–1892 [1]
  • Kiszlingstein Sándor: Magyar könyvészet 1876–1885, Budapest, 1890 [2]
  • Petrik Géza: Magyar Könyvészet 1886–1900. I–II. Az 1886–1900. években megjelent magyar könyvek, térképek és atlaszok összeállítása tudományos szak- és tárgymutatóval. A könyvek betűsoros jegyzéke, térképek és atlaszok, a szerzők névmutatója; Budapest, 1913 [3]
  • Petrik GézaBarcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása tudományos folyóiratok repertóriumával, Budapest, 1917–1928 [4]
  • Kozocsa Sándor: Magyar Könyvészet 1911–1920 (I–II.), Budapest, 1939–1942 [5]
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk[szerkesztés]

  • Péterné Fehér Mária – Szabó Tamás – Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7