Szalagos csigászkánya

Szalagos csigászkánya
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes) Család: Vágómadárfélék (Accipitridae) Alcsalád: Kányaformák (Milvinae) Nem: Rostrhamus (Lesson, 1830) Faj: R. sociabilis
Tudományos név
Rostrhamus sociabilis (Vieillot, 1817)
Elterjedés
költőterületei Közép- és Dél-Amerikában sárga folt: Állandó tartózkodó- és költőterülete Floridában és Kubában
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Szalagos csigászkánya témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szalagos csigászkánya témájú médiaállományokat.

A szalagos csigászkánya (Rostrhamus sociabilis) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe és a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába és a kányaformák (Milvinae) alcsaládjába tartozó faj.

A legtöbb rendszerben a Rostrhamus nem egyetlen faja, mert közeli rokonát, a horgascsőrű csigászkányát (régebbi nevén (Rostrhamus hamatus)) önálló nembe, a Heliocelestes nembe sorolják (Helicolestes hamatus) néven.

Előfordulása

Florida középső és déli részétől Közép-Amerikán keresztül Argentína nedves pampáiig fordul elő. Él Kuba szigetén is. Bokros-fás mocsarakban, nedves legelőkön lakója.

Alfajai

A szalagos csigászkányának négy egymástól földrajzilag jól elkülöníthető alfaja van:

• dél-amerikai csigászkánya (Rostrhamus sociabilis sociabilis) - Nicaragua déli részétől délre Dél-Amerika nagy részén honos egészen Argentínáig él.
• mexikói csigászkánya (Rostrhamus sociabilis major) - Mexikó délkeleti részén és Guatemalában fordul elő.
• floridai csigászkánya (Rostrhamus sociabilis plumbeus) - Florida középső és déli részén él. Elsősorban az Everglades mocsárvidéken honos. 2007-ben figyelték meg ezt az alfajt először Floridán kívül, amikor is felbukkant egy példány Észak-Karolinában.
• kubai csigászkánya (Rostrhamus sociabilis levis) - Kuba szigetén és a közeli Isla de la Juventud szigetén honos.

Megjelenése

Testhossza 45 centiméter, szárnyfesztávolsága 120 centiméter. A hím palaszürke, lába narancsvörös, kopasz arcbőre szintén. A tojó háta sötétbarna, homloka fehér, szeme fölött fehéres csík látható. Hasa világos- és sötétbarna foltokkal borított. Mindkét nem felső csőrkávája erőteljesen lefelé hajló, hegye erősen meghosszabbodott.

Életmódja

Gyakran látni mocsaras területek felett viszonylag alacsonyan repülni. Szívesen telepedik kerítésoszlopokra vagy fatörzsekre, itt eszi meg zsákmányát is. Tápláléka majdnem kizárólag a Pomacea nemzetség nagy tüdőscsigáiból áll. Az akár ökölnyi méretű csigák be tudják zárni házukat. A csigászkánya megnyúlt felső csőrkávájával leszakítja ezt a „fedőt", és kihúzza a csigát házából, amit aztán lepottyant a földre. Ezért általában nagy halom üres csigaház van a fák alatt, ahol enni szokott.

Szaporodása

Fészkét cserjékre vagy fákra építi, sokszor a víz fölé. 2-4 tojása fehéres, barna pettyes. Főként a tojó kotlik, a hím csak nagy ritkán váltja le.

Források

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Schneckenweih című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 22.)
• Novum állatvilág enciklopédia IV.: Madarak I. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2006. ISBN 963-9334-93-6 – magyar neve

További információk

• Képek az interneten a fajról
• Ibc.lynxeds.com - videók a fajról