Szafrol
| Szafrol[1] | |
|---|---|
| IUPAC név | 5-(2-propenil)-1,3-benzodioxol |
| Más nevek | allilkatechol metilén éter vagy 4-allil-1,2-metiléndioxibenzol |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [94-59-7] |
| SMILES | C=CCC1=CC=C(OCO2)C2=C1 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C10H10O2 |
| Moláris tömeg | 162,19 g/mol |
| Sűrűség | 1,096 g/cm³ |
| Olvadáspont |
11 °C |
| Forráspont |
232-234 °C |
| Gőznyomás | 1,3 mbar (65 °C)[2] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Mérgező (T)[2] |
| R mondatok | R45, R22, R68[2] |
| S mondatok | S53, S45[2] |
| Lobbanáspont | 97 °C[2] |
| LD50 | 1950 mg/kg (patkány, szájon át)[2] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
Szafrol vagy más írásmódja alapján safrolt, nevezik még shikimolnak is. Szobahőmérsékleten folyadék halmazállapotú színtelen vagy enyhén sárgás színű olaj. Kémiai neve az IUPAC nómenklatúra alapján 5-(2-propenil)-1,3-benzodioxol, más kémiai elnevezései is ismertek, mint az allilkatechol metilén éter és a 4-allil-1,2-metiléndioxibenzol.
Tartalomjegyzék |
Előállítása [szerkesztés]
Általában természetes alapanyagokból nyerik, bár totálszintézise is megoldott. Kimutatható sok növényben így az észak-amerikai szasszafrász babérfa (Sassafras officinale albidum) aromás gyökérkérge tartalmazza, a Magyarországon is termesztett libatopfűben (Chenopodium ambrosioides), az édesköményben (Foeniculum vulgare), a szerecsendióban (Myristica fragrans) a japán csillagánizsban (Illicium anisatum) és a sárgaánizsban (Illicium parviflorum).[3]
Felhasználása [szerkesztés]
A gyógyszergyártás alapanyaga a szafrol és a belőle kialakított izoszafrol. Nem hallucinogén szerek, de sok kábítószer alapanyagát adja, mert a szervezetben kábító hatású, karcinogén vegyületté alakul. Ennek a hatásnak köszönhető, hogy a szasszafrász babérfa aromás kérgéből teát készítenek, mely nagy adagokban stimulál és serkenti a vérkeringést.[3]
Nagy jelentőséggel bír a növények rendszertani meghatározása során, hiszen könnyen kimutatható és jelenléte alapján mérgező vagy ehető növényi alapanyagok különböztethetőek meg. A szafrol MDA stimuláns, hallucinogén, nagy dózisban afrodiziákum, kis dózisban eufóriáns.[4]
Az Európai Unió területére vonatkozóan a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítása során felhasznált egyes anyagok gyártásáról és forgalomba hozataláról szóló szabályozás 2. kategóriába sorolja és a forgalomba hozatalát külön szabályozza.[5]
Túlzott használata esetén a májat károsítja és növeli a daganatos megbetegedések lehetőségét. Túladagolása esetén hányást, sokkot, beszédzavart és legrosszabb esetben a vérkeringés központi megbénításával halált okozhat.[4]
Források [szerkesztés]
- ↑ Merck Index, 11th Edition, 8287.
- ^ a b c d e f A szafrol vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 01. 29. (JavaScript szükséges) (németül)
- ^ a b Szafrol, Izoszafrol. drogenciklopedia. (Hozzáférés: 2010. február 18.)
- ^ a b A www.daath.hu weboldalról ismertetése a szasszafrász babérfának. daath.hu. (Hozzáférés: 2010. február 18.)
- ↑ Az Európai Parlament és a Tanács 273/2004/EK rendelete (2004. február 11.) a kábítószer-prekurzorokról. Az EU Kiadóhivatala. (Hozzáférés: 2010. május 10.)
Fordítás [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Safrole című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
További információk [szerkesztés]
- Hogy mi a drog?. drogenciklopedia.uw.hu. (Hozzáférés: 2010. február 18.)

