Szabó István (műfordító)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szabó István portréja a Vasárnapi Újságban

Szabó István (Bakonyszentkirály, Veszprém megye; 1801. július 4.Kazár, Nógrád megye; 1892. március 27.) műfordító, pap, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.

Életútja [szerkesztés]

Szabó János és Tárkányi Éva jómódú földműves szülők fia. Hat éves korában anyját, tizenegy éves korában apját is elvesztette. Előbb a pápai református kollegiumban tanult, majd 1812-ben gróf Eszterházy László, akkori rozsnyói püspök konviktusába vette fel. Középiskoláit Rozsnyón a prémontreieknél folytatta és fejezte be. 1819-ben a rozsnyói papneveldébe vették fel, 1826-ban felszentelték. 1827-től hét évig Karancskesziben káplán, utána három évig osgyáni plébános-helyettesként működött. 1837-től Guszonán (Gömör megye), 1842-től Pilisen, végül 1857-től Kazáron volt plébános.

A Magyar Tudományos Akadémia 1839-ben választotta meg levelező tagjának, a Kisfaludy Társaságnak 1842-ben lett tagja. 1889-ben ülte meg az Akadémia levelező taggá választásának 50 éves jubileumát. 1897-ben Rozsnyón szobrot emeltek emlékének.

A görög klasszikusok szövegeinek prózai és verses fordításaival vált ismertté kortársai előtt. Egy időben a magyar irodalom legkitűnőbb hellenistájának tartották. Magyarra fordította Homérosz két nagy eposzát, az Iliaszt és az Odüsszeiát, valamint Aiszóposz meséit.

Munkái [szerkesztés]

  • Görög virágok az Anthologiából. (Kassa, 1834.)
  • Aesop meséi. (Pest, 1846.)
  • Homeros Iliasa. Ford. (Pest, 1853.)
  • Homer Odysseaia. Hellenből ford. (Pest, 1857.)
  • Mózes nyomai Homernál. (Budapest, 1889.)
  • Mamzer (Budapest, 1890.)
  • A Muzsák eredete és a nevök jelentése. (Budapest, 1891.)
  • A holdelőtti arkaszok. (Budapest, 1891.)
  • A magyarok Istene. (Budapest, 1892.)

Kéziratban: Tetralogia Isocratesből; Apollonius Rhodius; Orpheus Argonautikája.

Források [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó István (műfordító) témájú médiaállományokat.
  • Pintér Jenő. A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés, 6. kötet. (A költészet c. fejezet.) (1930–1941.) 
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  Online hozzáférés