Szalai András (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szalai András
Született1917. február 6.[1]
Pécs
Elhunyt1949. október 15. (32 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiA Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma
Halál okahalálbüntetés
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalai András témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szalai András sírja Budapesten. Kerepesi temető: Mm. B. 5.

Szalai András (Pécs, 1917. február 6.Budapest, 1949. október 15.)[3] magyar kommunista politikus, a Rajk-per egyik elítéltje, eszperantista.

Élete[szerkesztés]

Már gimnazista korában, a pécsi ciszterci gimnázium tanulójaként tagja lett a KMP-nek, emiatt letartóztatták és kénytelen volt félbehagyni tanulmányait. Ezt követően vasesztergályosként helyezkedett el. A '30-as és '40-es években is többször letartóztatták, mert részt vett az ellenállásban. 1945-ben a második világháború után Budapest IV. kerületének pártbizottságán dolgozott, majd az MKP központi káderosztályának lett helyettes vezetője. 1949-ben letartoztatták és a Rajk-perben Rajk Lászlóval és Szőnyi Tiborral együtt halálra ítélték, majd kivégezték.

1955-ben rehabilitálták, 1956. október 6-án pedig Rajkkal, Szőnyivel és a szintén a per kapcsán kivégzett Pálffy Györggyel együtt újratemették. A temetés a kommunista hatalom elleni tömegtüntetéssé vált.

Elismerése[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]