Szappanbuborék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy szappanbuborék
A legkisebb energiaszintű felület kialakításának az elve mindig teljesül
A szappanbuborék hártya vastagsága néhány tíz molekula szélességű, rajta interferencia lép fel, ezért színes

A szappanbuborék szappanos vízből álló vékony hártya, ami színjátszó felületű gömbalakot vesz fel. A szappanbuborékok általában csak néhány pillanatig maradnak meg, utána maguktól vagy egy felülettel érintkezve kipukkadnak. Gyerekek sokszor játszanak velük, de bűvészmutatványként való alkalmazásuk bizonyítja, hogy a felnőttek is rendkívül érdekesnek tartják őket. A buborékok segíthetnek a tér bonyolult matematikai problémáinak megoldásában, mert mindig megtalálják a legkisebb felületet pontok vagy élek között.

A buborék szerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felületaktív molekulák elhelyezkedése a víz felszínén

A buborék hártyája egy viszonylag rendezett szerkezetű vékony vízréteg, amit két oldalról irányítottan elhelyezkedő felületaktív molekulák (pl. szappanmolekulák) borítanak. Ezek a molekulák egy hidrofil fejből (–OH, – NH2, – COOH, – SO3H stb. csoport) és egy hidrofób farokból (szénhidrogén lánc) állnak. A hidrofil fejek a vízrétegbe merülnek hidratálódnak és lecsökkentik a víz felületi feszültségét s így stabilizálják a buborék alakját. Ha a hidrofób farkak elrendezését megzavarjuk, a buborék kipukkad. Ha hegyes vagy éles felülettel érintkezik, szintén kipukkadhat. A szappanbuborékok egy idő után maguktól is elpattannak, mert a vízmolekulák elpárolognak és a molekulák folytonossága a buborékban megszűnik.

Fizika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felületi feszültség és alak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szappanbuborék témájú médiaállományokat.