Szemcsíkos bülbül
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Pycnonotus goiavier (Scopoli, 1886) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szemcsíkos bülbül témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szemcsíkos bülbül témájú médiaállományokat és Szemcsíkos bülbül témájú kategóriát. |
A szemcsíkos bülbül vagy sávosfejű bülbül (Pycnonotus goiavier) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a bülbülfélék (Pycnonotidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Giovanni Antonio Scopoli olasz természettudós írta le 1886-ban, a Muscicapa nembe Muscicapa Goiavier néven.[3]
Alfajai[szerkesztés]
- Pycnonotus goiavier jambu (Deignan, 1955) – dél-Mianmar, közép- és dél-Thaiföld, közép-Laosz, dél-Kambodzsa, dél-Vietnám;
- Pycnonotus goiavier analis (Horsfield, 1821) – Maláj-félsziget, Szumátra, Jáva, Bali, Lombok, Sumbawa;
- Pycnonotus goiavier gourdini (G. R. Gray, 1847) – Borneó, Karimun Jáva;
- Pycnonotus goiavier goiavier (Scopoli, 1786) – észak- és közép-Fülöp-szigetek;
- Pycnonotus goiavier samarensis (Rand & Rabor, 1960) – közép-Fülöp-szigetek;
- Pycnonotus goiavier suluensis (Mearns, 1909) – dél-Fülöp-szigetek.
Előfordulása[szerkesztés]
Délkelet-Ázsiában, Brunei, a Fülöp-szigetek, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Szingapúr,Thaiföld és Vietnám területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki- és hegyi esőerdők, mangroveerdők és cserjések, mocsarak, folyók és patakok környékén, valamint ültetvények, szántóföldek és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 19–20,5 centiméter, testtömege 24–37 gramm.[3]
Életmódja[szerkesztés]
Főleg gyümölcsökkel, magvakkal és nektárral táplálkozik.[3]
Szaporodása[szerkesztés]
Fészekalja 2-5 tojásból áll.
_DJ1.JPG) |
_DJ2.JPG) |
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekvő. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. június 15.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. június 15.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. június 15.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. június 15.)
Források[szerkesztés]
- Birdsisaw.com
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
