Szafrol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szafrol[1]
Safrole-Line-Structure.png
IUPAC-név 5-(2-propenil)-1,3-benzodioxol
Más nevek allilkatechol metilén éter vagy 4-allil-1,2-metiléndioxibenzol
Kémiai azonosítók
CAS-szám 94-59-7
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C10H10O2
Moláris tömeg 162,19 g/mol
Sűrűség 1,096 g/cm³
Olvadáspont 11 °C
Forráspont 232-234 °C
Gőznyomás 1,3 mbar (65 °C)[2]
Veszélyek
EU osztályozás Mérgező (T)[2]
R mondatok R45, R22, R68[2]
S mondatok S53, S45[2]
Lobbanáspont 97 °C[2]
LD50 1950 mg/kg (patkány, szájon át)[2]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

Szafrol vagy más írásmódja alapján safrolt, nevezik még shikimolnak is. Szobahőmérsékleten folyadék halmazállapotú színtelen vagy enyhén sárgás színű olaj. Kémiai neve az IUPAC nómenklatúra alapján 5-(2-propenil)-1,3-benzodioxol, más kémiai elnevezései is ismertek, mint az allilkatechol metilén éter és a 4-allil-1,2-metiléndioxibenzol.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általában természetes alapanyagokból nyerik, bár totálszintézise is megoldott. Kimutatható sok növényben így az észak-amerikai szasszafrász babérfa (Sassafras officinale albidum) aromás gyökérkérge tartalmazza, a Magyarországon is termesztett libatopfűben (Chenopodium ambrosioides), az édesköményben (Foeniculum vulgare), a szerecsendióban (Myristica fragrans) a japán csillagánizsban (Illicium anisatum) és a sárgaánizsban (Illicium parviflorum).[3]

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyógyszergyártás alapanyaga a szafrol és a belőle kialakított izoszafrol. Nem hallucinogén szerek, de sok kábítószer alapanyagát adja, mert a szervezetben kábító hatású, karcinogén vegyületté alakul. Ennek a hatásnak köszönhető, hogy a szasszafrász babérfa aromás kérgéből teát készítenek, mely nagy adagokban stimulál és serkenti a vérkeringést.[3]

Nagy jelentőséggel bír a növények rendszertani meghatározása során, hiszen könnyen kimutatható és jelenléte alapján mérgező vagy ehető növényi alapanyagok különböztethetőek meg. A szafrol MDA stimuláns, hallucinogén, nagy dózisban afrodiziákum, kis dózisban eufóriáns.[4]

Az Európai Unió területére vonatkozóan a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítása során felhasznált egyes anyagok gyártásáról és forgalomba hozataláról szóló szabályozás 2. kategóriába sorolja és a forgalomba hozatalát külön szabályozza.[5]

Túlzott használata esetén a májat károsítja és növeli a daganatos megbetegedések lehetőségét. Túladagolása esetén hányást, sokkot, beszédzavart és legrosszabb esetben a vérkeringés központi megbénításával halált okozhat.[4]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Merck Index, 11th Edition, 8287.
  2. ^ a b c d e f A szafrol vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 01. 29. (JavaScript szükséges) (németül)
  3. ^ a b Szafrol, Izoszafrol. drogenciklopedia. (Hozzáférés: 2010. február 18.)
  4. ^ a b A www.daath.hu weboldalról ismertetése a szasszafrász babérfának. daath.hu. (Hozzáférés: 2010. február 18.)
  5. Az Európai Parlament és a Tanács 273/2004/EK rendelete (2004. február 11.) a kábítószer-prekurzorokról. Az EU Kiadóhivatala. (Hozzáférés: 2010. május 10.)

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Safrole című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hogy mi a drog?. drogenciklopedia.uw.hu. (Hozzáférés: 2010. február 18.)