Árnyékbokszolás

Árnyékbokszolás, más néven a „torzított álláspont védelme”. Bármely vitában előfordulhat, hogy a helyzet nyomása az érvelőt arra kényszeríti, hogy megvédelmezze azt az álláspontot, amit ellenfele támad, adott esetben akkor is, ha az nem is az ő eredeti álláspontja. Ezt a hatást nevezik árnyékbokszolásnak.

Az árnyékbokszolás használható mások meggyőzésére, de logikailag hibás, mert nem a másik fél valódi érveit cáfolja meg.

Használata

Az árnyékbokszolás úgy alakul ki, hogy az érvelő kezdetben előáll egy

P1 P2 … tehát K

alakú érveléssel. Erre ellenfele színlelt támadást intéz. E támadás azért színlelt, mert nem az eredeti K konklúziót támadjuk, hanem egy attól eltérőt, de hozzá mégis hasonlót, például K1-t. Az ellenfél tehát egy olyan érveléssel áll elő válaszul, melynek konklúziója: nem igaz, hogy K1. Vagyis:

P1 P2 … tehát nem K1

Ha az érvelő nem figyel kellőképpen és a csel áldozatául esik, azon kaphatja magát, hogy érveket keres K1 megvédéséhez, vagyis megpróbál előállítani egy

P1 P2 … tehát K1

érvelést. Erre a változatra azonban valószínűleg kevésbé van felkészülve, mint eredeti álláspontjának (K) megvédésére, így könnyebben vesztheti el a vitát.

Az árnyékbokszolás hibát az az érvelő követi el, aki eltorzítja a partnere álláspontját, és e torzított álláspont ellen érvel. A torzított álláspont rendszerint megtévesztésig hasonlít az eredetire, ám logikailag sokkal gyengébb, sokkal nehezebben védhető. Majd erről a torzított, gyenge álláspontról kimutatja az érvelő, hogy tarthatatlan, és ezzel azt a látszatot kelti, hogy megcáfolta partnere álláspontját.

Külső hivatkozások

http://www.uni-miskolc.hu/~bolantro/informalis/S06.3.3.0.html

[De: Schatten-box]