Szavannacerkóf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Szavannacerkóf
Gambia 072 from KG.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini)
Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes)
Részalrend: Keskenyorrú majmok (Catarrhini)
Család: Cerkóffélék (Cercopithecidae)
Alcsalád: Cerkófmajomformák (Cercopithecinae)
Nem: Chlorocebus
Faj: C. aethiops
Tudományos név
Chlorocebus aethiops
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Cercopithecus aethiops
  • Simia aethiops
  • Chlorocebus calliaudi (Wettstein, 1918)
  • Chlorocebus cano-viridis (Gray, 1843)
  • Chlorocebus cinereo-viridis (Gray, 1843)
  • Chlorocebus engytithia (Hermann, 1804)
  • Chlorocebus griseo-viridis (Desmarest, 1820)
  • Chlorocebus griseus (F. Cuvier, 1819)
  • Chlorocebus matschiei (Neumann, 1902)
  • Chlorocebus subviridis (F. Cuvier, 1821)
  • Chlorocebus toldti (Wettstein, 1916)
  • Chlorocebus weidholzi (Lorenz, 1922)
  • Chlorocebus zavattarii (de Beaux, 1943)
Elterjedés
Grivet area.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Szavannacerkóf témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szavannacerkóf témájú kategóriát.

Vervet yawn.jpg

A szavannacerkóf (Chlorocebus aethiops vagy Cercopithecus aethiops) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjába és a cerkófmajomformák (Cercopithecinae) alcsaládjába tartozó faj.

Egyes rendszerbesorolások a Cercopithecus nembe sorolják Cercopithecus aethiops néven.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elterjedési területe, a vízközeli szavannák és erdőszéli területek. Ameddig egyetlen fajként kezelték a szavanacerkófot, addig elterjedési területe is óriási volt, majdnem egész Afrikát felölelte, Szenegáltól Szomáliáig és Dél-Afrikáig.

Később több fajra bontották szét és a mai tudományos ismeretek szerint a szavannacerkóf csak Szudán, Etiópia, Eritrea és Dzsibuti területén él. Magyar állatkertekben ritka, csupán a Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium és a Szegedi Vadaspark mutatja be.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állat fej-törzs-hossza 46-66 centiméter és testtömege 2,5-7 kilogramm. Háti része és a feje sárgás-szürke, hasi része fehér. Tenyere, talpa és pofája csupaszok és sötét színűek. Csupasz pofáját, fehér sáv veszi körül. Farka körülbelül ugyanolyan hosszú, mint a teste.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csoportokban él, melyekben egynél több hím van. Tápláléka termések, levelek, virágok, bogyók, gabona, rovarok, tojás és madárfiókák. A szavannacerkófot sok állat vadássza: vitézsas, afrikai piton, pávián, leopárd, krokodil, stb.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vadonban 5 éves kortól, fogságban 2 éves kortól éri el. A párzási időszak az elterjedési területtől függően változó. A vemhesség 5-6 hónapig tart, ennek végén 1 utód jön a világra. Az elválasztás egy év után következik be. A nőstények majdnem egész életükben a csoportban maradnak, míg a hímek 5 éves koruktól elhagyják a csoportot.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]