Szavannavércse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Szavannavércse
Greater Kestrel Namibia.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Sólyomalakúak (Falconiformes)
Család: Sólyomfélék (Falconidae)
Alcsalád: Sólyomformák (Falconinae)
Nemzetség: Valódi sólymok (Falconini)
Nem: Falco
Faj: F. rupicoloides
Tudományos név
Falco rupicoloides
(Smith, 1829)
Elterjedés
Falco rupicoloides distr.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Szavannavércse témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szavannavércse témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szavannavércse témájú kategóriát.

A szavannavércse (Falco rupicoloides) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Afrika középső és déli részén honos Szomáliától délre egészen Dél-Afrikáig. A szavannák, és a fákkal tarkított félsivatagos területek lakója.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Falco rupicoloides arthuriTanzánia és Kenya
  • Falco rupicoloides
  • Falco rupicoloides fieldiSzomália és Etiópia
  • Falco rupicoloides rupicoloides

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 34-38 centiméter, szárnyfesztávolsága 84 centiméter, 180-330 gramm a testtömege. A tojók és a hímek azonos méretűek. Színe vörösesbarna a hátán, a szárnyfedőkön és a combokon sötét sávozással, a fejen és a mellen pedig barna csíkozottsággal. Az evezőtollak és a farok fekete színű, halványszürke csíkokkal. A kifejlett egyedek szeme krémszínű. A fiatal egyedek tollazata barnás, szemük barna.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisebb állatokkal, így gyíkokkal, kisebb madarakkal, rágcsálókkal, sáskákkal és rajzás idején termeszekkel táplálkozik. Opportunista táplálkozású, valójában bármilyen kisebb állatot elfogyaszt.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pár állandóan a fészek közelében marad, és a territórium határait magas kiáltásokkal és gyors ide-oda röpködéssel jelzi. Egy régi, más madár által már elhagyott fészekben szokott költeni. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen 32 napig kotlik. Főleg a tojó költ, a hím csak addig váltja fel, amíg a tojó elfogyasztja a párja által a fészekbe szállított eleséget. Később a fiókák védelme és etetése is a tojó feladata, a hím pedig beszerzi a fiókák és a tojó számára szükséges táplálékmennyiséget. Miután a fiatal madarak eléggé fejlettek, hogy meg tudják védeni magukat, a tojó is besegít a hímnek a táplálékszerzésbe. A kirepülés után a fiatal vércsék még több hétig szüleik territóriumában tartózkodnak mielőtt szétszélednének.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]