Szalai Erzsébet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szalai Erzsébet
Életrajzi adatok
Nemzetiség magyar
Született Budapest
1948. április 17. (65 éves)
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem
Pályafutása
Szakterület szociológia
Kutatási terület elitkutatás, társadalmi rétegződés, a magyarországi újkapitalizmus jellege és válsága
Tudományos fokozat kandidátus (1994), akadémiai doktor (1998)
Szakmai kitüntetések
Akadémiai Díj (1998), Bibó István-díj (2000), Polányi Károly-díj (2002)

Szalai Erzsébet (Budapest, 1948. április 17.) magyar szociológus, egyetemi tanár. Fő kutatási területe a magyarországi társadalmi elitcsoportok kutatása, a nemzetközi és magyar újkapitalizmus jellegének és válságának feltárása.

Tartalomjegyzék

Életpályája[szerkesztés]

1948. április 17-én született Budapesten. A gimnázium elvégzése után 1966-ban felvételt nyert a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Elméleti-és Tervezési Szakára. 1968-tól részt vett „Az új gazdasági mechanizmus” szakszeminárium munkájában, választott kutatási területe a magyar beruházási döntési mechanizmus vizsgálata volt. Egyetemi tanulmányait 1970-ben fejezte be.

1970. szeptember 1. óta a Pénzügykutatási Intézetben, majd 1987 decemberétől a Pénzügykutató Részvénytársaságnál dolgozott. 1989 márciusától átment a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetébe, majd 1995 februárjától a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok intézetébe. Emellett az 1995-96-os akadémiai évben a Collegium Budapest (Institute for Advanced Study) ösztöndíjasa volt.

1970-72-ben tudományos segédmunkatárs volt. 1970-71-ben egyetemi diplomamunkáját „Gazdasági fejlődésünk ellentmondásának megjelenése a beruházási piacon” címmel egyetemi doktori disszertációvá fejlesztette, és 1971-ben megvédte. 1972-ben tudományos munkatárssá nevezték ki. Kandidátusi értekezése „Gazdasági mechanizmus, reformtörekvések és nagyvállalati érdekek” címmel 1989-ben jelent meg, 1994-ben került megvédésre, majd még ebben az évben tudományos főmunkatárssá nevezték ki. 1998-ban védte meg „Civil társadalom és elitek a magyarországi rendszerváltásban” című akadémiai doktori értekezésemet, és még ebben az évben tudományos tanácsadóvá nevezték ki. 2002 decemberében az ELTE Bölcsészettudományi Karán „Gazdasági elit és társadalom a magyarországi újkapitalizmusban” címmel megtartotta habilitációs előadását és a szociológia tudományban megszerezte a habilitált doktor címet. Mindezek alapján 2004 szeptemberétől a Debreceni Egyetem kezdeményezésére egyetemi tanárrá nevezték ki, itt 2006-ig tanított. 2006-ban Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának jelölték. 2007-től a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, majd a Nyugat-Magyarországi Egyetem félállású egyetemi tanára.

A Pénzügykutatási Intézeten belül 1975-ig főleg a beruházási piac kérdéseivel, 1975-től a nagyvállalati érdekérvényesítés problémakörével, a nagyvállalati érdekérvényesítés és a gazdasági, politikai mechanizmus közötti kölcsönkapcsolat feltárásával foglalkozott.

1989 közepétől a politikai, gazdasági és kulturális elit mozgása, a hatalom szerkezetének változása foglalkoztatja, e témában számos publikációja jelent meg belföldön és külföldön egyaránt. Emellett 1992 elejétől az 1989-es munkástanácsok történetszociológiai elemzéséhez gyűjtött empirikus és teoretikus anyagot, melynek célja a munkavállalók szerepének vizsgálata volt a rendszerváltás idején.

1995-ben tevékenysége középpontjában a kulturális elit és az értelmiség problematikájának kutatása került. E témában napvilágot látott tanulmánya élénk vitát váltott ki.

1995-96 során a Collegium Budapestben (Institute for Advanced Study) egy társadalomlélektannal foglalkozó nemzetközi kutatócsoport munkájában vett részt. Részben ennek nyomán érdeklődése és tevékenysége a társadalom értékrendszerének és érzelmi állapotának kutatása felé fordult (publikációi is jelentek illetve jelennek meg e témában), miközben elitkutatásait – immár elsősorban a gazdasági elitre koncentrálva – is folytattam. Az e témában született legjelentősebb műve a „Gazdasági elit és társadalom a magyarországi újkapitalizmusban” című monográfia 2001 végén jelent meg.

1998 második felétől 1999 közepéig az 1998 tavaszán hatalomra került kormány szociológiai és szociálpszichológiai megközelítésére tett kísérletet. E tárgyban könyve 1999 októberében jelent meg.

2003-2004-ben figyelme ismét a létezett szocializmus elméleti kérdései felé irányult. E tárgyban írott könyve mind magyar, mind angol nyelven megjelent 2004-ben, illetve 2005-ben, és folyamatban van kiadása japán nyelven is.

2005-től hozzákezdett a globális újkapitalizmus empirikus és elméleti elemzéséhez. E tárgyban íródott problémafeltáró könyve magyarul 2006 telén, angol nyelven – már reflektálva a 2008 őszén kirobbant nyílt globális válságra – 2008 telén jelent meg.

Eddig húsz önálló könyve – ebből kettő angol nyelvű – több mint nyolcvan tanulmánya, valamint közel hetven kisebb terjedelmű cikke és interjúja jelent meg. Számos további idegen nyelvű publikáció megjelenése folyamatban van.

Az MTA Köztestületi Adattára szerint 2008-ig bezárólag összesen 201 publikációjára 749 hivatkozás (ebből 701 a független hivatkozás) történt, ebből 224 idegen nyelvű kiadványban.

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Gazdasági elit és társadalom a magyarországi új kapitalizmusban. Budapest, 2001, Aula Kiadó, 310 p.
  • Az első válaszkísérlet. A létezett szocializmus – és ami utána jön… Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. pp 1–130
  • Socialism. An Analysis of Its Past and Future. Central European University Press, Budapest – New York, 2005. P. 81.
  • Az újkapitalizmus - és ami utána jöhet... Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2006
  • New Capitalism – And What Can Replace It... Pallas Publishers, Budapest, 2008
  • Szakítópróba. A globális válság és magyarországi hatásai. In Eredeti válság-felhalmozás. Szerk: Miszlivetz Ferenc. Savaria University Press – MTA PTI, Szombathely–Budapest, 2009.
  • Kordiagnózis. Fiatal társadalomtudósok antológiája (Szerk.) Műhelytanulmányok (17) 2009/2, MTA PTI, Budapest.
  • A magyarországi újkapitalizmus válsága. Mérleg a politikai rendszerváltás után húsz évvel. In A rendszerváltás húsz éve. Változások és válaszok. Szerk. Bayer József és Boda Zsolt. MTA PTI – L'Harmattan, 2009.

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után, Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009. (Interjú, pp. 186–193.)