Szarapul

Szarapul (Сарапул)
Szarapul címere Szarapul zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Udmurtföld
Polgármester	Anatolij Naumov
Irányítószám	427960–427980
Körzethívószám	34147
Népesség
Teljes népesség	97 910 fő (2017)
Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+04:00
Elhelyezkedése
Szarapul Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 28′, k. h. 53° 48′56.466666666667, 53.8
Szarapul Pozíció Udmurtföld térképén
Szarapul weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szarapul témájú médiaállományokat.

Szarapul (oroszul: Сарапул) város Oroszország európai részén, Udmurtföldön, a köztársasági fővárostól, Izsevszktől 66 km-re délkeletre.

Fekvése

A város a Középső-Urál nyugati előhegyeihez tartozó Szarapuli-hátságon, a Káma középső szakaszán fekszik, a folyó jobb partján. A történelmi városmag a folyó fölé emelkedő alacsony dombra épült.

Neve

Egy elterjedt nézet szerint a név a csuvas sara pula, azaz „sárga hal” szóból ered. Valószínűbb azonban, hogy a komi sardiz vagy udmurt zarez („víz”) és a pavil („település”) szavakra vezethető vissza.

Történeti áttekintés

Szarapul első írásos említése 1596-ból való. A név valószínűleg a folyó mellett egy kisebb területet jelölt, ahol ebben az időben már egy faerődítmény állt. Egy 1621-ben készült összeíráson „a Szarapul menti Voznyeszenszkoje falu” szerepel, melyet egy itt emelt korai templomról neveztek el. 1738-tól az Ufai kormányzósághoz tartozott és a Szibériába vezető út jelentős állomása volt. 1773-ban Pugacsov felkelő csapatai feldúlták.

A település 1780-ban városi rangot kapott és a Vjatkai tartomány (1797-től: kormányzóság) részeként a Káma-vidék közigazgatási székhelye lett. Ekkor már a környék gabona-kereskedelmének központja volt, gazdasági életében egyre fontosabb szerepet töltött be a bőripar is. A kámai gőzhajózás megindulása a 19. században gazdasági fellendülést hozott, a város gyorsan növekedett, amihez hozzájárult a kereskedői réteg gyarapodása, építkezése.

Szarapul 1797-1924 között a Vjatkai kormányzósághoz tartozott, majd 1924-1930 között az Uráli terület, 1930-1937 között a Kirovi terület része volt, 1937. december 22-én (más forrás szerint 1939-ben) Udmurtiához csatolták. A szovjet időszakban a kereskedőváros ipari várossá változott. A második világháború idején, 1941-ben több üzemet ide telepítettek át, a háború után ezekből nőttek ki a város mai gazdaságát meghatározó, jórészt a hadiiparnak termelő nagyvállalatok.

Népesség

A 2002-es népszámlálás szerint a lakosság 82%-a orosz, 9%-a tatár, és mindössze 4%-a udmurt.

• 2010-ben 101 381 lakosa volt, melyből 80 079 orosz, 8 501 tatár, 3 152 udmurt, 854 baskír, 748 mari, 500 ukrán stb.

Gazdaság

• Szarapuli rádiógyár: elődjét 1900-ban Szentpéterváron alapították, 1918-ban Moszkvába költöztették és később Ordzsonikidzéről nevezték el, majd 1941-ben ide evakuálták. A hadiipar, főként a légierő és a páncélos alakulatok részére készítenek rádiós és távközlési berendezéseket, komplett rendszereket. Kiegészítő tevékenységként autórádiók, komplett rádióállomások gyártásával is foglalkoznak.
• Szarapuli generátorgyár: szintén egy ide áttelepített gépgyár utódja. Elsősorban a hadiipar, a repülőgépipar számára készít elektromos készülékeket, irányítás- és fénytechnikai berendezéseket. Az autó- és vasúti közlekedés, az olajbányászat és az energetikai ipar számára is gyártanak villanymotorokat, elektromos berendezéseket.
• További fontos ágazatok, iparvállalatok: gépgyártás (olajbányászati gépek: kutak, szivattyúk, fúróberendezések gyártása), Elekond Rt (fő profilja különféle kondenzátorok gyártása), „Káma” típusú mosógépek gyára, fafeldolgozás, bútorgyár, bőripari kombinát, cipőgyár, textil- és élelmiszeripar.

Kultúra, városépítészet

Szarapul történelmi városmagja az 1780-as években készült terv alapján épült ki. A folyómenti kereskedőváros a Káma és a kikötő felé „nyitott” szerkezetet kapott, a folyóval párhuzamos 3 utcával és erre merőleges 10 keresztutcával. Központja a kikötő előtti Katedrális-tér volt, rajta a város első kőépületével, a 18. század végén emelt Mennybemenetel- (Voznyeszenszkij-) katedrálissal. Az 1930-as években a katedrálist lerombolták, a teret pedig Vörös térnek nevezték el. A tér közelében hivatali épületek, különböző stílusú családiházak álltak. Több máig fennmaradt jellegzetes kereskedői lakóházat műemlékké nyilvánítottak. Udmurtföld városai közül Szarapulban van a legtöbb műemlék jellegű épület, köztük az 1887-ben épült tűztorony.

• 1790-ben alapították az első népiskolát, 1811-ben a kórházat. A helyi gyógyszerész kezdeményezésére itt nyílt meg az egykori Vjatkai kormányzóság első nyilvános könyvtára 1835-ben.
• A szovjet időszak előtt Szarapulban két kolostor és 33 templom működött. Közülük csak néhány maradt fenn, például a Mária oltalma- (Pokrovszkaja)-templom (1791), a Feltámadás- (Voszkreszenszkaja)-templom (1817). A Csodatévő Miklós- (Nyikolaja Csudotvorca-) templomot 2005-ben újjáépítették.
• A városban prózai színház működik. Az 1909-ben alapított múzeumban a Középső-Káma-vidék történetének és kultúrájának emlékei láthatók.

Források

• Szarapul története (orosz nyelven). [2014. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007)
• Szarapul a Volgamenti Körzet honlapján (orosz nyelven). [2014. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007)
• A város ismertetése
• A 2010-es oroszországi népszámlálás adatai