Szalay Fruzina

Szalay Fruzina (Kaposvár, 1864. szeptember 10. – Kaposvár, 1926. július 10.) költőnő, műfordító; Szalay Károly ügyvéd és Kisfaludy Atala költőnő leánya.

Élete

1886-ban ment férjhez Obetkó Károlyhoz, Somogy vármegye ügyészéhez Kaposvárott.

Már gyermekleány korában kezdett fordítgatni jelesebb külföldi költők verseiből és ezek időnként megjelentek a Fővárosi Lapokban és a Szana Tamás Koszorújában. Több évig nem írt; 1889-ben ismét megjelent az Ország-Világban egy költeménye, melyet Victor Hugo után fordított. 1890-től állandó munkatársa volt A Hétnek eredeti és fordított verseivel; Coppée után fordított költeménye van a Vasárnapi Ujságban is (1903) és a Hazánkban (1904., 167., 169. sz.), a Kertben (1904). Cikke a Hétben (1897. Magyar festők Párisban: Mednyánszky. Somssich, Rippel-Rónai).

Munkái

• Versek. Bpest, 1893. (Ism. Főv. Lapok 353. sz., Vasárnapi Ujság 1894. 1. sz.)
• Egy marék virág. Költemények. U. ott, 1898. (Ism. Vasárnapi Ujság 1897. 52. sz., M. Hirlap 343., Ország-Világ 49., M. Szemle 49., Egyetértés 336., Somogy 52., A Hét 49., Tájékoztató 1898.).
• Bébi és Micóka. U. ott, 1906. (Ism. Az Őr 4. sz.).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  Online hozzáférés
• Magyar életrajzi lexikon