Szandzsúszangen-dó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szandzsúszangen-dó
Sanjusangendo temple01s1408.jpg
Szandzsúszangen-dó vagy másik nevén Renge-ó-in hondó

Település Kiotó
Ország Japán
Vallás Buddhizmus
Irányzat Tendai
Építési adatok
Stílus Va-jó
Építés befejezése 1266
Építtető Taira no Kijomori, Go-Sirakava nyugalomba vonult császár parancsára
Alapadatok
Hosszúság 125 m
Szélesség 24 m
Építőanyag fa
Elhelyezkedése
Szandzsúszangen-dó (Japán)
Szandzsúszangen-dó
Szandzsúszangen-dó
Pozíció Japán térképén
é. sz. 34° 59′ 16″, k. h. 135° 46′ 18″Koordináták: é. sz. 34° 59′ 16″, k. h. 135° 46′ 18″
A(z) Szandzsúszangen-dó hivatalos honlapja

A Szandzsúszangen-dó (三十三間堂, hepburn átírással Sanjūsangen-dō, szó szerint "Harminchárom ken (hosszúságú) csarnok"), egy otera (buddhista templom) Kiotó Higasijama kerületében (Kanszai régió, Japán). 125 méteres hosszúságával Japán leghosszabb faépülete.

Hivatalos neve Renge-ó-in hondó (蓮華王院本堂, hepburn átírással Renge-ō-in hondō) ("Lótusz király csarnoka").

A Mjoho-in templom altemploma, amit annak apátjai és szerzetesei működtetnek.[1] A buddhizmus Tendai nevű ágához tartozik.[2][3]

Az Edo-kortól, tósija (通し矢, hepburn átírással tōshiya) nevű kjúdó versenyeket rendeznek a templom nyugati verandáján.

Elnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

33 ken (1 ken körülbelül 1,818 m) a távolság a pillérek között.[4][5][6] Azért 33, mert - többek között - a Lótusz Szútrában írják, hogy Kannon-boszacu 33-féle alakot tud ölteni, hogy megmentse az élőlényeket.[7]

Fontos jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Va-jó (和様, hepburn átírással Wa-yō, szó szerint "japán stílus") japán buddhista templom-építészeti stílusban épült.[8] A Va-jó egyike a Kamakura-kor építészeti stílusainak, és különösen a Kansai régióbeli, és Nara városbeli templomokra jellemző. Stílusjegyeinek többségét a Szandzsúszangen-dó magán hordozza; egyszerűség, nagyon szerény díszítés, természetes fa és más egyszerű építőanyagok, de a stílusra jellemző zsindely vagy háncs tető helyett az épületnek ívelt cserépteteje van.[9]

A templom szobrai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A templom fő szobra

A templom fő istensége (bódhiszattvája) Szendzsu Kannon (千手観音, Hepburn átírással Senju Kannon) (szanszkrittül Sahasrabhuja-arya-avalokiteśvara) magyarul "Ezer karú Kannon".

A templom fő szobrát a Kamakura-kori szobrász, Tankei (1173-1256) készítette 1254-ben.[10][11][12] A megközelítőleg 1,8 méter magas ülő Szendzsu Kannon szobor hinoki fenyőből készült és aranyfüsttel van borítva. A szobornak 11 arca (az arcán kívüli 10 másik arc a koronájában található) és „1000 karja van”. Valójában csak 42 karja van, de mindegyikkel 25 világot ment meg, ezért 1000-nek számít.[13][14] A szobor a Japán nemzeti kincs része.[15][16]

Szendzsu Kannon szobrok

A fő szobron kívül van még a templomban 1000 életnagyságú Szendzsu Kannon szobor, amelyek a fő szobor bal és jobb oldalán állnak – 500 az egyik és 500 a másik oldalon,[17][18] 10 sorban, és 50 oszlopban. Ebből 124 szobor az eredeti templomból való, amiket a templom 1249-es leégésekor sikerült kimenteni. A többi 876 szobor a 13. században készült. A szobrok mind hinoki fenyőből készültek,[19] és aranyfüsttel vannak borítva. Méretükben és megjelenésükben azonosak, de az arcvonásaik, az ékszereik, és a ruházatuk különböző – sok látogató kíváncsian szemléli, hogy van-e köztük a rokonaikhoz, ismerőseikhez hasonló. [20][21]

Az 1000 Kannon szobrot kiegészíti még 28 őristenség életnagyságú szobra, illetve két sintó isten, akik a buddhizmushoz is kapcsolódnak, tradicionálisan, gyakran látnak el buddhista templomőrző szerepet; Fúdzsin (a szél istene) és Raidzsin (a villámlás istene) szobra is. (egy legenda szerint a nyolc villámlás istenséget bízta meg a történelmi Buddha a Dharma (Tan) védelmével).

A 28 őristen védelmezi a főszobrot, őrzi a buddhista univerzumot, reprezentálja Kannon tanítványait, és megtestesít különböző erényeket.[22]

Az őristenségek szobrai a templomban a következők:

  • Naraenkengo-ó
  • Missaku-kongórikisi (Agjó)
  • Tóhó-ten
  • Birurokusa-tennó
  • Birubakusa-tennó
  • Bisamonten
  • Daibon-tennó
  • Taisaku-ten
  • Daibenkudoku-ten
  • Mavara-ó
  • Dzsinmo-ten
  • Konpira-ó
  • Manzensa-ó
  • Hippakara-ó
  • Gobudzsjogo-ten
  • Kondzsikikudzsjaku-ó
  • Szansitai-so
  • Nandarju-ó
  • Szakararju-ó
  • Karura-ó
  • Kondai-ó
  • Manszen-ó
  • Magoraka-ó
  • Makeisura-ó
  • Kendabba-ó
  • Asura-ó
  • Kinnara-ó
  • Baszuszennin.

Ezen istenségek eredete a hindu mitológiában gyökerezik, és az alakok megfeleltethetők hindu istenségeknek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Go-Sirakava császár emlékére állított kő emlékmű
Tósija egy ukijo-e fametszeten, az Edo-korból

Az eredeti templomot Taira no Kijomori (1118-1181) a Taira klán feje építtette, Go-Sirakava (1127-1192) nyugalomba vonult császár parancsára.[23][24][25] Ez 1164-ben készült el. 1249-ben elpusztult egy tűzvészben, és csak a főcsarnokát építették újjá, 1266-ban.[26][27][28]

A templom kertjében álló kő emlékművet Hónen állíttatta 1205-ben, Go-Sirakava császár halálának 13. évfordulóján.

Az Edo-kor óta tósija (通し矢, hepburn átírással tōshiya, szó szerint elhaladó nyíl) nevű íjászversenyeket rendeznek a templom nyugati verandáján. Ez tradicionálisan egy rituális gyakorlat, mely azt szándékolt mutatni a fiatal résztvevőknek, hogy egy felnőtt élete türelmet és önkontrollt követel meg.[29]

A verseny abból fejlődhetett ki, hogy a 17. század táján a szamurájok gyakran jöttek ide, hogy gyakorolják az íjásztudásukat. Ők tüzes nyilakat lőttek guggoló helyzetből végig a csarnok hosszában anélkül, hogy az épületet eltalálnák.[30]

A tósija mérkőzések célja, hogy megnézzék, mennyi nyilat lehet a templom déli végétől az északi végéig kilőni 24 óra alatt.[31] A mindenkori rekordot 1686-ban állította fel egy akkor 22 éves íjász, Daihacsiro Vasza, aki 13 053 nyilat lőtt ki, amiből 8133 át is ért a túloldalra. (Ez azt jelenti, hogy körülbelül 9 nyilat lőtt ki percenként.) A második helyet egy Hosino nevű szamuráj tartja, 10 542 kilőtt nyílból 8000 sikeressel.

Sokan úgy hiszik, hogy a híres harcos, Mijamoto Muszasi és Josioka Densicsiró – a Joshioka család tagja, és a josioka-ryú (egy japán kardforgatási technika) egyik használója – párbaja is a templom előtt zajlott, 1604-ben.

Események, ünnepek a templomban, nyitva tartás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden hónap elsején reggel 10-től 11-ig; a Kannon Szútra hangos felolvasása. Minden hónap 17-én reggel 10-től 11-ig; a Nagy Bölcsesség értelmezésének az olvasása.

Továbbá Buddhista kultúra leckéket adnak minden hónap elsején, minden vasárnapján és nemzeti ünnepekkor.[32]

Január 1. reggel 9-től 10-ig susóe (修正会, hepburn átírással shushōe). Imádság és felajánlások, hogy az újév békés legyen, utána szerencse amuletteket kapnak az itt imádkozó hívek.[33]

Tósija napjainkban (2005-ös fénykép)

A január 15-höz legközelebbi vasárnap reggel 9-től délután 4:30-ig janagi no okadzsi (楊枝のお加持, hepburn átírással yanagi no okaji) - egy Indiából eredő buddhista hagyomány, amelyet már a Heian-kor óta tartanak Japánban, és a Szandzsúszangen-dó templom egyik legfontosabb eseménye. Egy szent fűzfaággal vizet fröcskölnek a hívek fejére. Azt mondják, sokféle betegséget meggyógyít, különösen a fejfájást.[34]

Szintén aznap tartják az ómato taikai-t (大的大会, Hepburn átírással ōmato taikai), ami az Edo-kori tósijából eredő íjászverseny.[35] Egész Japánból érkeznek a résztvevők, és megközelítőleg kétezren vannak. Díszesen vannak öltözve, és többségük húsz év körüli fiatal. Az esemény egész nap tart, a belépés ingyenes.[36]

február 3. délelőtt 10-11-ig Szecubun e (節分会, Hepburn átírással setsubun e) – a tél utolsó napja, a tavasz érkeztének megünneplése. A szerzetesek fukumame-ket (福豆, Hepburn átírással fukumame, "szerencsebab") dobálnak az összegyűlt hívek közé.[37]

február 11. délután 2-3-ig hacu uma szai (初午祭, Hepburn átírással hatsu'uma sai, "első ló nap (lásd holdhónap) fesztiválja").

A templom előtt vándorló szerzetesnek öltözött templomszolga goma (護摩, Hepburn átírással goma) nevű rituális tüzet gyújt a gomaki-nak (護摩木, Hepburn átírással gomaki) nevezett pálcikákból. Ezek olyan cédrus ágak, amelyekre kívánságokat írtak. Ezen a máglyán a régi (előző évi) amuletteket és talizmánokat elégetik. A látogatók édes szakét is kapnak.[38]

március 3. délelőtt 9-délután 3:30-ig

Sundóe (春桃会, Hepburn átírással shundōe), amit a templom nevével összefüggésben (33 - 3.hó 3.) egy időben tartanak a Momo no szekku-vel (桃の節句, Hepburn átírással momo no sekku, "barackok fesztiválja"), más néven hinamacuri (雛祭り, Hepburn átírással Hina-matsuri). A szerzetesek virágokat rendeznek el, majd felajánlják őket, ezután a Kannon szobrokat imádják. A belépés ingyenes, a nők momo no omamori-t (桃のお守り, Hepburn átírással momo no omamori, "barack amulett") is kapnak ajándékba.[39]

tavaszi napéjegyenlőség hetének idején, a hét közepén, délelőtt 9-délután 3-ig higan e (彼岸会, hepburn átírással higan'e).

A templomban felállítanak egy emelvényt – egy speciális oltárt –, amelyre elhelyezik az ősöknek tett felajánlásokat, majd a halottaknak szútrákat énekelnek.[40]

április 8.

Hana macuri (花まつり, Hepburn átírással hana matsuri, szó szerint"virág fesztivál", Saka-njorai születésnapja).

A hívek és látogatók hortenzia teát fogyaszthatnak. Tombola is van.[41]

május 3. délelőtt 9

Kaiszanki (開山忌, Hepburn átírással kaisanki, "megemlékezés a templom megalapításáról")

Megemlékezés Go-Sirakava császár haláláról, a szerzetesek mandalákat másolnak, ezt mandara-ku-nek (曼荼羅供, Hepburn átírással mandara-ku) nevezik, eközben buddhista szövegeket recitálnak, – ezt sómjó-nak (声明, Hepburn átírással shōmyō) nevezik, – gazdag zenei kísérettel.[42]

augusztus 23. délelőtt 10

Dzsizó bon hójó (地蔵盆法要, Hepburn átírással, Jizō bon hōyō) – Egy gyermekközpontú fesztivál, amikor a Dzsizó szobrokat feldíszítik, valamint édesség felajánlásokat tesznek az ősöknek.[43]

őszi napéjegyenlőség hetének idején, a hét közepén, délelőtt 10 higan e (彼岸会, Hepburn átírással higan'e)

A templomban felállítanak egy emelvényt – egy speciális oltárt – amelyre elhelyezik az ősöknek tett felajánlásokat, Majd a halottaknak szútrákat énekelnek.[44]

november 22. délután 2-3-ig

Ohitaki (お火焚き, Hepburn átírással ohitaki) – a rizs aratása után megtartott ünnep, nagy tüzet, vagy tüzeket gyújtanak, amibe gomaki-kat (護摩木, Hepburn átírással gomaki) dobálnak. Ezek olyan cédrus ágak, amelyekre kívánságokat írtak. Úgy tartják a felszálló füsttel a kívánságaik is felszállnak a mennyekbe. Eközben rizsbor és étel felajánlásokat tesznek a kamiknak. Ez nem buddhista, hanem sintó ünnep.[45]

december 8. délelőtt 10

Dzsódóe (成道会, Hepburn átírással jōdōe, "bódhi nap") – Saka-njorai megvilágosodása évfordulójának ünnepe. A szerzetesek általában meditálnak, a hívek közül vannak, akik különféle színű égőket aggatnak a házaikhoz közeli fikusz fákra, szimbolizálva a megvilágosodáshoz vezető különböző utakat. A emberek gyakran esznek rizst és isznak tejet ezen a napon, mivel Saka-njorai ezeket fogyasztotta először, miután megvilágosodott.

Minden évben április és október hónapok első 10 napján és ünnepnapokon taiken sakjó (体験写経, Hepburn átírással taiken shakyō, "szútramásolás kipróbálása"). Ki lehet próbálni a szútramásolást. Egy Saka-njorai egyik tanítását tartalmazó szútrából egy rövid, 40 írásjegyből álló részlet ki van emelve, ezt lehet másolni, üres papír és eszközök ki vannak készítve. A szútramásolást kipróbálni ingyenes, de előzetes egyeztetés szükséges a templommal.[46]

Előfordulhat, hogy az időpontok változnak.[47]

Nyitva tartás: Április 1-jétől november 15-ig reggel nyolctól délután ötig, az év többi részében reggel kilenctől délután négyig. A belépődíj 600 jen. Az épületen belül tilos a fotózás.[48]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kyoto Travel Guide - Sanjūsangen-dō Hall 三十三間堂 , wa-pedia.com
  2. Kyoto Travel Guide - Sanjūsangen-dō Hall 三十三間堂 , wa-pedia
  3. Sanjusangendo, Kyoto , Sacred Destinations
  4. Sanjūsangen-dō Temple review , Lonely Planet
  5. Kyoto Travel Guide - Sanjūsangen-dō Hall 三十三間堂 , wa-pedia
  6. Sanjusangendo, Kyoto , Sacred Destinations
  7. Sanjusangendo, Kyoto , Sacred Destinations
  8. Itó Nobuo, Maeda Taidzsi, Mijagava Torao, Josizava Csú - Japán Művészet, (Corvina kiadó, Budapest, 1980, ISBN 963-13-0578-3) 114. oldal
  9. Itó Nobuo, Maeda Taidzsi, Mijagava Torao, Josizava Csú - Japán művészet, (Corvina kiadó, Budapest, 1980, ISBN 963-13-0578-3) 114. oldal
  10. Sanjūsangen-dō Temple review , Lonely Planet
  11. Kyoto Travel Guide - Sanjūsangen-dō Hall 三十三間堂 , wa-pedia
  12. Sanjusangendo, Kyoto , Sacred Destinations
  13. Sanjūsangen-dō Temple review , Lonely Planet
  14. Kyoto Travel Guide - Sanjūsangen-dō Hall 三十三間堂 , wa-pedia
  15. Kyoto Travel Guide - Sanjūsangen-dō Hall 三十三間堂 , wa-pedia
  16. Sanjusangendo, Kyoto , Sacred Destinations
  17. Sanjūsangen-dō Temple review , Lonely Planet
  18. Kyoto Travel Guide - Sanjūsangen-dō Hall 三十三間堂 , wa-pedia
  19. Sanjusangendo, Kyoto , Sacred Destinations
  20. Kyoto Travel Guide - Sanjūsangen-dō Hall 三十三間堂 , wa-pedia
  21. Sanjusangendo, Kyoto , Sacred Destinations
  22. Sanjusangendo, Kyoto , Sacred Destinations
  23. Sanjūsangen-dō Temple review , Lonely Planet
  24. Kyoto Travel Guide - Sanjūsangen-dō Hall 三十三間堂 , wa-pedia
  25. Sanjusangendo, Kyoto , Sacred Destinations
  26. Sanjūsangen-dō Temple review , Lonely Planet
  27. Kyoto Travel Guide - Sanjūsangen-dō Hall 三十三間堂 , wa-pedia
  28. Sanjusangendo, Kyoto , Sacred Destinations
  29. Sanjusangendo, Kyoto , Sacred Destinations
  30. Kyoto Travel Guide - Sanjūsangen-dō Hall 三十三間堂 , wa-pedia
  31. Sanjūsangen-dō Temple review , Lonely Planet
  32. 行事予定 (shedule of events). www.sanjusangendo.jp Sanjūsangen-dō official web site
  33. 行事予定 (schedule of events). www.sanjusangendo.jp Sanjūsangen-dō official web site
  34. 行事予定 (schedule of events). www.sanjusangendo.jp Sanjūsangen-dō official web site
  35. Sanjūsangen-dō Temple review , Lonely Planet
  36. 行事予定 (shedule of events). www.sanjusangendo.jp Sanjūsangen-dō official web site
  37. 行事予定 (schedule of events). www.sanjusangendo.jp Sanjūsangen-dō official web site
  38. 行事予定 (schedule of events). www.sanjusangendo.jp Sanjūsangen-dō official web site
  39. 行事予定 (schedule of events). www.sanjusangendo.jp Sanjūsangen-dō official web site
  40. 行事予定 (schedule of events). www.sanjusangendo.jp Sanjūsangen-dō official web site
  41. 行事予定 (schedule of events). www.sanjusangendo.jp Sanjūsangen-dō official web site
  42. 行事予定 (schedule of events). www.sanjusangendo.jp Sanjūsangen-dō official web site
  43. 行事予定 (schedule of events). www.sanjusangendo.jp Sanjūsangen-dō official web site
  44. 行事予定 (schedule of events). www.sanjusangendo.jp Sanjūsangen-dō official web site
  45. November 8th, Ohitaki Festival. green tour KYOTO
  46. 行事予定 (schedule of events). www.sanjusangendo.jp Sanjūsangen-dō official web site
  47. 行事予定 (schedule of events). www.sanjusangendo.jp Sanjūsangen-dō official web site
  48. Kyoto Travel Guide - Sanjūsangen-dō Hall 三十三間堂 , wa-pedia
  49. C.-K. Chung, H.-K. Kim, J.-S. Lee - Deformation Characteristics of Geomaterials: Proceedings of the Fifth International Symposium on Deformation Characteristics of Geomaterials, IS-Seoul 2011, 1-3 September 2011, Seoul, Korea, (IOS Press BV, Amszterdam, Hollandia, 1980, ISBN 978-1-60750-822-9 (online)) 722. oldal

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sanjūsangen-dō című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szandzsúszangen-dó témájú médiaállományokat.