Szakkollégium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

[1] A szakkollégium a hazai tehetséggondozási rendszer eleme, sajátos jogintézmény, öntevékeny személyegyesülés a magyar nyelvű felsőoktatás rendszerében. Egyes álláspontok szerint egyenesen "hungarikum" a maga nemében. Tagjainak, a szakkollégistáknak - akik rendszerint egyetemi/főiskolai hallgatók vagy más egyetemi polgárok - igyekszik megteremteni a (nemzetközi viszonylatban is) magas szakmai színvonal eléréséhez a megfelelő környezetet. A szakkollégium alapító irata sokféle lehet, de rendszerint a tagok együttlakásának tényén alapul, s célul tűzi ki a társadalmilag érzékeny és jól informált értelmiségiek képzését, a szakkollégisták tehetséggondozását, önkiteljesedésének elősegítését. A szakkollégiumi tehetséggondozás kettős céljaként az OFI 2010/12-es kutatás során megkérdezett szakértők rendszerint: A) az eltömegesedő felsőoktatásban a tehetséges diákok megtalálását, tehetségük kibontakoztatását, fejlesztését, valamint B) a társadalmi hátrányokkal küzdő diákok esélyeinek kiegyenlítésére irányuló oktatási tevékenységet jelölték meg.

A szakkollégiumok szervezetei[szerkesztés]

A szakkollégiumok sajátos vezető-koordinációs intézménnyel, a Szakkollégiumok Egyeztető Fórumával hangolják össze tevékenységüket, mely testületi koordinációs szerv ülését InterKoll-nak hívják. Intézményrendszerükön belül önálló minősítő rendszert Minősítő Bizottságot és ún. Minősítést Segítő Bizottságot működtetnek. A Minősítő Bizottság döntése szerint megkülönböztetnek egy illetve három évre minősített szakkollégiumot, szakkollégiumi ígéretet és egyéb szakkollégiumot. Hatályos jogunk megkülönbözteti még az ún. roma szakkollégiumot. Jelenleg hazánkban a szakkollégiumok amolyan reneszánszukat élik, mondhatni szakkollégium-alapítási lázban ég az ország: a szakkollégiumok száma lassan meghaladja a százötvenet.

Az első szakkollégiumok[szerkesztés]

Az Eötvös József Collegiumot, mely ma az ELTE BTK, TÁTK, TTK és IK szakkollégiuma, 1895-ben alapították,[2] testvérét, a szegedi Eötvös Loránd Kollégiumot pedig 1931-ben. A Rajk László Szakkollégium, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem első, 1970-ben megalakult szakkollégiuma sokáig egyedüli ilyen intézményként működött, majd sorban szerveződtek meg új társai. A szakkollégiumok aktív részt vállaltak a rendszerváltás idejének politikai vitáiban.

A rendszerváltás előtti idők hatalommal szembeni kritikája, a szabadabb szellemi műhely hangulata ugyan jelentősen átalakult a 90-es évekre, mégis megtalálták helyüket, új szerepüket a megváltozott körülmények között is. Az elmúlt évtizedek során a szakkollégiumi mozgalom heterogénebbé vált, növekedett, befolyása, támogatása egyre erősödött. Elég csak arra gondolnunk, hogy a kollégiumok végzettjei az akadémiai, gazdasági és politikai elit meghatározó szereplőivé váltak, növelve ezzel a mozgalom támogatottságát, befolyását.[3]

Jelenleg főképp az egyre nagyobb létszámot befogadó magyar felsőoktatásban igyekeznek a minőségi képzést segíteni.

A szakkollégiumi mozgalom hatályos jogi szabályozása[szerkesztés]

Felsőoktatási Törvényben található definíció alapján a szakkollégium meghatározása:[4]

A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését. A szakkollégium az önkormányzatiság elvére és a szakkollégisták öntevékenységére épül, a szakkollégium tagsága dönt különösen a kollégiumi tagsági jogviszony keletkezéséről vagy megszűnéséről, az önálló szakkollégium szervezeti és működési szabályzatának elfogadásáról, a szakkollégium szakmai programjáról és az ahhoz kötődő szakmai teljesítményekre vonatkozó követelményekről.”

A fenti definícióból következik, hogy a szakkollégiumiság lényegi elemei a szakmai munka, a közéleti szerepvállalás, a felelős értelmiségi lét és az önkormányzatiság; ugyanakkor nem alapfeltétel az együttlakás, az egy kollégiumban való elhelyezés. Ezen meghatározás alapján 2007 januárjában összesen 46 darab működő szakkollégium létezett Fazekas (2007) kutatása szerint.

A szakkollégiumi mozgalom hatályos jogi szabályozásának kereteit a Kormány a nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. sz. rendelete határozza meg. Ez az ún. „kiválósági rendelet” az NfTv. 110. § (1) bekezdés 1., 12., 20. és 21. pontjában, a 33. § a)–b) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva készült. A jogforrás 5. pontja, a 19-24. §§, a szakkollégiumi tehetséggondozásról szól.

Az ún. kiválósági rendelet vonatkozó szövegéről[szerkesztés]

A kiválósági rendelet teoretikusan kijelenti, hogy a szakkollégiumok fontos szerepet töltenek be a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozásában. Lényeges a 19. § (1) vonatkozásában, hogy állami támogatásra csak a kiválósági rendeletnek megfelelően működő szakkollégiumok szakkollégium jogosult. Ezzel a 19. § deklarálja a szakkollégiumok irányában fennálló állami szerepvállalás tényét, majd a szakkollégiumok rövid definícióját adja meg. Ezt követően a szakkollégiumok célját és működési alapelveit fogalmazza meg. Eszerint a szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését.

Az említett definíció szerint a szakkollégium az önkormányzatiság elvére és a szakkollégisták öntevékenységére épülő tehetséggondozó szervezet. Ennek körében a szakkollégium tagsága dönt a kollégium szakmai programjáról, illetve az ahhoz kötődő szakmai teljesítményekre vonatkozó követelményekről.

Ezt követően, mintegy a jogszabály összefoglalásaként három pontban meghatározza a szakkollégiumok szervezeti ismérveit. Eszerint a szakkollégium rendelkezik

  1. létesítő okirattal,
  2. szervezeti és működési szabályzattal,
  3. rendelkezik képzési programmal.

Az 1. és 2. együttesen rögzítik:

  1. a szakkollégium céljait,
  2. működési elveit,
  3. a szakkollégiumi tagsági jogviszony keletkezését, megszűnését,
  4. a tagsági formákat,
  5. a vezetőség választásának eljárását
  6. a tagság szakmai feltételeit,
  7. a képzési vállalásokat,
  8. a szakmai teljesítmény elfogadásának elveit,
  9. a képzési program elvégzésének kötelezettségét.

A szakkollégiumi célok között szerepelnie kell:

  • a felsőoktatási intézmények oktatási tevékenységén túlmenő szakmai képzésnek,
  • önképzési lehetőség nyújtása a tagoknak,
  • a társadalom iránt elkötelezett értelmiségi réteg nevelésének
  • és az autonómia biztosításának.

A 20. § a szakkollégium nyitottságáról szól, majd részletezi a szakkollégium, a kollégium és a felsőoktatási intézmény viszonyait. A kettős nyitottsági szabály szerint egyrészt a szakkollégium szolgáltatásait igénybe veheti az a hallgató is, aki nem rendelkezik kollégiumi tagsági viszonnyal, másrészt a szakkollégium tagja lehet bármely felsőoktatási intézmény hallgatója. Ha a szakkollégium felsőoktatási intézmény részeként működik, feladatait a felsőoktatási intézmény költségvetésében meghatározott keretek között látja el, ha diákotthon keretében működik, működésének alapfeltétele felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás.

A 22. § vezeti be a roma szakkollégium fogalmát, melynek célja kiemelten a roma fiatalok tehetségének támogatása. Roma szakkollégium minden olyan szakkollégium, amelynek létesítő okirata ezt kimondja, valamint céljai között szerepel a roma értelmiségi utánpótlás biztosítása, és tevékenységében törekszik a roma identitású hallgatók tehetséggondozására.

Szakkollégiumok[szerkesztés]

Szakkollégium jellegű intézmények[szerkesztés]

  • Ady Endre Közgazdasági Szakkollégium – középiskolai szk.
  • Erasmus Kollégium
  • Márton Áron Szakkollégium (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged)
  • Mathias Corvinus Collegium
  • Romaversitas Láthatatlan Kollégium
  • Táncsics Mihály Kollégium Speciális Részlege – középiskolai szk.
  • Vécsey János Környezetvédelmi Szakkollégium (Budapest)
  • Wigner Jenő Kollégium
  • Roma Értelmiségi Műhely [5]

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szakkollégiumi helyzetkép felmérése, Összeállította: ADITUS Tanácsadó és Szolgáltató Zrt., Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a „Minőségfejlesztés a felsőoktatásban” TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 azonosító számú projekt támogatásával. Budapest 2011
  2. Eötvös Collégium honlapja Archiválva 2014. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. Fazekas Mihály (2007): Szakkollégiumi mozgalom: érdekérvényesítés, kommunikáció, kapcsolati háló
  4. Felsőoktatási törvény, 2005, 66§, 4. szakasz
  5. Roma értelmiségi műhelyt hozott létre a CÖF https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20210817-roma-ertelmisegi-muhelyt-hozott-letre-a-cof Hozzáférés: 2023.02.26

További információk[szerkesztés]

  • Balázs Zoltán: A körözési listán a második? A szakkollégiumok a BM III/III-as Főcsoportfőnökség ügyiratainak tükrében; Széchényi István Szakkollégium Alapítvány, Bp., 2000