Szekvencia (zene)

Rövid zenei részlet megismétlése más hangmagasságon; a szekvencia szorítkozhat dallamrészletre, de kiterjedhet az összhangokra is.

A zenei szekvencia (lat. sequentia – követés, következmény, sorozat) egy szerkesztési mód. Azt jelenti, hogy egy rövid zenei részlet többször ismétlődik a hangsor egymás utáni fokain.

Indítható szomszédos hangról (ez a leggyakoribb), viszont létezik terc, ritkábban kvart és kvint távolságú is.

Többfajtaképpen közelíthető meg. Lehet tonális vagy reális szekvencia, emelkedő vagy ereszkedő szekvencia, diatonikus vagy kromatikus szekvencia.

• Tonális szekvencia: ilyenkor a szekvencia részei megtartják a hangnemet, tehát például C-dúrban egy e-f (k2) lépés szekvenciája d-e (n2) lesz. Ennek következtében a dallam tulajdonképpen megváltozik, mint a fenti példa is mutatta (szekundok változása).
• Reális szekvencia: ilyenkor a dallam teljes egészében megmarad.

Néhány szekvencia:

Egy növekvő szekvencia:

hangzása :Média:Emelkedoszekv.mid

Egy másik szekvencia:

Johann Pachelbeltől a Canon in D

hangzása: Média:Pachelszekvencia.mid

Források

• Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 593. o. ISBN 963-9257-15-X  

További információk

• Kovács Andrea: Szekvenciák a középkori Magyarországon. Repertoár, tradíciók, dallamok; Argumentum, Bp., 2017 (Musica sacra Hungarica)
• Kovács Andrea: A középkori liturgikus költészet magyarországi emlékei. Szekvenciák; szekvenciák szöveggond., ford. Rihmer Zoltán; kritikai dallamkiad.; Argumentum, Bp., 2017 (Musica sacra Hungarica)